A csapatok formája és tabellán elfoglalt helye egyaránt nagy csatát ígért. A debreceniek legutóbb a bajnok Körmendet küldték haza súlyos veréssel, míg a somogyiak az Atomerőmű ellen remekeltek három negyeden keresztül.
Ami pedig a pozíciókat illeti: a második fogadta a harmadikat, s vendégsiker esetén a rájátszásra helyet cserélhettek volna a felek. Azaz – sikerrel abszolvált első playoffkört feltételezve – az elődöntőben újra összefuthatnak a felek, és akkor a mostani győztes lehet majd a kedvezményezett, ami lássuk be, nagyon fontos. A kaposváriak joggal tartottak attól, hogy a debreceni gárda honosításra váró amerikai játékosa, Ledon Green ott folytatja, ahol a bajnok ellen pénteken abbahagyta. Akkor 41 pontig jutott, úgyhogy mindössze egyszer hibázott, s ezúttal is ő vezényelte a Vadkakasok első, ellenállhatatlan rohamát. 4–2-re még a vendégek vezettek, ám ilyen élményben ekkor lehetett utoljára részük. Ugyanis indult a Green-expressz, következett egy 10–0-s debreceni rohanás, amely, mint később kiderült, el is döntötte a mérkőzés sorsát. Alig telt el öt perc, és az újfent ellenállhatatlan bedobó már kilencegységnyit termelt, ráadásul méltó társa volt az elnyűhetetlen center, Bukva, valamint a hazai gárda valamennyi tagja, hiszen védekezésben minden sárga mezes játékos kiválót nyújtott. Nem csoda, hogy az első tíz perc végére tíz ponton tartották a somogyiakat, s tetemes előnnyel kezdhették a második negyedet. A Kaposvár próbált volna kapaszkodni, ám ezen az estén semmi sem sikerült Kmézics Zorán tanítványainak. A válogatott irányító, Simon Balázs hiába szakadt meg a pályán, ő is sokkal többet hibázott, mint máskor akár a rossz napjain, így a tíz pont fölötti különbség állandósult a csapatok között. A Vadkakasok három légiósa egyaránt nagyon jó teljesítményt nyújtott. Igaz, támadásban társaik kicsit visszafogottabbnak tűntek, a nagy trión kívül Sitku szerzett egyedül pontot a nagyszünetig, ő is a dudaszó pillanatában.
Rutinos délvidéki centerek, ha találkoznak: a világos mezes Bukva felülmúlta Ivkovicsot (Fotó: Czeglédi Zsolt)
A harmadik negyed elején még egy rohamot indított a Kaposvár a felzárkózásért, s mivel Kmézics edzőnek nem tetszett, amit a pályán látott, 75 másodperc elteltével rögvest időt is kért. Ám hiába próbáltak meg bármit a vendégek, ez nem az ő napjuk volt. Igaz, a szünetig mindössze két pontot termelő James a második húsz percben huszonhatot tett hozzá korábbi teljesítményéhez, s ezt akár pozitívumként is értékelhetnénk, csakhogy a légiós leginkább akkor talált gyűrűbe, amikor már eldőlt a meccs. Eközben pedig a hazai publikum legnagyobb örömére, parádéztak a debreceniek: Lee és Green jóvoltából ritkán látható szép kosarak születtek. A 32. percben például előbbi félpályáról indított légpasszát zsákolta a gyűrűbe honfitársa. A végjátékban húsz pont fölé is nőtt a különbség, ám a már győzelmüket ünneplő vendéglátók kicsit kiengedtek, így a kaposváriak megúszták a megsemmisítő vereséget. Ám ha összejön a már említett elődöntőbeli randevú, akkor sokkal többet kell nyújtaniuk ahhoz, hogy esélyük legyen a debreceniek ellen.