A San Antonio fölényesen nyerte meg a nyugati főcsoport döntőjét

A vendéglátók már az első perctől kezdve jelezték: ha már egyszer ilyen nagyszerű lehetőséget kaptak, akkor élni szeretnének vele, és el akarják dönteni az összecsapást.

Tim Duncan és Tony Parker vezetésével a hazaiak egy 14-0-ás sorozatot produkáltak már az első negyedben, aminek köszönhetően a másodikban huszonhárom ponttal is vezettek.

„Jó munka” - mondta erre lakonikus tömörséggel Gregg Popovich vezetőedző Duncannek, majd a kispadra mutava jelezte: itt az idő a centernek, hogy pihenjen a döntőre.

Igyekezett ugyan felzárkózni a Jazz, de nem sok esélyük volt a fegyelmezetten védekező Spursszel szemben, mely a harmadik periódust ugyancsak meghúzta.

Az utolsó játékrészt ugyan két ponttal megnyerte a Utah Jazz, de mivel addigra behozhatatlan volt a hazaiak előnye, ez gyakorlatilag már semmi se ért.

Ginobiliék (aki húsz perc alatt tizenkét pontot szerzett) ekkor már a közönségnek játszottak, mely hatalmas ovációval honorálta ezt.

Duncan 21 ponttal és hét lepattanóval zárt, és összesen mindössze huszonnyolc percet töltött a pályán. Popovich a lehengerlő első negyed után érthetően pihentette kulcsemberét.

Az említett Parker ugyanennyi pontot dobott, Fabricio Oberto pedig tíz lepattanót szedett össze.

A vendéggárda nagyon gyengén muzsikált a dobásokat illetően, ezt 38,2 százalékos mezőnybeli mutatója is jelzi (szemben a Spurs 51,3-ával).

Sokat elmond, hogy a vendégeknél Andrej Kirilenko tizenhárom ponttal bizonyult csapata legjobb dobójának, míg Carlos Boozer megállt kilencnél. Hogy valamit kozmetikázzon a teljesítményén, leszedett tizenkét lepattanót.

Mellettük senki sem nyújtott kiemelkedő teljesítményt, nem mintha az övék annak nevezhető lenne.

Győzelmével a San Antonio Spurs sima 4-1-es összesítéssel megnyerte a nyugati főcsoport döntőjét a láthatóan kifáradt Utah Jazz ellen, és bejutott az NBA történetének 61. nagydöntőjébe.

Ottl a Cleveland Cavaliers - Detroit Pistons párharc győztesével mérkőzhet majd a bajnoki címért.