Szalay Ferenc: Leraktuk az erős vár alapjait

Öt éve vezeti a hazai kosárszövetséget. Hosszú vagy rövid időszakként tekint az elnöki tevékenységére?

Ha azt nézem, hogy mennyi feladat várt ránk ebben az időszakban, akkor bizony rövid volt ez az idő – kezdett bele Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, az MKOSZ elnöke. – Ráadásul a sportág alapjait érintő fontos változásokat indítottunk el, melyek eredményét csak később látjuk majd. Ha abból a szempontból vizsgálom, hogy mennyi minden történt a magyar kosárlabdában az elmúlt öt esztendőben, akkor persze hosszúnak is tekinthetjük ugyanezt a ciklust.

Mi volt a legfontosabb célja kétezer-tízben?

A magyar kosárlabda több évtizedes problémákat görgetett maga előtt, ezek közül a legfontosabb az utánpótlásképzés minőségének hanyatlása volt. Egyre kevesebb gyerek kosárlabdázott, az edzők számottevő része csak szívességből foglalkozott a gyerekekkel, így itt bizony rendet kellett tennünk, meg kellett állítanunk ezt a folyamatot. Ebben nagy segítségünkre volt a kormányzati döntés, amely a társasági adóból felajánlható kedvezményeket biztosított öt kiemelt látványsportágnak, így a kosárlabdának is. Azóta gyakorlatilag mindenhol sikerült felszámolni ezeket az áldatlan állapotokat, az edzőket megfizetik, a termeket felújítják, adva van a forrás a bajnokságok rendezéséhez. De a számok talán beszédesebbek. Négy éve kétszázötvennégy utánpótláscsapat volt Magyarországon, most hétszáztizenhárom. A Dobd a kosárba! programunkban kétszázharminc iskola vesz részt, háromszázötven testnevelőt sikerült bevonnunk, és nyolcezer apróság ismerkedik a játékkal már az alsó tagozatban. Az igazolt játékosok száma négy év alatt huszonkilencezerről negyvennyolcezerre nőtt. Ez a szám a biztosíték arra, hogy a korábbinál sokkal szélesebb utánpótlásbázisból több jó játékos érkezik a felnőttcsapatokhoz. Ha eredményekről beszélünk, akkor a női szakágban említhetünk több sikert. Korosztályaink a legjobbak között szerepelnek, ráadásul az U16-os és az U17-es válogatott egy Eb- és egy vb-bronzzal büszkélkedhet. A felnőttek éppen most készülnek a hazai rendezésű kontinensbajnokságra, tehát összességében igen pozitív a kép. A férfiak esetében a nagyobb konkurencia, valamint az utánpótlásképzésünk elmaradása miatt más a helyzet. Apróbb lépésekben kell haladnunk. A tömegesítés révén sokkal nagyobb merítésből választhatunk néhány év múlva, több lesz a magyar játékos az A-csoportban. Csapataink hosszabb szünet után visszatértek a nemzetközi mezőnybe, sőt kisebb sikereket – elsősorban a Szolnok révén – a harmadik számú európai kupában már el is értünk a két négyes döntős szerepléssel. Férfiválogatottunktól várjuk a következő lépést, szeretnénk újra részt venni az Eb-n.

Akadt gyötrelmesebb időszaka a ciklusának?

Utólag visszatekintve klasszikusan nehéz időszakra nem emlékszem. Nehézségeink akadtak, amiket meg kellett oldanunk, de ez természetes. A sportág szereplői partnerek voltak az új dolgokban, sőt ahogyan én láttam, igényelték is, hogy az alapok építésével jelentősebb változásokat indítsunk el. Talán azt érzem személyesen a legnagyobb nehézségnek, hogy utánpótlásunkban változtassunk a szemléletmódon. Arra gondolok, hogy sehol se a csapatok eredményessége legyen az elsődleges szempont, hanem a taktikailag, technikailag és fizikailag felkészített játékosok nevelése.

Hová helyezné el a kosárlabdát a hazai sportági palettán?

