Ha nem is matiné, de az ebéd utáni időpont élettanilag nem a legideálisabb egy mérkőzés megrendezésére, teljesen más szokásokat, felkészülést igényel, mint egy esti összecsapás. A magyar válogatott akkor lépett pályára a házigazda lengyelek ellen az olimpiai előselejtező gliwicei csoportjának nyitó meccsén, amikor a legtöbben éppen végeztek a vasárnapi ebéddel, ennek megfelelően a dél-nyugati város is csendes volt, nem sokan mozogtak az utcákon, de arra azért lehetett számítani, hogy az impozáns, tizennégyezer fő befogadására alkalmas sportcsarnokba sokan kilátogatnak, hiszen a házigazdák egyértelműen azért vállalták a rendező szerepét, hogy végül továbbjussanak a következő körbe és meccslabdájuk legyen a párizsi szerepléshez.
Némi bosszúság akadt azért a mieink felkészülése során, egyrészt a város fő útja mellett található impozáns, patinás szállodában szombat éjjel többen hallották, ahogy néhány motoros kint gyorsulási versenyt rendez. A következő meglepetés már a reggelinél érte a magyar delegációt, mert a szakmai stáb sült csirkét és tükörtojást is rendelt, hogy a korai kezdés miatt minél laktatóbb legyen az első étkezés, a szálloda személyzete végül csak az utóbbit tudta prezentálni, de azért ennél nagyobb baj ne legyen.
Mert azért azzal is mindenki tisztában volt, hogy nem a reggelin múlik majd a lengyelek elleni nagyon fontos csata. A mérkőzésről tudósító egyik helyi újságíró például velünk egyetértésben azt hangoztatta, hogy a nyitómeccs akár arról is dönthet, hogy ki jut tovább a négyes csoportból a pénteki elődöntőbe, mert a bosnyákok a két NBA-játékossal, Jusuf Nurkiccsal, Luka Garzával és a Real Madrid egyik legjobbjával, Dzanan Musával nagyon erősnek tűnnek. A zsurnaliszta azt is elmondta, hogy a lengyel válogatott alaposan átalakult tavaly óta, a csapat fele kicserélődött, de azért így is nagyon erős maradt. Ugyanezt egyébként elmondhatjuk mi is, féltucat olyan kosárlabdázó nincs Gliwicében különböző okokból, akik amúgy erősségei lehetnének a magyar válogatottnak.
Azonban most azoknak kellett megoldani a feladatot, akik vállalták a nyári felkészülést és a szereplést.
És nem lehet azt mondani, hogy ezért ne tettek volna meg mindent a magyar játékosok. Bár a meccs a lengyelek Euroliga-csillaga, a Panathinaikoszból a nyáron a Partizan Beogradba igazoló Mateusz Ponitka kettő plusz egyes akciójával kezdődött, a vezérszerep Vojvoda Dávidé lett, aki dobott, betört, kiosztott és a mieink átvették a vezetést. És ezt tartották is lényegében az egész első negyedben, a hazaiaknak sokszor nem volt ötletük a jól felépített magyar védekezéssel szemben, a másik oldalon viszont a rossz dobások után is többször a mieink kezéhez pattant a labda, tíz perc alatt összesen hat támadólepattanót szereztek Karahodzsics Kemalék, aki egy alkalommal egy akcióból hármat is leszedett, igaz, mindannyiszor a saját vállalása után, míg végül negyedszerre a gyűrűbe pöcizte a labdát. A lengyeleknél a nyártól pont a Panathinaikoszt erősítő óriás, a 217 centiméterre nőtt Aleksander Balcerowski szorgoskodott a palánkok alatt, illetve az olasz Napoli profija, a rutinos Michal Sokolowski okozta a legtöbb problémát.
A második negyed első fele a korábbihoz hasonló forgatókönyv szerint zajlott, az látszott, hogy mindkét alakulat alaposan feltérképezte a másikat, alig voltak tiszta dobóhelyzetek. Karahodzsics duplája után videóztak, századok miatt nem lett érvényes a kosár, lejárt a támadóidő. Negyed óra után összeszedett játékkal megérdemelten vezetett a magyar válogatott, aztán lefagyott a társaság, hazai időkérés után kaptunk két triplát, 8–0-s rohamot produkált a házigazda, összességében pedig 14–5-re elvesztettük ezt a szakaszt, még jó, hogy Golomán György közelije beesett a nagyszünet előtt, így „csak” hatpontos mínusszal mehettünk nagyszünetre.
Amiből öt perc után lett tizenöt. Mert hiába igyekeztünk tartani a lépést a lengyelekkel, Bacerowskit többször is megtalálták a palánk alatt a társai, Sokolowski pedig ihletett formában tört magának utat a gyűrűig. A lepattanók megszerzésében ekkor már a hazaiak voltak a jobbak, a nagyobb baj az volt, hogy nem találtuk meg a rést a védekezésükön és kezdett elúszni a mérkőzés.
