Női kosár: Erőn felül teljesített a Sopron Basket – Gáspár Dávid

– Elvetettem azt a gondolatot, hogy roncs­derbiként jellemezzem a Sopron Basket idényét, mert mégiscsak megnyerte a bajnokságot és a Magyar Kupát. A flúgos futam hasonlat megfelelő?
– Összességében kijelenthető, nincs olyan csapat, sportszervezet, amely probléma nélkül letud egy évadot. Az előző idényre a világjárvány okozta nehézségek, sérülések nyomták rá a bélyegüket, ezúttal viszont sokkal több játékosmozgás volt a keretünkben. Olyan helyzetbe kerültünk, hogy az eltervezett csapatunk az idény elejére sem állt össze. Aztán folyamatosan alakult, változott a keret, Courtney Vandersloot egyáltalán nem csatlakozott hozzánk, Brittney Sykes pedig távozott, az ő pótlását nem is sikerült teljesen megoldani. Az viszont örömteli, hogy Turner Yvonne visszatért, és szépen szállt be a játékrendszerbe, s az idény végéig folyamatosan fejlődött. Határ Bernadettnek a tavalyi térdsérülése után újabb műtétre volt szüksége, pedig az Euroliga-győzelemben hatalmas szerepet vállalt, és nemzetközi szinten is az egyik legjobb centerré vált, nagy szükségünk lett volna rá. Nem volt zökkenőmentes az idényünk, a játékunkon pedig néha nagyon érződött, hogy ez megviseli a csapatot, és voltak olyan periódusok is, amikor a rotáció beszűkült, kevesen voltunk, és borzasztóan elfáradt az együttes. Januárban és februárban csaknem húsz meccset játszottunk le, és nem mind­egyik sikerült úgy, ahogy azt a közvélemény elvárta volna. Ezek olyan hátráltató tényezők voltak, amelyekkel minden profi sportban dolgozó szakember szembesül, de nem egy csettintéssel megoldható problémák. Örülök, hogy az idény végére sikerült a csapatból talán a legtöbbet kihozni.

– Török Zoltán ügyvezető azt mondta a bajnoki döntő utolsó meccse után, hogy akadtak játékosok, akik szükségből teljesen más szerepet láttak el, mint amiért szerződtették őket, és konkrét példaként Alice Kuneket emelte ki. Hogy lehet úrrá lenni ezeken a nehézségeken?
– A sajnálatos az, hogy ilyenkor valótlan kritikával illetik a játékost. Kunek a felépített rendszerben látott volna el meghatározott feladatokat, de azzal, hogy például Sykes elhagyta a csapatot és Vandersloot nem érkezett meg, pluszfeladatkör hárult rá. Azt tudom róla mondani, hogy hihetetlenül jó munkamorál jellemzi, a szívét-lelkét adta a csapatért. Korábban nem a védőmunkájáról volt híres, de ebben a szerepben is kiemelkedett, mert mindenféle kifogáskeresés nélkül beleállt a munkába, és ő volt az a játékos, aki minden edzés előtt ott volt, dobált, dolgozott, csak hogy fejlődjön – persze kívülről ezt nem látták.

AZ EGYIK MEG SEM JÖTT, A MÁSIK LELÉPETT…

– Courtney Vanderslootnak élő szerződése volt, családi okokra hivatkozva azonban hónapokig nem jelent meg, majd január elején kivásárolta magát a kontraktusából és a Fenerbahcéba igazolt. Egy ilyen történetet az edző hogy él meg, hogy tudja túltenni magát rajta?
– Nem merültem el ebben olyan mélyen, hogy elkeserítsen, vagy hitehagyott legyek miatta. Mindig azzal a játékoskerettel kell dolgozni, amely rendelkezésre áll. Látom, hogy a játékosok nap mint nap mennyit dolgoznak, és hiteltelenné válnék a lányok előtt, egyúttal hálátlanság lenne velük szemben, ha a hangulatomat olyan játékos befolyásolná, aki nem csatlakozik hozzánk. Vandersloot nem jött meg, persze azt gondoltam, ez nem oké, nem így terveztük, bosszankodtam is egy kicsit, de már a nulladik órában úgy voltam vele, minek károgjak, úgysem segít a csapaton. Inkább arra koncentráltam, hogy azokat a játékosokat, akik keményen beleálltak a munkába, és bíztak a rendszerünkben, illetve bennünk, a szakmai stábban, megpróbálom fejleszteni, sokoldalúbbá tenni a játékukat, hogy betöltsék az űrt, amit Vanderslootnak kellett volna. Fegyverneky Zsófia újfent szenzációs volt, vagy ott van Böröndy Vivien, aki a korábbi években nem játszott ennyit a nemzetközi porondon, és érthető módon minőségben és játéktudásban nem tudta mindig felvenni a versenyt, de nagyon sok olyan mérkőzés volt, amelyen mindenki csak nézett, milyen szépen, hasznosan látta el a feladatát, győzelemhez segítve a csapatot. Ez volt a legfontosabb: lehet, hogy nem jött meg egy leendő alapember, viszont a játékosok beleálltak a munkába, és ez sok győzelmet ért – az utolsó előtti fordulóig mi vezettük az Euroliga-csoportunkat.