Mindenképpen előkelő helyre, még akkor is, ha a világversenyeken való szereplésünk nem említhető egy lapon a kézilabdáéval, a vízilabdáéval. De azt is látni kell, hogy a kosárlabdában még a labdarúgásnál is nagyobb a konkurencia. Ez a világ második legnépszerűbb sportága, rengetegen játsszák idehaza, azaz nagyon nagy potenciált látok a fejlődésre, hiszen a tömegbázis adva van.

Min múlik a magyar kosárlabda sikere?

Elsősorban a szakmai munkán, másodsorban az anyagi forrásokon. Sikerült megerősítenünk az utánpótlás bázisát, nem jelent már gondot labdát, mezt venni a gyerekeknek, elutazni egy tornára, tehát leraktuk azokat az alapokat, amelyekre erős várat lehet építeni.

Mi lesz az első lépés, intézkedés, ha ismét bizalmat kap?

Ma már elég gyerek kosárlabdázik ahhoz, hogy a minőségi munkára az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektessünk. A célunk az, hogy szakembereink modern tudással felvértezve képezzék a jövő kosárlabdázóit.

Újabb öt esztendő múltán hol fogunk tartani? Van-e álom, melynek a beteljesülését nagyon várja a sportágában?

Álmok vannak, de egy szövetségnek muszáj reálisan gondolkodnia. Azt szeretném, ha a női válogatottunk stabil tagja lenne az európai középmezőny elejének, az élmezőny aljának. Hosszú szünet után végre újra Európa-bajnoki szereplést várok a férfiválogatottól, valamint jó lenne már látni végre újra egy stabilan A-csoportos, a bajnokságban meghatározó szerepet betöltő fővárosi együttest.

5. NŐI EURÓPA-BAJNOKSÁG: MAGYARORSZÁG, ROMÁNIA, JÚNIUS 11–28

„Csak a wifi legyen rendben”

Nem is gondolnánk, hogy mennyi időt és energiát jelent egy Európa-bajnokság megszervezése. A magyar rendezőcsapat először a 2013-as franciaországi Eb helyszínén mutatkozott be a kontinensnek, a háttérmunkák azóta is tartanak, de igazán komolyan hozzávetőleg egy éve kezdtünk el foglalkozni a rendezés részleteivel. A stáb körülbelül 70-80 fős, minden helyszínnek van egy szervezőbizottsága, amely folyamatosan egyeztet a központi testülettel. Mindenhol profik dolgoznak, akik rengeteg tapasztalattal rendelkeznek (vizes vb, úszó Eb, kézi Eb, Euroligák, 3x3-as világbajnokság, stb…).

„Az elmúlt fél évben már napi huszonnégy órát foglalkoztunk vele, néha még az is kevésnek bizonyult – mondta Bodrogváry Iván, az Európa-bajnokság eseményigazgatója. – A nemzetközi szövetségnek, a FIBA-nak vannak elvárásai, sok kritériumnak kell megfelelni, egy részük teljesen logikátlan. Vannak még nyitott kérdések, de reméljük, nem lesz gond. Sajnos minden apró részletet el kell fogadtatni a nemzetközi szövetséggel, addig nem tudunk haladni. Ez elég hosszú procedúra, például csak a logótervezés majdnem fél évbe telt. Persze nem csak a FIBA illetékeseinek, a csapatoknak is vannak extra kívánságaik, ezek olykor még nevetségesebbek. A legfontosabb számukra az, hogy milyen lesz a szállás, illetve az internet sebessége. Négy éve például a spanyoloknak Lengyelországban nem volt elég jó a wifi, ezért külön rendeltek. A csarnok, a labda, az edzéslehetőség és az étkezés milyensége majdhogynem mindegy is... Egy dologban viszont biztosan nem fogunk engedni, ez pedig a doppingvizsgálat. Nagyon komolyan fogjuk venni, a Magyar Antidopping Csoporttal közösen."

Dobd a kosárba! - Zsolnay teljesítette a lehetetlen küldetést

Három év alatt megduplázni a magyarországi kosárlabdázók számát: mi ez, ha nem lehetetlen küldetés?

Na nem Zsolnay Gyöngyinek, aki 2012 januárjában az átfogó sportágfejlesztési program vezetőjévé vált, és azóta a legendás szolnoki edzővel, Rezák Lászlóval karöltve irányítja, szervezi a Dobd a kosárba! elnevezésű „akciótervet”.

