A nyáron a francia élvonalbeli Gravelines-hez szerződő magyar válogatott bedobó annak ellenére jól mutatkozott be csapatánál, hogy az Európa-bajnokság miatt viszonylag keveset dolgozott még együtt új társaival.
– Gratulálunk a bemutatkozáshoz és a győzelemhez! – Köszönöm szépen, mindig jó sikerrel kezdeni az idényt, most pláne − válaszolta a Nemzeti Sportnak a 27 éves Benke Szilárd, aki a nyáron a bajnok Falcóból a francia élvonalbeli BCM Gravelines Dunkerque együtteséhez szerződött és a Metropolitans 92 elleni győztes bajnoki nyitányon (85−73) 19 perc alatt nyolc pontot és hét lepattanót szerzett.
– Milyen volt élete első bajnoki tétmeccse légiósként? – Jól sikerült, de azért az összeszokottság hiánya még érezhető volt a csapaton és rajtam is. Kell azért még idő ahhoz, hogy megszokjam, megismerjem az új csapattársakat, s felvegyem a gárda ritmusát. – Feltehetően az Európa-bajnokság miatt nem volt erre eddig sok ideje… – Nem, a kontinensbajnokságot követően pihentem néhány napot, aztán kiutaztam Gravelines-be, majd családi okokból visszajöttem Magyarországra, így a pénteki rajt előtt mindössze hat napot dolgoztam a többiekkel.
– Telt ház, háromezer néző és jó hangulat fogadta önöket az előző évad alapszakaszának harmadik helyezettje ellen, s tulajdonképpen simán győztek. – A környezet és a hangulat nagyszerű, ez tetszik, nagyon optimista és ösztönző a közeg, ami körülveszi a klubot. A keret gyorsan összecsiszolódott, a lengyel center, Dominik Olejniczak és én érkeztünk kissé később az Eb-szereplés miatt, ám ez nem jelent gondot a csapatnál, amely összetartó és az edzések után is sok időt töltünk egymással.
– Játékban milyen volt a bajnoki rajt? – Gyors, dinamikus, a magyar élvonalnál pörgősebb, leginkább a Bajnokok Ligájában lejátszott meccseinkhez hasonlítanám. A csapat stílusa is ilyen, néha már az első fél dobóhelyzetből jön a próbálkozás, kevés a hosszabb akció. Az NB I-eseknél magasabb, erősebb és gyorsabb játékosok alkotják a csapatokat s nagyobb az iram is.
– Saját teljesítményével elégedett volt? – Nem teljesen, lesz ez még jobb is, bele kell szoknom ebbe is, de menni fog, mert amúgy is tetszik ez a stílus. Meg kell ismernem a társaimat, ki hogyan és merre mozog, honnan szeret dobni, ilyesmik. Ha ez meglesz, akkor én is jobb teljesítményre leszek képes.
– Említette a beszélgetés elején, hogy utaznak − máris? – Igen, vonatozunk, aztán buszra szállunk, s elmegyünk Roanne-ba. Pénteken volt a nyitó meccs, kedden jön a második forduló, az eleje sűrű, de aztán kiegyenesedik.
– Belakta már a lakását, megismerte a várost? – Folyamatban van, de a csapat nagy része közel lakik egymáshoz. Egyelőre még keresem a helyem, szokom az új környezetet, de az életritmusom nemigen különbözik a szombathelyitől. Általában napi egy edzésünk van, emellett vannak a különfoglalkozások. Angolul mindenki beszél, úgyhogy ezzel sincs gond.