Chema Rodríguez: Óriási dolog, hogy sorozatban harmadszor ott vagyunk a nyolc között

Eddig egyetlen mérkőzése volt a férfi kézilabda-válogatottnak a világbajnokságon, amelyen végig jól játszott, a legfontosabb csoportmeccsen Hollandia ellen, de azt leszámítva még nem láttunk kiugró teljesítményt Chema Rodríguez csapatától. A Guinea és a Franciaország ellenieket nem érdemes számításba venni, mert előbbinél biztos volt a győzelem, utóbbi esetben pedig a vereség, ám nemzeti együttesünk Észak-Macedónia ellen még „nem érkezett meg” Varasdra, Ausztria és Katar ellen pedig nagyon gyengén kezdett, csak a második félidőben darálta be ellenfelét.

Ez a kiegyensúlyozatlan teljesítmény azért is sajnálatos, mert a második félidő rendre bizonyítja, hogy tudunk kifejezetten jól is játszani, ugyanakkor reménykeltő lehet, hogy ha végre jól kezdenénk (és előbb-utóbb csak fogunk...), és nemcsak menet közben kapnánk össze magunkat, akkor lenne esélyünk bejutni a legjobb négy közé, és éremért harcolni világbajnokságon. Erre egyébként eddig csak kétszer volt példa a válogatott történetében, 1986-ban és 1997-ben, érmet pedig csak az előbbin szereztünk (ezüstöt).

„Ausztria és Katar ellen sem arról volt szó, hogy rosszul játszottunk volna az első félidőben, sokkal inkább arról, hogy rengeteg lehetőséget elhibáztunk, ráadásul tiszta helyzeteket, könnyű lövéseket” – mondta lapunknak Chema Rodríguez szövetségi kapitány a vasárnapi szabadnapon. – „Tisztán emlékszem négy vagy öt olyan kísérletünkre az elején, amikor minden esélyünk meglett volna a gólszerzésre, de miután az ellenfél kapusa jó formában védett, a kihagyott lehetőségek miatt egyre idegesebben játszottunk, és gyorsan akartunk gólt szerezni.”

Az első csoportmérkőzést azért érdemes külön kezelni, mert egy világverseny első találkozója nekünk valamiért mindig nehéz. A kapitány Ausztria és Katar ellen is átszervezte a csapatot a szünetben, de nemcsak úgy, hogy lelkesítő beszéddel feltüzelte a játékosokat, hanem a taktikát jobban az ellenfél játékához szabta. A csapatok az első félidőben rendre nagyobb nyomást tudtak ránk helyezni, felkészültek, keményen védekeztek, a hibáinkat nem csupán a nem megfelelő koncentráció eredményezte.

„Általában már az első félidőben sem védekeztünk rosszul, de mivel elöl nem lőttük be a helyzeteinket, nem is tudtuk kihasználni a hátsó stabilitást, ezért muszáj volt apróbb módosításokat végezni” – folytatta Chema. 

A második játékrészben pedig valóban felélénkült a játékunk, rendre aktívabbak lettek a szélsőink, ami a határozott fejlődés jele, a 2020-as Európa-bajnokság óta a szélsőink csak epizódszerepet játszottak a beállócentrikus játékunkban, azóta viszont a jobb oldalon Imre Bence vagy Rodríguez Pedro, a balon pedig Bóka Bendegúz játéka is sokkal meghatározóbb.

Chema Rodríguez újítása ezúttal a hét a hat elleni kétbeállós játék, amely csak akkor működhet, ha elöl nem hibázunk, és góllal fejezzük be az akciókat, ellenkező esetben szinte biztosan üres kapus gólt kapunk, és azért is óvatosan kell még alkalmazni, mert a szerbek elleni vb-felkészülési találkozón kezdtük csak el tesztelni, a kerettagok így még nem tudták készségszinten begyakorolni, amire viszont nem biztos, hogy egy világbajnokság a legjobb terep. Ez a taktika azért is jó lehet, mert klasszisaink vannak ezen a poszton, akik a jelek szerint együtt is jól játszanak, sok védőt magukra húznak, és ha egyszerre vannak a pályán, Rosta Miklós terhet vehet le Bánhidi Bence válláról is, akit az elmúlt években egyre erősebben fognak, és akire már nagyon készülnek az ellenfelek.

