Magabiztos szolnoki győzelem Temesváron

Kedd este lejátszotta harmadik idegenbeli EuroChallenge-meccsét is a Szolnoki Olaj KK, ezúttal Temesváron kellett helytállnia. Kitűnő kezdést követően kapaszkodtak a hazaiak, majdnem sikerült is egyenlíteniük, ám a félidőre már visszaállt az elején kiharcolt különbség. A második félidőben is megmaradt a hullámzás, de igazán nagy veszélybe egyszer sem került Pór Péterék diadala, kontroll alatt tartották a meccset a szolnokiak, győzelmükkel pedig már 2–1-gyel állnak a csoportban.

A Körmend elleni találkozóhoz hasonlóan kiválóan kezdett a Szolnok, az első bő három perc alatt csak a vendégek szereztek pontot, 0–9-et követően pedig máris ott volt az első időkérés, természetesen a temesváriak részéről. Ha nem is mindig volt pontos az Olaj támadójátéka, a támadópattanókat nagyon jól szedték Báder Mártonék, ennek köszönhetően pedig szinte minden támadásukból pontot tudtak elérni. Predrag Badnjarevics intelmei segítettek fiain, a hazaiak az amerikai Dominique Archie és a szerb Zlatko Jovanovics vezérletével próbáltak meg feljebb kapaszkodni. Amennyire összeálltak viszont elöl, főleg az előbb említett két kosaras egyéni megvillanásainak köszönhetően, annyira gyengének tűntek továbbra is védekezésben a temesváriak.

Sajnos a jó kezdést követően ebben a tekintetben az Olaj is rendesen visszaesett. A vendégek legjobbja Simon Balázs volt ekkor, 10 ponttal és két gólpasszal állt az első negyed végén, de rajta kívül a többiek is eredményesek voltak, leginkább a védekezésbeli kihagyások miatt lehetett egy-egy embert leszúrni. Nagyjából 6-10 pont között mozgott a különbség végig, az utolsó perc azonban rosszul sikerült a magyarok számára, két triplát is kaptak két támadás alatt, így végül 27–22-re vezettek csak az első 10 percet követően.

A második felvonás kezdetén nem lassult a temesváriak lendülete, a tavaly Szolnokon is megforduló Marko Djeraszimovics két büntetőjével már két pontra is felzárkóztak (27–29). Nagyon hullámzó volt innentől kezdve a negyed első felének összképe, hiszen előbb az Olaj néhány könnyebb kosárral újra elhúzott ellenfelétől, majd a Temesvár megint visszajött kétpontos távolságra, sőt kétszer is támadhatott az egyenlítésért, ám mindkét esélyét elhibázta a hazai gárda, így a vendégek megint elléptek hat egységre. A hullámzás három perccel a félidő vége előtt jött ki megint rosszul a hazaiak számára, két sima zsákolást követően ugyanis megint nyolc volt közte (37–45).

Újfent időt kellett kérnie Badnjarevics mesternek, hogy rendezze játékosainak gondolatait, illetve hogy kisebb pihenőidőt adjon kulcsjátékosainak, akik elég sokat játszottak a szűk rotáció miatt. Amennyire jól sikerült azonban az elején Archie-ék felpörgetése, annyira nem tudott új lendületet adni ezúttal a tréner ezzel a játékmegszakítással, Ernests Kalve és Brandon Gay tripláinak köszönhetően tíz pont fölé nőtt megint a távolság. Jovanovics két büntetőjével ugyan valamennyire kapaszkodtak a hazaiak, de ez is csak annyit jelentett számukra, hogy 41–51-es állással vonulhattak az öltözőbe.

Két teljesen különböző felépítésű együttes csapott össze, hiszen a hazaiak abszolút két emberre tudtak építeni, míg a túloldalon igazi csapatmunka folyt. Jovanovics 14, míg Archie 9 ponttal állt a nagyszünetben, Szarovics két triplát még a helyére rakott, ám a többiek csak elvétve találtak be támadásban. Az Olaj ennek szöges ellentéte volt, hiszen a két legeredményesebb, Báder és Simon 10-10 ponttal állt, mögöttük Kalve 9, Szead Sehovics és Gay 7-7, Fodor Márton pedig 6 egységgel iratkozott fel a statisztikai lapra az első 20 perc után. Viszonylag sok volt a támadólepattanó mindkét oldalon (5–4), ám a több kihagyott hazai dobás miatt a Szolnok összességében sokkal jobb volt lepattanók terén (11–18). A jóval több fault (7–12) ezúttal nem okozott gondot, hiszen senkinek nem volt több belőle mint kettő. Jól járt a labda, megfelelően kidolgozottak voltak az akciók, ezt mutatja a 12 kiosztott gólpassz is, ráadásul a dobások is nagyon ültek, a triplákat 50 százalékkal (5/10), a ketteseket pedig 75 százalékkal (15/20) értékesítették a vendégek. Talán egyedül az eladott labdák száma volt kicsit sok ekkor (7), illetve az, hogy 15 büntetőt dobhatott az ellenfél, ezzel voltak még egyáltalán versenyben.

A fordulást követően erősen kezdett a román alakulat, támadásban ponterős volt, így alig néhány támadás alatt feljött megint hat egységre (47–53). Az ezúttal is kiválóan játszó Simon azonban nagyon fontos triplát dobott, majd a harmadik negyedben ekkorra már négy pontot szerző, az első félidőben viszont teljesen láthatatlan Delvon Johnson egy ziccert, majd egy sima zsákolást is elhibázott, ennek köszönhetően pedig hiába a Temesvár jó kezdése, a negyed közepére kialakult az addigi legnagyobb különbség a két együttes között, 14 pont (49–63). A magyarok húzóembere ebben a periódusban Simon mellett Báder és Kalve volt.

Három és fél perccel az utolsó negyed előtt jött egy kisebb probléma, ugyanis Sehovics megkapta negyedik személyi hibáját is, megvolt az első játékosa Pór Péternek, akit kényszerűségből kellett ültetni. Sem ez, sem egy újabb hazai időkérés nem segített azonban a románokon, folyamatosan nőtt a távolság, Horváth táblás kettesével már 52–70-et mutatott az eredményjelző. Két könnyen kapott kosarat követően Pór mester azonnal időt kért, nehogy túlságosan közel kerüljön a Temesvár az Olajhoz, a negyedből hátralévő két percben azonban nem sikerült megállítani a szinte semmiből lendületbe jövő hazaiakat, a vendégek viszont szinte teljesen leblokkoltak. Ennek az lett a vége, hogy a pár perccel korábban még a padlón lévő temesvári gárda mindössze 8 pontra volt lemaradva tíz perccel a záró sípszó előtt (64–72).

Az utolsó felvonás nagyon idegesen kezdődött, az egyik oldalon egy triplát, a másik oldalon pedig egy 2+1-et sikerült értékesíteni, ám az első két és fél perc további jelenetei inkább bakiparádéra hasonlítottak, mint kosárlabdára (eladott labdák, nagyon buta támadóhibák, lejárt támadóidők). Szerencsére Gay és Kalve vezérletével ebből is előbb ébredt a magyar bajnok, a negyed közepére gyakorlatilag eldőlt a találkozó, 70–87-et mutatott az eredményjelző a hazaiak újabb időkérésénél. A hátralévő néhány percben ugyan a vendégek már közel sem voltak olyan élesek, mint korábban, így is simán húzták be a találkozót, a vége 93–80 lett, ezzel a Szolnok hozta eddig a papírformát, a három idegenbeli meccsét követően 2–1-gyel áll.