„Az Euroliga-győzelem nagy vágyam volt, évek óta ezt kergettem, erre próbáltam felépíteni a karrieremet. Mindegy volt, hogy mennyit keresek, olyan csapatban akartam játszani, amelyben esélyem nyílik erre.”
„Egy barátom kérdezte, miután sikerült elérni a célt a Real Madriddal, hogy »Na, Ádi? És akkor most mi lesz?«. A kupa elhódítása utáni három-négy nap elképesztő volt, Madridban mentünk mindenfelé, a királyhoz, a Bernabéu Stadionba, és így tovább. Amikor ez lecsengett, akkor felvetődött bennem is a kérdés, hogy akkor most mi lesz. Az Euroliga hajtott belülről, emiatt kosaraztam motiváltan. Utána ürességet éreztem. Szerencsére helyre tudtam tenni magamban a dolgokat, és most elmondhatom, régen voltam már ennyire motivált. Rájöttem, hogy nem a céljaim határozzák meg, hogy ki vagyok, és hogy miért kosarazok, hanem a játék szeretete. Függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív élmények érzek, minden építette a személyiségemet.”
„Nyilván a Real Madrid után nehéz feljebb lépni, sőt, ám a Crvena zvezda projektje miatt újra motiváltnak érzem magam. Spanyolországban évek óta a komfortzónámban éltem, ismertem a nyelvet, a bajnokságot. Most kikerültem ebből, és izgatottan várom az új tapasztalatokat.”