„Amikor láttam, hogy nem megy a megbeszélt taktika, még az első félidőben időt kértem, és próbáltam belenyúlni a játékunkba, de ezután sem működött sokkal jobban, ezért a félidőben újra elmagyaráztuk, mit és miért akarunk, és hogyan könnyíthetnénk meg egymás dolgát” – fogalmazott a spanyol szakember. 

Ha valami szintén hiányzott az elmúlt években, az átütő erejű átlövőjáték, a távoli kísérletek és gólok, az idei vb-n azonban Szita Zoltán kifejezetten jól játszik, láthatóan jót tett neki a plocki visszatérés, újra bátran vállalkozik, elöl és hátul is nagyon hasznos tagja a csapatnak.

A keddi negyeddöntőben Horvátország lesz az ellenfelünk, az összecsapásra ugyan két napunk lesz felkészülni, a riválisra azonban valójában egy, mivel csak vasárnap este derült ki, kivel játszunk.

„Az első napot leginkább utazásra, pihenésre használtuk, és hogy kicsit alkalmazkodjunk az új helyhez, lássuk, mi milyen messze van, ilyen apróságok – adott zágrábi gyorsjelentést Chema Rodríguez. – Óriási fegyvertény, hogy egymás után a harmadik világbajnokságon jutottunk be negyeddöntőbe, és néha az az érzésem, az emberek otthon nem is értik meg igazán, milyen nagy tett ez. Nagyon nehéz a nyolc közé jutni, az idén például Hollandiának, Spanyolországnak, Svédországnak, Norvégiának és Izlandnak sem sikerült! Két éve nem volt esélyünk a dánok ellen, most viszont megpróbálunk csodát tenni, és bejutni az elődöntőbe.”

Mindehhez talán az is elég lenne, ha végre jól kezdenénk egy kiemelten fontos mérkőzést a világbajnokságon, és nem kellene futnunk az eredmény után, ami minden szempontból megterhelőbb, mint vezetni. Igaz, hogy szerencsés ágon, de a magyar válogatott úgy jutott be a vb legjobb nyolc csapata közé, hogy még adós az igazán jó játékkal, amire most már mindenképpen szüksége lesz.

Imre Bence: Saját erőnkből akartuk kivívni a nyolc közé jutást

– Megkönnyebbült?
– Csak jó érzések vannak bennem, nagyon örülök, hogy meg tudtuk nyerni a Katar elleni mérkőzést, hiszen ez volt a célunk. Már csak azért is, mert a saját erőnkből akartuk kivívni a nyolc közé jutást, ne más eredménytől függjön, ott lehetünk-e Zágrábban. Időnként nem volt sem szép, sem jó a játékunk, de összességében megérdemelten nyertünk. Büszke vagyok, hogy ezt a feladatot is megoldottuk!

– Ön szerint minek tudható be a gyenge kezdés Katar ellen?
– Mindenki tudta, mekkora a tét, azt is, veszélyes egy olyan csapat ellen játszani, amelynek már nincs tét, pláne egy vébén. Nincs kifogás, ennél jobban kell kezdenünk, ám azért ne feledjük azt sem, hogy már az első félidő végén vissza tudtunk jönni. A negyeddöntőben bárkivel nagyon szívesen játszottunk volna, az utóbbi időben Egyiptom kivételével mindegyik lehetséges ellenfelet legyőztük, de szerintem ennek itt már nincs jelentősége. Úgyis mindent beleadunk.