„Huszonöt évig kosárlabdáztam, a karrierem befejezése után pedig edzősködni kezdtem, a Zsolnay Gyöngyi Kosárlabda Sporttábor keretében gyerekekkel foglalkoztam, és rendkívüli módon élveztem, hogy megszerettethettem velük ezt a gyönyörű játékot. A tábor tizedik évében tízezer perc éjjel-nappali kosárlabdát szerveztünk, és a lelkesedésünk, elhivatottságunk úgy megtetszett a szövetség akkori vezetőinek, hogy felkértek a Dobd a kosárba! sportágfejlesztési program egyik vezetőjének” – magyarázta Zsolnay Gyöngyi.

Ami azt illeti, a program teljesen nulláról indult. Ugyanakkor szédítő tempóban haladt. Egy hónap alatt elérte az első évben megálmodott száz jelentkező iskolát. A 2012–2013-as szezonban pedig újabb száz iskola kapcsolódott be. A következő idényben nem az iskolák létszámának növelése, hanem a csoportok bővítése volt az elsődleges szempont. Zsolnayék célja az volt, hogy a kenguru korosztály előtti évfolyamokat teljes egészében lefedjék a Dobd a kosárba! programmal. Így egy-egy iskolában egy első-második osztályos és egy harmadik-negyedik osztályos csoport működik, ami azt jelenti, hogy közel 400 kis kezdő csapat dolgozik az ország területén a program keretein belül.

És a sikertörténet ezen a ponton sem ért véget. Az elmúlt évben a 200 iskolához közel 200 új csoportot vettek fel. Mindez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ahogy első osztályba kerül a gyerek, azonnal tud kosarazni egészen a középiskola elhagyásáig. A program hatalmas előnye, hogy az edzések az iskolában, vagyis helyben vannak. A gyerekeknek utazás és anyagi ráfordítás nélkül áll rendelkezésükre a játék.

„Örömmel mondhatom, hogy a program maradéktalanul sikeres, hiszen a duplázás sikerült, ma már több mint nyolcezer gyerek kosárlabdázik a Dobd a kosárba! keretein belül – büszkélkedett Zsolnay. – Ez óriási tömegbázis, hatalmas alapja annak, hogy meghatározzuk a következő generációk jövőjét. Lehet tekinteni ajándéknak, ugyanakkor kellő motivációnak is, hogy a gyerekek jó része részt vehet a magyarországi Európa-bajnokságon, így mindegyikük láthatja Európa elitjét, a hazai sztárokat, és velük együtt azt, milyen lehetőségek állnak előttük.”

UTÁNPÓTLÁS - NŐK: Jön a szupergeneráció!

Ennél szebb nem is nagyon lehetett volna a tavalyi nyár. Túlzás nélkül kijelenthető, az öreg kontinens számos pontján csodát tettek a magyar kosaraslányok. A legfiatalabb társulat, az U16-os a mezőny első felében végzett Debrecenben az A-divíziós Eb-n, az U18-as és az U20-as együttes pedig egyaránt magasabb osztályba lépett, azaz feljutott a B-divízióból az A-ba. A hab a tortán az U17-es együttes világbajnoki bronzérme volt.

Nézzük máris az utóbbi társulatot! A szakértők szerint az extra tehetségen túl hihetetlen mentális erő jellemezte a 16-17 évesek alkotta magyar korosztályos válogatott játékosait. A csapat csak az Egyesült Államoktól kapott ki a csehországi világbajnokság elődöntőjében, ezt leszámítva mind a hat meccsét megnyerte. Nem egyszer hosszabbítást követően, míg a házigazda elleni bronzmeccsen 15 pontos hátrányt ledolgozva. Ahogy azt Sándor Ádám technikai vezető elmondta, magyar lányokkal először fordult elő, hogy a riválisok vadásztak a mezeikre, a világbajnok Team USA edzője pedig a mieink kapitányától, Mészárosné Kovács Andreától kérte el a dresszét – emlékbe. Sokat elárul a magyarok teljesítményéről, hogy ketten is – Dubei Debóra és Kiss Virág – bekerültek a torna legjobb ötösébe.

