Fejlövés, kezdődobás, lépésszabály – új szabályokat vezettek be a kézilabdában

A Magyar Kézilabda-szövetség játékvezetői albizottsága úgy foglalta össze a változtatásokat, hogy a szabályalkotó a legtöbb pontban csak kisebb helyreigazításokat, kiegészítéseket végzett a megfogalmazásban, amivel a téves értelmezéseket, félreértéseket szeretné elkerülni. Mindezek mellett viszont vannak olyan módosítások is, amelyek jelentősen változtathatnak a játékon, és más játékvezetői ítéleteket eredményeznek majd a jövőben.

Az MKSZ hivatalos honlapján pontokba szedte a legfontosabb szabályváltoztatásokat:

• Belülvédekezés (hétméteresek megítélése): Ha egy védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével tiszta gólhelyzetet akadályoz meg, hétméterest kell ítélni. A szabálypont változása alapján ezentúl nem csak az számít belülvédekezésnek, amikor a védőjátékos tisztán belép a kapuelőtérbe, hanem már az is, amikor a védőjátékos csak érinti a lábával a kapuelőtér-vonalat (6-os vonalat).
• Lépésszabály: Nem számít lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi (0. lépés). A szabályváltozás értelmében ugyanez lesz igaz abban az esetben is, ha labdavezetés után a játékos a levegőben fogja meg a labdát.
• Büntetések fejlövés esetén: Ha a kapust hétméteres dobásnál, vagy a védőjátékost időntúli szabaddobásnál fejen lőtték, az eddig a vétkes játékos kizárását (piros lap) vonta maga után. Ezentúl a büntetés mindkét esetben azonnali időleges kiállítás (kétperces büntetés).
• Kezdődobás elvégzése: A kezdődobáshoz a játékvezetői sípszó akkor adtahó meg, ha a játékos minden testrészével és a labda is teljesen a kezdődobás körén belül helyezkedik el.
• A kapus kapuelőtér elhagyása: A kapus akkor hagyhatja el a labdával a kapuelőteret, és játszhatja tovább a labdát a mezőnyben, ha a kapuelőtérben nem volt meg a teste és/vagy a labda feletti kontrollja. Ilyenkor a játék folytatódhat, nem kell kidobást ítélni, mint korábban.
• Szabálytalan játéktérre való belépések (szabálytalan csere vagy többletjátékos) esetén, a vétlen csapat tiszta gólhelyzetének fennállásakor a játékvezetőknek vagy a versenybíróknak joga van előnyszabályt alkalmazni, így nem kell a játékot azonnal megszakítani. A gyakorlati elvárás az, hogy a versenybírók, illetve a játékvezetők kötelezően várjanak ki az akció végéig.

Egyéb változásokról és pontosításokról is beszámoltak:

• Immár formálisan a szabálypontok közé került, hogy a mérkőzésre nevezhető játékosok létszáma 16 főre, a hivatalos személyeké öt főre emelkedett (ez a kispadon helyet foglaló, jegyzőkönyvben is feltüntetett edzőket, gyúrót, stb. foglalja magába).
• A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amik vágásokat vagy horzsolásokat okozhatnak, a körmöket rövidre kell vágni.
• Edzőzónát határoztak meg formálisan az érintett szabálypontban, mely a középvonaltól 3.5 méterre kezdődik és az azonos oldalon lévő alapvonaltól nyolc méterre ér véget.
• Új büntetési lehetőséget fogalmaztak meg, így azonnali időleges kiállítást von maga után minden olyan eset, ha egy hivatalos személy a játéktéren kívül állva véletlenül játékba avatkozik a labdát vagy a játékost megérintve, miközben a csapatának ad utasításokat.
• Nem megengedett úgy érinteni a labdát, hogy a test bármelyik része a játéktéren kívül a talajt érinti. A szabály elleni vétségért az ellenfélnek kell szabaddobást ítélni.
• Hétméterespárbaj esetén, ha az első öt-öt dobás végrehajtása előtt egyértelműen eldől, hogy ki a győztes, nem kell befejezni a sorozatot.

A további pontosítások között végezetül megemlítették: Csapatonként egyszerre csak egy játékos szerepelhet kapusként a játéktéren, a kizárt játékosnak és hivatalos személynek (a cserehely és játéktér elhagyása után) a mérkőzés végéig a mérkőzés helyszínén kell tartózkodnia. Ha a játékvezetők valamilyen okból nem tudják a mérkőzést folytatni, rendelkezésre állás esetén lehetőség van, hogy csere játékvezető vagy játékvezető páros vezesse tovább a meccset. Ha pedig a két játékvezető ugyanazon csapat ellen eltérő súlyosságú büntetést ítél, de az egyeztetés után nem jutnak közös döntésre, akkor a súlyosabb ítélet marad érvényben.