Egy év után ismét a legmagasabb osztályban szerepelhet a kozármislenyi női kézilabdacsapat. A baranyaiak a 2023–2024-es idény végén búcsúztak, idén május végén a második NEKA-t négy ponttal megelőzve aranyérmesek lettek, így ősztől újfent az élvonalban mérethetik meg magukat.
„Olyan lehetőségeink voltak az előző évad elején, hogy elvárásként fogalmazhattuk meg a visszajutást – mondta lapunknak Kovács Tamás, a Kozármisleny Kézilabda Akadémia ügyvezetője. – Egészen konkrétan a bajnoki cím megszerzését jelöltük ki, volt már bronzunk és ezüstünk is, ezúttal szerettünk volna bajnokként feljutni.”
A bajnoki cím megszerzését követően az együttes bejelentette, indul a K&H Ligában. Kovács szerint ilyenkor két szempontot kell mérlegelni. „Az egyik az anyagi, elbírja-e a klub a magasabb osztály terhét. A másik a szakmai oldal, összeáll-e egy olyan keret, amellyel vállalható a bajnokság. Sajnos volt egy olyan időszak, ami gazdaságilag megingatta a klubot, ami bizonytalanságot hozott, és több meghatározó játékost elveszítettünk. Az utóbbi viszont azzal járt, hogy így csökkent az anyagi ráfordítás, találtunk fiatal játékosokat, és úgy gondoljuk, a saját nevelésű kézilabdázóink is megértek a feladatra. Voltak bizonytalanságok, de rendbe tettük, és azt mondtuk: hajrá, menjünk!”
Nem sokkal később az is kiderült, hogy az élvonalban már nem Gyulay László lesz a csapat vezetőedzője, hanem Kovács Tamás, aki egyben társadalmi megbízatásban a több szakosztállyal működő egyesület elnöke is.
„Sokrétű a feladatom, furcsa modell van nálunk, talán az országban máshol nincs is ilyen, így mérlegelni kellett, hogy emellett elbírható-e a vezetőedzői teendő is. Koncepcióváltáson szeretnénk keresztülmenni, edzőként sok évet töltöttem a felnőttek mellett az utánpótlásban is. Nagyon komoly fiatalításba kezdtünk, aminek inkább a hosszú távú kifutás a célja, a vezetőség pedig azt gondolta, hogy erre nekem szavaz bizalmat. A stábtagokat megtartottuk a csapatnál, régóta szakmai kapcsolatban vagyunk, tudtam, hogy megbízható emberekkel dolgozhatom, így elvállaltam, hogy tegyük le az új alapokat.”
Kovács szerint fontos, hogy tartsák magukat a célokhoz a klubon belül, mert ha mindennek megvan a helye, ideje és rendje, kevésbé fordulhat elő, hogy valami „szétessen”. „Tisztességgel fel kell készülni minden egyes mérkőzésre, hiszen felelősséggel tartozunk a nálunk bemutatkozók, másrészt az utánpótláskorú kézilabdázóink felé, akik várják a világsztárokat. Nekünk is nagyszerű felnőtt játékosaink vannak, akikre a tanítványaink büszkék.”
Ami a következő idényt illeti, a vezetőedző szerint belső ambíció nélkül nem lehet nekivágni a kihívásoknak.
„Sportoló és edző nem mehet neki bajnokságnak úgy, hogy nem baj, ha kiesünk. Azért fogunk dolgozni, hogy tegyünk meg mindent a bennmaradást, de sokkal nagyobb hangsúly lesz azon, hogy a sportolóinkat szakmailag fejlesszük. Ha egy év múlva kiesünk, de a játékosaink közül hatan-nyolcan elkerülnek egy másik NB I-es klubhoz, akkor valószínűleg nagyon jó munkát végeztünk. Ha bent tudunk maradni, akkor az is azért történik, mert kellőképpen megdolgozunk érte. Boldog leszek akkor is, ha a játékosaink nagy része utána is az élvonalban kézilabdázik majd.”