Imre Bence: Néha honvágyam van, de úgy érzem, a helyemen vagyok

– Mennyire megy már könnyen a visszatérés Kielbe egy ilyen válogatott hét után?
– Szerencsére könnyen megy, örültem neki, hogy kicsit haza tudtam jönni Magyarországra. Húzós időszak volt a február, március eleje, amikor rövid időn belül kilenc meccset is le kellett játszanunk – mondta Imre Bence, a THW Kiel játékosa a Nemzeti Sportnak.

– A magyar válogatott szövetségi kapitánya, Chema Rodríguez szerint már látszik magukon, hogy az olimpia miatt az elmúlt másfél évben folyamatosan a pályán voltak. Személy szerint mennyire érzi magát fáradtnak, vagy fittnek?
– Én is érzem magamon a fáradtságot, ez már a világbajnokságon elkezdődött, de nem szeretném az ottani rosszabb játékomat erre fogni. Próbálok odafigyelni magamra, de a sok mérkőzés mentálisan meg tudja fogni az embert. Az utánpótlás-világeseményeken való részvétel miatt az elmúlt négy-öt évben nem volt megállás, jó lesz egy kis pihenő a nyáron. Másfél hónapra szeretnék jó messzire elmenni a kézilabdapályáktól, annak ellenére is, hogy ez a sportág az életem.

– Hányasra értékeli a nemzeti csapat teljesítményét a Montenegró elleni két Európa-bajnoki selejtezőn?
– Két részre szedném az osztályzatot, az első, kinti találkozóra nyolcast adnék. Fiatalokkal mentünk ki Podgoricába, ahol ahhoz képest, hogy milyen atmoszféra fogadott minket, nem gyengültünk le, pedig a fiatalokat ez néha megzavarja. Végig mi domináltunk, ami nem egyszerű, és viszonylag simán nyertünk. Aztán a második mérkőzés már nem nézett ki ennyire jól, ötöst-hatost adnék rá. Nem az volt életünk meccse, de összességében bizonyítottuk, hogy mi vagyunk a jobb csapat. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtuk a kint lévő hatezer szurkolónkat győzelemmel kiszolgálni. A továbbjutás a kezünkben van, ha sikerül kijutni, jöhet egy olyan Eb, ami még nem élet-halálról dönt. Viszont már nagyon ki vagyunk éhezve egy éremre, amivel fixen kijutnánk az olimpiai kvalifikációs vb-re is. Ez fontos lenne, hogy elkerüljük a selejtezőt és az olyan kellemetlen ellenfeleket, mint amilyen Olaszország vagy Feröer lenne.

– Ha már Feröer szóba került: kieli csapattársa, Elias Ellefsen á Skipagötu ismét kitett magáért. Mi teszi őt ennyire fiatalon alkalmassá a vezérszerepre?
– Nemrég éppen anyukámmal beszélgettem róla, aki hozzá hasonlóan szintén irányító volt. Arra jutottunk, hogy Skipagötu lehetett az a játékos, akinek gyerekként nem kellett semmit tanítani, ösztönösen ennyire zseniális. És meccseken még csak a töredékét mutatta meg annak, amiket az edzéseken csinál a labdával! Nagyon gólerős, a játék minden elemében képes hasznos lenni, szédületes a sebessége, jól lát a pályán, erős az egy-egyekben is. Még sohasem láttam olyan passzokat, mint amilyeneket ő ad, pedig még csak huszonkettő, azaz egyidős velem.

– És ön hogyan érzi magát Kielben?
– Néha honvágyam van, de mégis jól érzem magam, úgy érzem, a helyemen vagyok. Jövő májusig szól a szerződésem, benne plusz egyéves opcióval. Bizonyos időszakokban magányosan telnek a napjaim, de a beilleszkedéssel mégsem volt semmi problémám. Ezt inkább az okozza, hogy míg egy északi játékos bármikor könnyen haza tud menni Kielből, addig én jóval ritkábban látom a családom. Ha bármire szükségem van, a klub sportigazgatójához, Szilágyi Viktorhoz mindig bizalommal fordulhatok. A visszajelzések alapján meg vannak velem elégedve, én is igyekszem odafigyelni az olyan apróságokra, hogy meg tudjak szólalni németül.

– A válogatott hét után rögtön az ősi rivális Flensburg elleni rangadóval folytatódik a Bundesliga. Jelen helyzetben mit jelentene egy győzelem a csapatának?
– Mind a klubnak, mind a szurkolóknak az idény egyik legfontosabb meccse következik szombaton. Nem biztos, hogy ezen dől el a bajnokság, de mindenképpen szeretnénk visszavágni az őszi hazai vereségért. Kemény időszak jön, nemsokára Melsungenbe is megyünk, majd jön hozzánk a Gummersbach.

– Bravúr vagy elvárás a BL-részvétel kiharcolása a vezetőség részéről?
– Elvárás, ez nem kérdés! Négy-öt csapat ugyanígy áll a dologhoz, ezért is annyira nehéz a Bundesliga, mert csak két kiadó BL-hely van. Ráadásul az idén bejött a képbe a Hannover is, amelyik szinte a semmiből vezeti a bajnokságot.

– Melyik tűnik könnyebbnek: megnyerni a Bundesligát vagy a magasba emelni az Európa-liga-trófeát?     
– Az Európa-liga megnyeréséhez könnyebb bejutni a négyes döntőbe, és ott kifogni két jó mérkőzést, mint hétről hétre a világ legerősebb bajnokságában kiegyensúlyozottan teljesíteni. Ha két-három játékos kidől, bárkitől kikaphatsz. Ráadásul belföldön szinte mindenhova busszal megyünk, az El-ben azért ez nincs így. Viszont a Bundesligában talán nekünk lesz a végén a legjobb sorsolásunk.