Megmaradt a veretlenség

A litvánok ugyanis igencsak agresszív védekezéssel kezdtek, lélegzethez is alig hagyták jutni a fekete mezes magyar bajnok játékosait az elején, és kellett egy kis idő, amíg ők alkalmazkodni tudtak ehhez. Aztán amikor ez sikerült, rövid időre átvették a vezetést, de mivel sorra eladták a labdákat Iványiék, megint elkezdett távolodni az ellenfél.
Jött az újabb meglepetés, de ez már kellemes volt: remek dolgokat produkált a pályán a csereként beálló ukrán Szvitlana Boiko, akit éppen erre a szerepkörre szerződtetett a PVSK, hogy a kispadról pluszokat hozzon, csakhogy eddig inkább mínuszokat hozott az amúgy jó játékos hírében álló hátvéd. Most végre a jobbik énjét mutatta, de persze egyedül kevés lett volna ő ahhoz, hogy a második negyed derekán feljegyzett nyolcpontos hátrányából talpra álljon a vendégegyüttes. Iványi is összeszedte magát a játékrész végére, az amerikai Anderson pedig sorra értékesítette kiharcolt büntetőit, és máris ott lihegett a rettegett Streimikyté vezette házigazdán a Pécs. Sőt ki is egyenlített, többször is, de Valentiené triplájának köszönhetően, ha csak minimális különbséggel is, a vilniusiak vezettek a nagyszünetben.
A fordulás után viszont szerencsére fordulat is következett, Károlyi első hármasával fordítottak a baranyaiak, és a harmadik negyed közepéig folyamatosan növelték előnyüket fegyelmezett játékukkal. Ekkor váratlanul megrázta magát a Lietuvos Telekomas, és egy 9–0-s rohammal kiütötte a nyeregből a PVSK-t, Valentiené újabb hárompontosával ugyanis 50–45-re már a Vilnius vezetett.

Triplára azonban tripla volt a válasz, így nem örülhettek sokáig a litvánok, a záró tíz percnek már Rátgéber László csapata futhatott neki előnnyel. Amit aztán többé nem is adott ki a kezéből, a legtöbb, amire mentek a hazaiak a pécsiek ellen ebben a negyedben, az az volt, hogy 57–58-nál egy pontra felzárkóztak, de megesett, hogy már nyolc ponttal is vezettek Iványiék. A válogatott irányító egyébként a hajrában nagyszerűen kosárlabdázott, tőle szokatlan módon már nemcsak az előkészítésben, hanem a pontszerzésben is jeleskedett, igazi vezéregyéniség volt, ám nem szabad fukarkodni a dicsérő jelzőkkel Andersonnal kapcsolatban sem, akinek vezérletével uralta a lepattanóharcot a PVSK.
Végeredményben teljesen megérdemelten nyertek a kezdeti bizonytalanság után alaposan feljavuló pécsi lányok, akik kihasználták a hazaiak agresszív védekezésének gyenge pontját: rengeteg személyi hibát harcoltak ki, amelyeket a korrektül bíráskodó játékvezetők rendre be is fújtak, a büntetőket pedig kitűnően dobták a fekete-fehérek. Akik így továbbra is veretlenül állnak csoportjukban, és mivel ezt már senki más nem mondhatja el magáról a B jelű nyolcasban, értelemszerűen megtartották első helyüket.

Mestermérleg
Algirdas Paulauskas: – A két hazai vereségünkkel sajnos továbbjutási esélyeink a minimálisra csökkentek. Igazságtalan volt a sors velünk, amikor ebbe a csoportba vezérelt bennünket.
Rátgéber László: – Tudtuk, hogy a Vilnius a legtöbb pontot dobó csapat az Euroligában, és hogy nagyon gyorsan és agresszívan játszik. Ezúttal védekezésben is nagyon agresszív volt, és ilyenkor kiütköznek a játékosok technikai hiányosságai, ezért volt nehéz az eleje. Aztán viszont nagyon okosan játszottunk, mert megállítottuk a litvánok egy-egy elleni játékát.