„Szenzációs eredményt értek el a lányok, de a munka java csak ezután jön – magyarázta Rátgéber László, a centert játszó 196 centis Kiss Virágot is foglalkoztató Pécsi Kosárlabda Akadémia vezetője. – Az utánpótlás-eredmény egy állomás, ettől persze még illett nagyon megünnepelni a bronzérmet.”

Azt már Gáll Tamás, a júniusi hazai kontinenstornára készülő felnőttválogatott másodedzője tette hozzá, hogy az utánpótlás már a „nagyoknál” is kopogtat, hiszen Határ Bernadett és az Egyesült Államokban tanuló Szamosi Amadea is tagja az Eb-keretnek, amelyből Szabó Fanni végül sajnos sérülés miatt kimaradt. Gáll egyébiránt tavaly még a húszévesekkel dolgozott, és jutott fel a legmagasabb osztályba, miután a csapata Németország mögött a második helyen végzett a bulgáriai Eb-n.

„Örömteli, hogy valamennyi korosztályos válogatottunk az elit tagja, rég volt példa erre – magyarázta Stefan Svitek szövetségi kapitány segítője. – A legfontosabb, hogy szem előtt tartsuk ezeket a lányokat, szerencsére van is egy ilyen jellegű szövetségi program. A gyönyörű eredmények azt igazolják, hogy jó úton járunk.”

UTÁNPÓTLÁS - FÉRFIAK: Fehérváron juthatunk vissza az elitbe

A lányokkal ellentétben a fiú utánpótlásunk minden korosztályban csak a B-divízióban szerepelhet a nyári korosztályos Európa-bajnokságokon. A legfiatalabbak, az U16-osok tavaly hetedikek lettek Ferenczi Tamás szövetségi edző irányításával a macedóniai Strumicában, Horváth Imre fiainak, az U18-asoknak sem volt esélyük az előrelépésre, miután Szófiában nyolcadikként zártak. Az U20-asok pedig hosszú idő után Krétán ugyan ismét az A-divízióban mutatták meg tudásukat, nem volt szerencséjük, a legfontosabb pillanatokban kulcsemberek dőltek ki sérülés miatt, így Váradi Attila együttese nem tudott megragadni az élbolyban.

A tavalyi budapesti sorsoláson kiderült, hogy az U20-as fiúk idén Székesfehérváron harcolhatnak azért, hogy visszakerüljenek a legjobbak közé. Perl Zoltánék a D-csoportba kerültek, Albániával, Svédországgal, Szlovákiával és Moldovával együtt. Első ránézésre nem tűnik acélosnak az ellenfelek névsora…

Az U18-asoknak sem kell messzire utazniuk, július végén-augusztus elején Ausztriában szerepelnek, Szlovéniával, Luxemburggal, Hollandiával, Belgiummal és Fehéroroszországgal lesznek egy csoportban.

A legfiatalabb korosztály, az U16-os számára augusztus elején a bolgár főváros, Szófia lesz az úti cél, az első riválisaink Svájc, Grúzia, Belgium, Luxemburg és Fehéroroszország lesznek.

Változott a szakmai stáb összetétele is: az U16-osokat Váradi Attila, az U18-asokat Ferenczi Tamás, az U20-asokat pedig a felnőttválogatott másodedzője, Pór Péter irányítja.

ÚJ STRATÉGIA: kiegészül az „Új pályán" program

Öt évvel ezelőtt fekete felhők gyülekeztek a magyar kosárlabda felett, csökkenni kezdett a csapatok és a játékosok száma, zuhant a bajnokságok színvonala, a szakmai programok finanszírozásához pedig nem állt rendelkezésre megfelelő forrás. A honi szövetség, az MKOSZ küldöttgyűlése 2010-ben fogadta el az Új pályán elnevezésű tízéves átfogó reformtervezetet, melyben számos célt fogalmazott meg, amiket 2020-ra szeretne elérni.