No de ezt a magyar válogatott nem olyan fából faragták, hogy feladna bármit is. Az első félidőben a néha szenvedő Perl Zoltán elővette azt a klasszisát, aminek köszönhetően tarthatatlan, dobott tíz pontot, a többieknek is hitet adott, és nem egészen öt perc alatt egy 21–5-ös rohammal már mi vezettünk az utolsó negyed előtt.
A szünet nem a magyar csapatnak tett jót, megállt a tudomány támadásban, a lengyelek pedig Ivkovics Sztojan időkéréséig dobtak hét pontot válasz nélkül. Vojvoda triplája, mint egy falat kenyér, úgy kellett. Innentől pedig állandó nyomás alatt tartották a mieink a lengyeleket, az utolsó két percben több lehetőség is akadt az egyenlítésre, fordításra.
Elképesztő akarattal küzdött a magyar csapat, de nem sikerült azt az ütést bevinni a házigazdáknak, amellyel a saját javára fordította volna a mérkőzést, végtelenül izgalmas végjáték után a lengyelek kerekedtek felül.
Ezzel még messzebbre kerültünk Párizstól, de a vereség ellenére minden dicséretet megérdemel a magyar férfi kosárlabda-válogatott, amelynek valószínűleg a portugálok és a bosnyákok elleni meccset is meg kellene nyernie, hogy továbbjusson a csoportjából.
– Nagy mérkőzés volt, két ponttal nyertek a lengyelek. Ilyen szoros meccsnél lehet olyan okot találni, amiért az ellenfél győzött? – De azért nem engedik el a portugálok és a bosnyákok elleni összecsapást? – Nagyon bosszús, hogy nem sikerült győzni? – Mire lehet számítani a portugálok ellen? Perl Zoltán: Rossz így kikapni – Mennyivel rosszabb ilyen szoros meccsen kikapni, mintha sokkal jobb lett volna az ellenfél? – A harmadik negyedben megállíthatatlanul játszott, honnan merített erőt ehhez tizenöt pontos hátrányban? – Az első félidőben volt olyan, hogy ingatta a fejét egy rossz dobás után, mégis tovább tudott lendülni a hibákon. – Nehéz lesz mentálisan felkészülni a lengyelek elleni egylabdás meccs után a hétfői, portugálok elleni mérkőzésre? |
FÉRFI KOSÁRLABDA OLIMPIAI SELEJTEZŐ
1. TORNA, B-CSOPORT, 1. FORDULÓ
LENGYELORSZÁG–MAGYARORSZÁG 83–81 (19–19, 19–13, 21–28, 24–21)
Gliwice, 3082 néző. V: Krejic (szlovén), Baki (török), Vulic (horvát)
LENGYELORSZÁG: MICHALAK 13/3, PONITKA 13/3, SOKOLOWSKI 18, Zyskowski 7/3, BALCEROWSKI 22. Csere: Milicic 4, Groselle, Pluta, Zolnierewicz 2, Witlinski 4. Szövetségi kapitány: Igor Milicic
MAGYARORSZÁG: Váradi 6/3, VOJVODA 13/6, Benke 9/6, GOLOMÁN 12/3, Keller Á. 2. Csere: Karahodzsics 2, PERL 24/6, Somogyi 6, Lukács 4, Pongó Marcell 3/3. Szövetségi kapitány: Ivkovics Sztojan
Az eredmény alakulása. 3. perc: 3–7. 5. p.: 9–12. 7. p.: 15–14. 14. p.: 24–22. 16. p.: 24–27. 19. p.: 33–29. 23. p.: 44–39. 26. p.: 54–39. 30. p.: 59–58. 33. p.: 66–60. 36. p.: 68–66. 37. p.: 75–67. 38. p.: 75–73
MESTERMÉRLEG
Igor Milicic: – Az első meccs házigazdaként mindig nagyon kemény, mentálisan nehéz kezelni. Az első félidőben lepattanózásban felülmúlt minket a magyar csapat, ezen javítanunk kellett. Annak nagyon örülök, hogy szoros állásnál a végjátékban jó döntéseket hoztunk, ennek is köszönhetjük a győzelmet. A kezdő sorunk nagyon erős volt, a cseréktől azt várom a jövőben, hogy több energiát hozzanak a mérkőzésbe, szerezzenek labdákat, lepattanókat.
A csoport másik mérkőzésén
Bosznia-Hercegovina–Portugália 84–75
A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Benke Szilárd, Csátaljay Péter, Csuti Kornél (mindkettő ZTE), Golomán György, Karahodzsics Kemal (Kecskemét), Lukács Norbert (Szolnok), Keller Ákos, Perl Zoltán, Pongó Marcell (mind Falco), Somogyi Ádám (Andorra, spanyol), Váradi Benedek (Sopot, lengyel), Vojvoda Dávid (Fehérvár)
OLIMPIAI ELŐSELEJTEZŐ, B-CSOPORT, GLIWICE
A magyar válogatott további programja
Augusztus 14., 17.30: MAGYARORSZÁG–Portugália
Augusztus 16., 21.00: MAGYARORSZÁG–Bosznia-Hercegovina