Férfi kosár Eb-selejtező: Négyből egyet feltétlenül megnyerhetünk – Filipovity

– Hazajött a többiekkel Ljubljanából vagy egyből ment vissza Olaszországba?
– Rögtön Pesaróba mentem – felelte konzoljátékát félbeszakítva Filipovity Márkó, aki tagja volt a magyar válogatott két Európa-bajnoki selejtezőjére végül hiába készülő keretnek.

– Miként élte meg a Szlovéniában történteket?
– Nem tartott sokáig ez a válogatott kaland, körülbelül négy napot voltunk ott. Igaz, tudtuk, hogy nem mindenki állhat rendelkezésre a legerősebb keretből, de így is nyerni akartunk. Már nem tudjuk meg, hogy mi lett volna.

– Tényleg fájdalmasak voltak a kinti koronavírustesztek?
– Én amúgy sem szeretem ezeket a teszteket, nekem nem különbözött az olaszországitól, másnak lehet. hogy eltért a magyarhoz képest. Egyébként az ellátás teljesen korrekt volt. A néhány pozitív eset miatt karanténba zártak minket a szobáinkba, de akkor is remekül kiszolgáltak minket, nem lehetett rá panasz.

– Ön is úgy érzi, hogy a FIBA ugyan nem engedte pályára lépni a csapatunkat, de korrekt döntést hozott, hogy nem vette el a pontokat?
– Mindenképpen korrekt döntés született. Az a legfontosabb, hogy a két meccs legyen lejátszva, ilyen körülmények között nem is kívánhatnánk mást.

– A februári négy mérkőzésből elég egyet megnyernünk a továbbjutáshoz, képes lesz erre az együttes?
– Négyből egyet feltétlenül megnyerhetünk, igazából csak az a kérdés, hogy akkor kik tudnak majd szerepelni a csapatunkban. Reméljük, mindenki bevethető lesz.

– Hogy pozitívumot is keressünk: a nyári edzőtáborozást ki kellett hagynia, örült, hogy találkozhatott a válogatott keretéhez tartozó barátaival?
– Jó volt találkozni mindenkivel, de azért mentem, hogy játsszunk két jó meccset és nyerjünk, ez lett volna a lényeg.

– Az olasz bajnokságban szárnyalnak a Pesaróval, tartós lehet a jó szereplés?
– Az utóbbi időben elég jó formába lendültünk. Szeretnénk a középmezőnyben maradni vagy akár feljebb is lépni. A legutóbbi mérkőzéseken rivális csapatokat tudtunk legyőzni, amelyek ugyanúgy a középmezőnyre pályáznak. Sikeres időszakot élünk, de koránt sincs vége, minden meccset szeretnénk megnyerni.

– Tehát nem nőttek az elvárások, továbbra is a stabil középmezőny a cél?
– Meccsről meccsre haladunk, rendesen felkészülünk mindenkiből, ennyi. Szépen lassan lépdelünk előre.

– A koronavírus milyen mértékben jelent meg klubjánál?
– Egyszer volt egy hullám, akkor négy játékosunk kapta el. Négy nap karantént és újratesztelést követően visszatérhettünk a munkához, egy mérkőzést kellett csak kihagynunk.

– Szurkolók lehetnek most a mérkőzéseken?
– Nem járhatnak már nézők, eddig úgy volt, hogy a különböző tartományok saját maguk határozhattak arról, beengedik-e a drukkereket. Most már csak a szűk családi kör és a szponzorok képviselői járhatnak, maximum ötven fő.

– Teljesen megszokta már a légkört, a körülményeket új állomáshelyén?
– Igen, sikerült beilleszkednem. Most, hogy jöttek a győzelmek is, egyre jobb a hangulat, szerintem a csapat is jó úton jár. Örülök ennek az egésznek, hogy így alakult.

– Rengeteg lepattanót gyűjt mostanság, ennek mi az oka?
– Elég sokat játszom, s az egyik fő feladatom, hogy sok energiát fektessek a meccsbe. Négyesként talán a második legmagasabb vagyok a csapatban, ugrani is tudok, tehát segíthetek a lepattanózásban.

– Jasmin Repesa edző alapembernek tekinti, szokott önnel beszélni a találkozók után, mit csinált jól vagy rosszul?
– Jönnek a visszajelzések akkor is, ha nem tetszett neki valami vagy éppen jót csináltam, tehát megvan a kommunikáció, sokat segít nekem. Érzem, hogy bízik bennem, játékosként nincs ennél fontosabb. A csapatunkban nincs sok felnőtt játékos, eléggé jól összeszoktunk, ami könnyebb is, ha kisebb a közösség.