2011 nyarán elfogadták a társasági adóval, a TAO-val kapcsolatos törvényt, ez pedig olyan pluszforrásokhoz juttatta a sportágat, amelyeknek köszönhetően megvalósult a tömegesítési cél (sportolói létszám emelése), illetve a versenyzők felkészülési és versenyeztetési körülményeinek biztosítása.

Az ötvenezres sportolói létszámot, amelyet 2020-ra kellett volna elérni, már idén februárban sikerült, de számos más cél is teljesült, ezért szükségessé vált, hogy az új körülményekhez igazodva új terveket fogalmazzanak meg, illetve a meglévő, még el nem ért célokat módosítsák – tudtuk meg Bodnár Péter főtitkártól.

„A marketing terén mindenképpen előre kellett lépnünk – tette hozzá a sportvezető. – Nekünk azokra az értékekre kell hangsúlyt fektetnünk, amelyeket reálisan el is érhetünk. A magyar kosárlabdában ugyanis nincs realitása sem férfi, sem női vonalon, hogy négyes döntőbe jutó euroligás csapatunk legyen, mert ahhoz négyszer-ötször akkora költségvetést kellene mesterségesen generálni, mint más sportágakban. Büszkék vagyunk viszont arra, hogy a férfi A-csoport továbbra is rendkívül népszerű, telt ház előtt zajlanak a mérkőzések, illetve most már a női bajnoki döntő is a tíz évvel ezelőtti hangulatot idézi. Sokan vagyunk, egyre többen, de a létszámnövekedés után most már a következő években arra kell hangsúlyt fektetni, hogy miként tudunk a mennyiségből minőséget kreálni. Ez is az egyik szlogenje ennek a programkiegészítésnek."

A játékosok és a csapatok növekedésével hirtelen létszámhiány is fellépett a sportszakmai (edzők és játékvezetők) oldalon.

„Ahogy a játékosoknál, itt is tömegesíteni kell, versenyhelyzetet kell teremteni. Alacsonyabb szinten már az is problémát jelent, hogy egyáltalán két játékvezetőt delegálni tudjanak a megyék. Meg kell próbálni visszahozni a régi gyakorló játékvezető fogalmát, főként az U11-U12-es korosztályban, ami azt jelenti, hogy ennek a generációnak a mérkőzéseit picivel idősebb játékosok vezessék" – mondta a korábbi játékvezető.

Fejlődés már van, de igazi áttörés még nincs.

A programkiegészítés szakmai oldalának egyik felelőse Zsoldos András, aki elmondta, az előzetes tervekből sok minden megvalósult, viszont hiba lenne a fejünket a homokba dugni, mert pár dolog még hátravan.

„Fejlődés már van, de igazi áttörés még nincs – vélekedett Zsoldos. – A TAO-s pénzeket jobban kéne felhasználni, a nagy mennyiségű pénzt a lehető legjobb helyekre kellene elosztani. Azáltal, hogy több csapat van, több edzőt is foglalkoztatnak, mint korábban. A szakemberek most már sokkal kulturáltabb körülmények között tudnak dolgozni, mint öt éve, de a minőségre is figyelni kell. A tömbösítés megtörtént, rengeteg gyerek választja a kosárlabdát, a kiválasztáson viszont még van mit javítani. Úgy látom, az edzőképzésben nem sok minden történt, itt kellene egy kis áttörés. Ha ez a kettő megvan, akkor kis túlzással időnként az sem baj, ha lyukas a labda meg beázik a csarnok. Pár éve létrehoztuk az akadémiai rendszert, hamarosan ki fog derülni az is, ki hogy dolgozik, irányt fognak kapni az akadémiák, hogy merre haladjanak tovább. Utána lehet egy minőségi ugrás, mert most mindenki lelkesen dolgozik, de a tapasztalatok sok kívánnivalót hagynak még maguk után."

GAZDASÁG: A legjobbkor jött a TAO segítsége

Bodnár Péter, az MKOSZ főtitkára szerint a TAO négy évvel ezelőtti megjelenése egy utolsó pillanatban dobott mentőövet jelentett a látványsportágaknak, ugyanis azok akkor már olyan szinten voltak, hogy kérdésessé vált, szövetségi szinten egyáltalán lehet-e finanszírozni a válogatottak részvételét különböző eseményeken, klubszinten pedig a befolyó tagdíjakból és az elenyésző szponzorációs pénzekből már nem tudtak megfelelő felkészülési körülményeket biztosítani.

