No persze, a két város között nincs nagy távolság, annál nagyobb a rivalizálás. Minden adva van tehát: fantasztikus hangulat - mert azért a hazai tábor tagjai sem kímélik a torkukat -, nézőcsúcs a kis kecskeméti csarnokban (megjegyzendő: a vendégek szerint legutóbb akkor voltak enynyien, amikor az Olaj 1989-ben feljutott az A-csoportba).
De elég a múltidézésből, már csak azért is, mert van mit lejegyezni a pályán zajló eseményekből is. Stroud, majd Alekszics teszi le a névjegyét egy-egy triplával, így mire eszmél, máris hátrányban a házigazda. Úgy tetszik, a hármas a leghatásosabb fegyver az Univernél is, még az első felvonásban betalál kintről Boros, Bradford és McClendon is. Hét ponttal elhúz a Kecskemét, ám a riválisnak erre is van válasza: Thomas, a Lapovot szépen megizzasztó Frana és Alekszics pontjaival tapad a Szolnok. Jönnek a hazai centergólok: előbb Lapov dob pillanatok alatt nyolc pontot, majd az őt váltó Horváth Csaba is beköszön. Meglépnie így sem sikerül a vendéglátónak, mert a Szolnok igazolja ragyogó hírét, amennyiben idegenben még nem veszített mecscset az évad során. A térfélcsere előtti percekben pedig egyenesen lélegzetelállító a látogató. Thomas és Alekszics áll a sereg élére, és utóbbi hibátlan teljesítményével kilenc ponttal elhúz a piros-fekete sereg.
Meszlényi alighanem alaposan kiosztja tanítványait a nagyszünetben, legalábbis erre utal, hogy a második félidei Univer még csak nem is hasonlít az addig látottra. De az is lehet, hogy a Szolnok vesz vissza túlságosan. Maradjunk a tényeknél: 12-3-as rohammal éri be riválisát az Univer, és a lendület bizonyára tovább is kitartana, ha Lapovot nem kapja el a hév. Stroud repül ki a pályáról, Valovicsék szerint nem önszántából. A hazai center ezt másként látja, és szolidan bár, de jelzi a "sporiknál". No, ezt nem kellene, Valovics ugyanis szigorú, és technikaival torolja meg az okfejtést. Márpedig ebből a Szolnok jön ki jobban, és ismét hét pont az előnye. Eldőlt? Ugyan már! Azon nyomban fordul a kocka, midőn bepottyan néhány kecskeméti tripla. Lapov nyitja a sort a harmadik felvonás slusszpoénjaként. Az újabb kinti találatot már a záró negyedben jegyzi. A jó példa ragadós, betalál Bradford és Boros is. Micsoda meccs! És hol van még a vége? A Szolnok tudomást sem vesz a kilencpontos hátrányáról, és egy utolsó rohamba kezd. Alekszics a frontember, naná, hogy ő, a végén már ő irányít, ő cselez, és ő dobja a kosarakat. Szinte számolatlanul. És ez, no meg a társak hathatós segítsége elég a csodához. Ismét otthon volt idegenben az Olaj.
Min múlott a meccs?Meszlényi Róbert: - Nagyon kevésen. Mindkét csapat jól játszott, két győztest érdemelt volna a meccs. A végén a Szolnok szerencsésebb volt.
Hogyan tudott végig csúcsközelben játszani?Dragan Alekszics, a meccs szolnoki hőse: - Jól ment a játék, de nemcsak nekem, hanem az egész csapatnak. Fantasztikus meccs volt, ragyogó Univert sikerült legyőznünk.