– Katar ellen kilenc gólt szerzett, ám eddig mintha kicsit visszafogottabb lett volna a tavalyi Eb-n látottakhoz képest.
– Nincs mit szépíteni, ez így van, de nem biztos, hogy ez olyan nagy baj, mert előfordul, hogy nem jön ki úgy a lépés, nincs szerencséd sem, ám ezt is meg kell tanulni kezelni. Ezekből igyekszem okulni, és próbálok változtatni bizonyos dolgokon.

Ligetvári Patrik jó kezdésre vágyik

– Még nem kezdtünk olyan rosszul meccset ezen a világbajnokságon, mint Katar ellen. Mi történt az első húsz percben?
– Át kell gondoljuk, amit a kapitány a szünetben mond nekünk, mert mindig feltüzelve jövünk ki az öltözőből, nagy elánnal vetjük bele magunkat a játékba a második félidőben. Lehet, szólok is neki, hogy meccs előtt mondja el nekünk azt, amit szünetben szokott, talán akkor jól kezdenénk a mérkőzést.

– Mikor érezte, hogy megnyerik az utolsó középdöntős találkozót?
– Mikor átvettük a vezetést, utána már nem volt kérdés. Figyelmetlenebbek lettek, mi pedig próbáltuk őket hibára kényszeríteni, hogy kintről lőjenek, mert tudtuk, hogy Palasics Kristóf jól érzi ezeket a kísérleteket. Olykor másfél perces támadásokra kényszerítettük a katariakat, ami persze minket is fáraszt.

– Nem a tudat tette önöket görcsössé, hogy mindenképpen győzni kell?
Azzal nem foglalkoztunk, hogy a hollandok előttünk mit játszottak, csak a saját feladatunkra koncentráltunk. A védekezés szerencsére jól működött, de a támadások csak később javultak fel. Látszik, hogy képesek vagyunk jól játszani, ám valamiért bizonyos helyzetekben türelmetlenebbek vagyunk. Amíg megnyerjük a mérkőzést, addig ez rendben, de ideje lenne végre jól kezdeni egy mérkőzést! A következő körben már elődöntőért játszunk, úgy kell felmennünk a pályára, hogy képesek vagyunk valami nagy bravúrt véghez vinni – ami ilyen kezdéssel nem fog menni.

– Örül a negyeddöntős ellenfélnek?
Igazából mindegy volt, kit kapunk, ez a csapat egy meccsen bárkit képes megverni. Ráadásul most már felszabadultabban játszhatunk, és ha nyerünk, biztosan éremért játszhatunk, aminél nagyobb motiváló erő nem kell. Szerintem sok magyar szurkoló lesz Zágrábban, és ezt meg kell hálálni nekik.

A NEGYEDDÖNTŐ PROGRAMJA
Január 28., kedd (Zágráb)
18.00: Horvátország–Magyarország (Tv: M4Sport) – élőben az NSO-n!
21.00: Franciaország–Egyiptom
Január 29., szerda (Oslo)
17.30: Dánia–Brazília
20.30: Portugália–Németország

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Bartucz László (Tatabánya), Palasics Kristóf (SL Benfica – Portugália)
Jobbszélsők: Imre Bence (THW Kiel – Németország), Rodríguez Pedro (Tatabánya)
Jobbátlövők: Ancsin Gábor (FTC), Ilic Zoran (Hamburg – Németország), Ónodi-Jánoskúti Máté (FTC)
Irányítók: Lékai Máté (FTC), Fazekas Gergő (Wisla Plock – Lengyelország), Hanusz Egon (Benfica – Portugália)
Beállók: Bánhidi Bence (Szeged), Rosta Miklós (Dinamo Bucuresti – Románia), Sipos Adrián (Melsungen – Németország)
Balátlövők: Bodó Richárd (Szeged), Ligetvári Patrik (Veszprém), Szita Zoltán (Wisla Plock – Lengyelország)
Balszélsők: Bóka Bendegúz (Balatonfüred), Krakovszki Bence (Tatabánya)
Szövetségi kapitány: Chema Rodríguez
Tartalékok: Mikler Roland (Szeged), Krakovszki Zsolt (Wetzlar – Németország)