„Ehhez képest most már ott tartunk, hogy a gyerekek végre megfelelő felszerelésben, megfelelő körülmények között, megfelelő tornatermekben tudnak felkészülni, mérkőzéseket játszani és edzeni – mondta Bodnár. – Most már végre vonzó körülményeket tud sok sportszervezet a játékosoknak, a szövetség pedig a válogatottaknak biztosítani. Ennek már eredményességben is van mérhető hozadéka, hiszen az, hogy a női válogatottjaink mind visszakerültek az A-divízióba, hogy az U16-os válogatottunk Eb-bronzérmet szerzett, az U17-es nemzeti csapatunk pedig világbajnoki bronzérmet nyert, mind ennek köszönhető.”

A létesítményfejlesztésben szintén látható jelei vannak a TAO-nak, az utóbbi időben rengeteg csarnok, tornaterem épült.

„Az önkormányzatok felismerték, hogy az egyébként is elvégzendő tornatermi felújításokat most meg tudják oldani mindössze harmincszázalékos önrésszel, hiszen a csapat majd hozzáteszi TAO-ból a másik hetven százalékot. Ezáltal végre nem a hetvenes, nyolcvanas évekből megmaradt zöld és piros töredezett linóleumon kell balesetveszélyes testnevelésórát tartani, hanem új parkettákkal, új palánkokkal, új eredményjelzőkkel valósulhat meg az oktatás. Számos helyen pedig kifejezetten új tornaterem épült, a nyíregyházi Katolikus Gimnáziumban és a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban fel sem vetődött volna korábban, ha nincs a TAO, hogy új tornatermeket húzzanak fel.”

Ahhoz, hogy a válogatottjaink végre nemzetközi szinten is eredményesek legyenek, szükség volt egy edzőközpontra, amely idén nyárra el is készül Székesfehérváron. Az MKOSZ-nél talán erre a legbüszkébbek.

„A központi olimpiai edzőtáborok Mátraházán, Dunavarsányban vagy éppen Tatán egyrészt telítettek is voltak, másrészt már olyan állapotba kerültek, hogy nem lehetett őket használni, ráadásul a voucherrendszer megszűnésével nem is tudtunk volna oda bejutni, ezért az elmúlt tizenöt évben össze-vissza, különböző helyeken, különböző feltételek mellett tudtak készülni a válogatottjaink. Szükségünk volt egy szövetségi edzőközpontra, ahova a kosarasokat irányítani tudjuk. A TAO-nak köszönhetően ez most megvalósulhat. Maga a terem szövetségi tulajdonba kerül, ezért amelyik válogatottat csak tudjuk, mindegyiket oda fogjuk irányítani. A csarnok és a szálloda egybeépül egy modern egészségközponttal, tehát minden adva lesz egy helyen az ideális felkészüléshez, mind az utánpótlás-, mind pedig a felnőttválogatottak részére.”

NŐI EURÓPA-BAJNOKSÁG ELŐTT: Fegyverneky anyaként segít

Tavaly ősszel előbb Fegyverneky Zsófia, majd nem sokkal később Nagy-Bujdosó Nóra jelentette be Sopronban, hogy babát vár. A két klasszis döntése természetesen a hazai rendezésű Európa-bajnokságra készülő magyar válogatottat is érinti, és láss csodát, Zsófi minden bizonnyal ott lesz a házigazda keretében. A kiváló hátvéd február végén lett boldog anyuka, ám a tündéri Márk mellett is kacérkodott a gondolattal, hogy segítsen a nemzeti együttesnek.

Az vitathatatlan, Stefan Svitek szövetségi kapitány – érthető okokból – nagyon szerette volna, ha az Uniqa Euroleasing Sopron játékosa beszállna, már csak az volt a kérdés, hogy bírja a terhelést, miként tud felkészülni a kismama. Zsófi már hetekkel ezelőtt elkezdett sportolni, hogy mégse nulláról indítson, ebben segítségére volt Lukasz Trzaskoma, aki a Sopron és a magyar válogatott erőnléti felkészítéséért is felel. Az anyuka egy héttel a felkészülés rajtja után csatlakozott a kerethez, vagyis egy hete készül, ám azt továbbra sem lehet megmondani, mekkora terhet vehet a vállára.