– A fegyelmi okok miatt távozó Brittney Sykes nélkül jobb lett a csapat?
– Miután elment, az elején hiányzott az a bontás, előny, amely a sebességéből, játéktudásából eredt. Hiányzott az a védőmunka is, ami a WNBA szintjén is kiemelkedővé teszi őt. De a reakció ugyanaz volt, mint Vandersloot esetében: nem vagy itt, nem számít, körülnézünk, kire lehet számítani, ki az, aki átveszi a feladatot. Szembetűnő volt, hogy Sykes távozása után is sok szép győzelmet arattunk, és élen álltunk a csoportunkban. Persze hosszú távon nem volt szerencsés a helyzet, a pótlásán folyamatosan dolgoztunk, de nem sikerült megvalósítani az elképzeléseinket.

ITTHON MEGERŐSÖDTEK A RIVÁLISOK

– Beszéljünk végre a pozitívumokról is. Ahogy mondta, az utolsó előtti fordulóig vezették a csoportjukat az Euroligában, és csak egy siker hiányzott, hogy kedvezőbb pozícióból kezdjék a rájátszást. Erőn felül teljesített addig a csapat?
– Szerintem igen, és nagyon értékelem a játékosaim erőfeszítéseit. Nyolc győzelemmel és hat vereséggel zártuk a csoportkört, amely a negyedik pozícióhoz volt elég, és ahhoz, hogy a végső győztes Fenerbahcéval találkozzunk a negyeddöntőben. Ha DVTK-t vagy a Landes együttesét korábban legyőzzük, még az első helyen is kezdhettük volna a rájátszást, de nincs ha, nem sikerült akkor azt a lécet átugranunk, másikat viszont átvittük, oda-vissza megvertük a Mersint, legyőztük a Schiót otthon, idegenben a Landes-ot, amelyik most Francia Kupa-győztes lett. Váratlan győzelmeket arattunk, Jelena Brooks végig vezére volt az együttesnek, Ezi Magbegor első európai évében nagyon szépen fejlődött, Czukor Dalmának sok meccset köszönhetünk, nagyon hasznosan szállt be a mérkőzésekbe, s bár kevesebb szerepet kapott, illetve nehéz helyzetben volt Varga Alíz, de az ő munkáját is nagyra értékelem.

– A Soprontól a közvélemény mindig elvárja, hogy itthon taroljon, ezúttal viszont megnövekedett a trónkövetelők száma. Nehezebb volt idén a bajnokságot és a kupát megnyerni, mint korábban?
– Az elvárás tényleg nagy velünk szemben, de nálunk, a klubban is az. Magasra tesszük a lécet, ha játék- vagy edzésminőségről van szó. Nagyon kritikusak vagyunk magunkkal szemben, csak a külvilágétól eltérő szempontok alapján. Minden velünk kapcsolatos kritikát el kell tudni fogadni, így is tettünk, nem háborodtunk fel, összezártunk és dolgoztunk. A magyar élvonalban megerősödtek a riválisok, jelentős játékerőt képviseltek, s mindezek tükrében fenntartani az általunk is elvárt szintet – nagyon nehéz...

JÓL ÉRZI MAGÁT A MŰKÖDŐ RENDSZERBEN

– Rutinos, mégis fiatal edzőnek számít. Kijelenthető, hogy ez volt karrierje legnehezebb évada a kispadon?
Igen. De rengeteget tanultam és sok tapasztalatot szereztem. Játékosként is minden szakembertől ellestem valamit, és amikor azt hinné az ember, hogy edzőként már felkészült mindenre, akkor jön egy évad, amikor új, a korábbiakhoz képest teljesen más problémákat kell megoldani. Ezek a váratlan helyzetek a legjobb tanítómesterek.

– Látja az edzői karrierje ívét, merre szeretne továbbhaladni?
– Mindig céltudatos voltam, az adott feladatra koncentrálok, és folyamatosan képezem magam, aminek köszönhetően talán már ott tartok, hogy bármilyen feladat elé állít az élet, tudok reagálni rá. Jelenleg olyan emberek vesznek körül a soproni klub menedzsmentjében, szakmai és háttérstábjában, akik elhivatottak, rengeteget dolgoznak és csapatban gondolkodnak. És a nap végén is ez a legfontosabb: a csapat nyer – vagy veszít néha.

– Elképzelhető, hogy egyszer férfiegyüttes kispadjára is leül, vagy megtalálta a helyét a női mezőnyben?
– Alapvetően el tudom képzelni, hogy valamikor férficsapatnál is dolgozzak. Ám úgy vagyok vele, ha van egy működőképes rendszer, modell, akkor nem feltétlenül akarok változtatni addig, amíg jól érzem magam, örömömet lelem benne. Jelenleg ez a női vonal. Az, hogy az európai mezőny topcsapataihoz tartozó Sopron Basket vezetőedzője lehetek, óriási öröm és megtiszteltetés, miért is vágynék el innen?

– Lesz ideje pihenni? Egyáltalán tudja élvezni a szabadságot?
– Egyelőre a következő hetek munkáját tervezzük, most főleg arra koncentrálunk, hogy a fiatal és Magyarországon tartózkodó játékosaink programját megszervezzük. Persze a pihenésre is marad idő, jól is esik lazítani, ha ez nem lenne, biztosan fejre állna az ember az év további részében. Mindenre szakítok időt, családra, barátokra, szóval mozgalmas időszak ez is, de egészen biztosan stresszmentes lesz.

– Lesz elég stressz ősztől...
– Pontosan.