Micsoda kaposvári hajrá!

Mindkét gárda eléggé megerőltető sorozat után jutott el idáig. A tavalyi bajnok, idei kupagyőztes Atomerőműt kiverő fehérváriakat egy autóbusznyi szurkolótábor kísérte el. Ôk a kijelölt szektorukban feltűnő csendben szemlélték kedvenceik melegítését, mintha csak az ütközetre tartalékoltak volna. Fél órával a kezdés előtt csaknem telt ház volt már, s csütörtök óta szerencsére az eredményjelzőt is sikerült működőképes állapotba hozni. Mindkét oldalon teljes volt a létszám, ugyanazok készültek, akik a csütörtöki sikerekben vállaltak szerepet, azaz nem egészen: a vendégeknél Hart nem volt tagja a keretnek, helyette Lukjanecet küldte harcba Farkas Sándor edző.
Az Alba első két támadását fegyelmezetten kivédekezte a Kaposvár, de a szembenállók védőmunkájára sem lehetett panasz. Az első öt perc után 6–7 volt az eredmény, s a kosarak több mint a fele büntetőkből született. A vendégeknél Bencze ügyeskedett össze öt pontot, a hazaiaknál Dzunics vitte a prímet kilenc pontjával. Aztán 14–9-nél Farkas Sándor előbb Góbit vetette be, majd időt kért és újabb cserék mellett döntött. Miljkovics mester érdekes módon hat másodperccel a negyedzárás előtt kérte ki első idejét. A következő negyedben is folytatódott a taktikai harc megannyi cserével. És megintcsak Dzunicsnak tapsolt a publikum, aki hármasával immár tizenhetedik pontját dobta majd néhány másodperccel ezután a félpályáról indulva cseles labdavezetéssel jutott túl két ellenfelén és fejezte be sikerrel ezt az akcióját is. Ezzel csapata hatpontos előnyét a duplájára növelte. És jött Szőke, aki csak megnyugtatóbbá tette az különbséget. Mindez nem szegte kedvét a fehérváriaknak, sőt, nagyobb erőbedobásra késztette a Farkas-legénységet, akiknél a pontszerzés jobban megoszlott a csapattagok között, mint a hazaiaknál. Nyolcpontos kaposvári előnnyel zárult a félidő, melyben szokatlan, egyben szembetűnő volt, hogy a húsz percből egyaránt tizenhat-tizenhatot pályán töltő két amerikai légiós egyetlen pontot sem ért el. Igaz, a lepattanók szerzésében nem maradt adósságuk. A továbbiakban az Ivkovics–Lapov birkózás volt a mérkőzés egyik figyelmet érdemlő eseménye, kettejük hibapontaránya ennek következtében 4–3-ra alakult a fehérvári játékos javára és óriási iramot diktált a folytatásban az Alba.
Szünet után a hazaiak hat pontjára Góbiék tizenhéttel válaszoltak és át is vették a vezetést. A szurkolók ráéreztek a bajra és megjött a hangjuk. Varga kosarával ismét itthon volt az előny és Dzunics megint csaknem a félpályáról talált a gyűrűbe. Ám a vendégek nem hagyták és az ő kosarával jutottak ismét vezetéshez. De Dzunics továbbra is félelmetes volt, negyedik triplájával megintcsak visszaszerezte a vezetést a Klíma. Ám ez a játékrész az Albacompé volt, nyolc ponttal nyerték a negyedet, s ezzel le is dolgozták hátrányukat.

A döntés az utolsó tíz percre maradt. Varga adott el idegességében egy labdát, de hősiesen visszaszerezte és pontokra is váltotta az akciót. Aztán megint Dzunics következett újabb hat ponttal, ám Halm is triplából volt eredményes, és három és fél perccel a vége előtt ismét döntetlenre állt a mérkőzés. Sőt, Boros csapatát juttatta vezetéshez. Egy perc 47 másodperc volt vissza, s négy ponttal vezetett a Fehérvár, miközben hatan álltak a kipontózódás szélén. Ám jött Ivkovics, majd Archbold, az ő találataikkal már a Kaposvár vezetett két ponttal, de a vendégeknél volt a labda. Időkérésük után a kaposváriak kivédekezték a támadóidőt, majd Archbold két büntetőt ugyan kihagyott, de honfitársa, DeGray megszerezte a lepattanót . Ivkovics és Archbold értékesített még büntetőket és ha nagyon nehezen is, de megszületett az ötpontos hazai győzelem.

Mestermérleg

Goran Miljkovics: – Egy igazi nagy bajnoki mérkőzést játszottunk, egy nagyon jó csapat ellen. Győzelmünk minősíti a teljesítményünket.
Farkas Sándor: – Megnyugtató előnnyel vezettünk a hajrában, de úgy érzem, ha életem végéig játszunk, akkor sem engedtek volna győzni bennünket.