„Valamennyien kíváncsian várjuk, Zsófi szervezete hogy reagál a munkára –így Gáll Tamás, a magyar csapat másodedzője. – Nem szabad elfelejteni, kismamáról van szó, akit nem egyéni érdekek vezérelnek, hanem az, hogy a minimális esélyét megteremtse annak, hogy segíthessen.”

Azt már mi tesszük hozzá, hogy Fegyverneky rutinja és klasszisa akkor is kincset érhet, ha csak néhány percre száll be. Egy győztes kosár a svédek vagy a litvánok ellen, és már repülhet is a kisfiához, Márkhoz...

„Régóta szerettem volna babát, így most kimondhatatlanul boldog vagyok – mondta tavaly szeptemberben Nagy-Bujdosó Nóra, aki május közepére várja a csöppséget, ezért nem szerepelhet a hazai kontinenstornán. – Varázslatos volt a pillanat, amikor megtudtam, terhes vagyok, szerintem egy nő életében talán a legcsodálatosabb időszak az áldott állapot. Nagy családom van, négyen vagyunk testvérek, és ha minden rendben megy, az én babám lesz a szüleim első unokája.”

TELEVÍZIÓS HÁTTÉR: A képernyő előtt is szurkolhatunk

A magyar lányok remélik, hogy telt ház előtt játszanak majd a nyári Európa-bajnokságon, ám azoknak sem kell csüggedniük, akik nem tudják majd a helyszínről buzdítani Stefan Svitek csapatát, mert a Sport Tv élőben közvetíti a mérkőzéseket.

„A kosárlabda fontos tégla, sőt inkább tartópillér a házunkban, hiszen a Szolnoki Olaj Adria-liga- és Európa-kupa-mérkőzéseit, valamint az NBA legjobb meccseit is a Sport Televízió közvetíti – mondta Máté Pál, a csatorna főszerkesztője. – Mindez azt jelenti, hogy nem csupán minőségi termékként kezeljük a sportágat, mert tudjuk, hogy fanatikus rajongótábor a kosarasoké, akiket nem szeretnénk elhanyagolni, amit talán jelez az évente közvetített mintegy százötven kosárlabda-mérkőzés."

És hogy miért tarják fontosnak a Sport Tv-nél, hogy élőben közvetítsék a magyar, román közös rendezésű női Eb-t?

„Mert szeretjük a kosárlabdát, főképp, ha egy tornán a mieinkért szurkolhatunk – tette hozzá Máté, akitől azt is megtudtuk, hogy kik ülnek majd a mikrofonok mögé. – A szolnoki és az NBA-közvetítések során leginkább Méhes Gábor és Szaniszló Csaba hangját szokták és szerették meg a kosárlabda-szurkolók, hozzájuk most az NFL magyar hangja, Faragó Richard csatlakozik, aki szintén nem első bálozó, vagyis a kommentátori székben sem akárkik ülnek majd."

Az MTVA-n is kiemelt szerep jut a kosárlabdának. A honi bajnokság, a Magyar Kupa és a válogatott hazai mérkőzéseinek közvetítéseinek joga az MTVA-hoz tartozik. Bár a közmédia az Eb-t nem közvetíti, összefoglalókkal és egyéb érdekes anyagokkal a királyi tévén is találkozhatunk majd.

„A közmédia csatornái kiemelt szerepet szánnak a sportnak, elsősorban a magyar sportnak. Az öt látvány- és a tizenhat kiemelt sportág előnyt élvez, és miután a kosárlabda is előbbi kategóriába tartozik, természetesen egy percig sem volt kérdés, hogy műsorunkra tűzzük. Nagyon fontos, hogy az egész ország láthatja ezeket a mérkőzéseket, mert a korábbi csatornák mindegyikének voltak lefedettségi hiányosságai" – tudtuk meg Zelenyánszki Balázstól, az MTVA kommentátorától.