Papp Nikoletta: Megmutattuk, hogy minket nem lehet megfélemlíteni

„Az elején azért kerültünk hátrányba, mert nem a saját tempónkban kezdtünk el játszani. De nem estünk szét, az első időkérésnél megnyugtattuk egymást, gyorsan összekaptuk magunkat, megbeszéltük, hogy szépen, lépésről lépésre vissza fogunk kapaszkodni. Ahogyan felülkerekedtünk, onnan már nem eresztettük ezt a győzelmet. Talán még jobban is akartuk, mint a svéd meccset, nagyon szerettünk volna visszavágni a tavalyi vb-n elszenvedett vereségért. Mindenki büszke lehet magára, hogy ez sikerült” – mondta a meccs után Papp Nikoletta.

A 28 éves játékos szerint az első percekben még lassan vezettük a támadásokat, és védekezésben is mindenki egy az egyben próbált az emberével foglalkozni. Ám szerencsére hamar realizálták, hogy ez nem fog működni. Utána támadásban felgyorsult a játékunk és a védekezésünk is összeállt. A kettő valahogy együtt jön – vallja.

A védekezés alappillére szerint a montenegróiakra jellemző kőkemény játék ezúttal is megvolt: „Ma is hozták azt a stílust, amit ők képviselnek, ez nem egy szimpatikus stílus. Először azt beszéltük meg, hogy ne vegyük fel. Aztán rájöttünk, hogy de! Máshogy nem lehet. Mi is tudunk üvölteni, ordítani, megmutattuk, hogy minket nem lehet megfélemlíteni. Felvettük, és ebben is jobbak voltunk. Mindenki nagyon várta ezt a mérkőzést, napok óta izgatottak voltunk. Most egy kicsit pihenünk, de a holnapi nap arról fog szólni, hogy a lengyelekre felkészüljünk. Mindkét csapat fáradt lesz, ám mindent megteszünk, hogy győztesen távozzunk.”

Szemerey Zsófi ezúttal 15 védéssel segítette az együttest, ismét jó helyen volt nála a meccs legjobbjának járó tábla. Amikor arról kérdeztük, hallotta-e, hogy már a találkozó alatt a nevét skandálták, így kezdte:

„Furán hangozhat, de a mérkőzés közben annyira koncentrálok, hogy teljesen kizárom a kívülről jövő hangokat. Nem számítottam rá, hogy én leszek a meccs legjobbja, kérvényezni fogom az EHF-nél, hogy a csapatot is írják fel a táblára, mert óriási közös munka eredménye volt a mostani győzelem. Köszönöm a sok szavazatot, jó visszajelzés nekem, hogy jó úton járok, de az egész csapat nagyot ment, mindenki megérdemelné a díjat.”

Ahogy a válogatott játéka nagyot változott az első félidőben, úgy a Szemerey-védések is megérkeztek, pedig ekkor már Böde-Bíró Blanka is melegített a kispadunk mögött. Végül azonban nem volt szükség cserére, mert Szemerey belelendült, és sokat hozzátett a sikerünkhöz. 

„Éreztem a bizalmat és buzdítást a lányoktól és a stábtól, egy játékosnak ez tényleg sokat számít. Főleg az én esetemben. Amikor érzem, hogy ennyire számítanak rám, próbálok még többet kiadni magamból. Lassan melegedtem bele, talán izgultam is, ám utána olyan hengert indítottunk be, hogy láttam, nem lesz esélye a montenegrói csapatnak.”

„Tudtuk, hogy Montenegrónak igen kemény a védekezése, az volt a tervünk, hogy ne vegyük át az ő stílusukat – vette át a szót az öt gólig jutó Győri-Lukács Viktória. – Az elején szenvedtünk, azonban miután a saját kézilabdánkat tudtuk játszani, a saját tempónkban, egyből megvolt a megoldás, és fordítottunk. Tisztában voltam vele, ha kimegyek faultolni Jaukovicsot, lesz mögöttem még legalább két társam, aki be fog segíteni nekem. Lehet, hogy nagyobbak voltak nálunk, de mi meg kézen fogva védekeztünk. Most nagy tűzben ég az egész csapat, annyira örülünk, hogy négy meccs után is veretlenek vagyunk. Pénteken úgy fogunk felkelni, hogy hoznunk kell a lengyelek elleni mérkőzést is, és újra megörvendeztetni a kilátogató szurkolókat.”

Füzi-Tóvizi Petra mindkét kapu előtt nagy harcot vívott az ellenfél játékosaival, ám érthető módon feldobottan nyilatkozott a rá váró újságíróknak: 

„Kőkemény harc volt, sok energiát felemésztett a mérkőzés, de mindent megért, hiszen ez volt a célunk, hogy az újabb két pontot megszerezzük. Görcsösen kezdtünk, éreztük a meccs súlyát, ez rányomta a bélyegét az elejére. Innentől a regeneráción a hangsúly, mindent megteszünk, hogy ilyen lendülettel tudjuk folytatni a lengyelek ellen is. Sokat voltam én is a pályán, viszont szerintem a többiek nevében is mondatom, hogy nincs fáradtság, menetelni kell tovább. Egész évben arra készültünk, hogy a hazai Eb-n bizonyítani tudjunk. Lekopogom, eddig jól haladunk, szeretném, hogy ez a lendület a végéig kitartson.”

A DVSC beállója hozzátette, meg kell próbálni már az elején elbizonytalanítani a lengyeleket, hátha akkor simább mérkőzés lehet belőle, és értékes energiát lehet megtakarítani a kulcsembereknek. 

A négy gólt szerző Kuczora Csenge így értékelte a találkozót:

„Az elején próbáltuk kitapasztalni, hogy a játékvezetők ezen a napon mennyire engedik a montenegróiak kemény harcmodorát. Talán ezért lehetett látni egy kis meglepettséget rajtunk pár percen át. Aztán a gyors góljainkkal át tudtuk venni a vezetést, és fel tudtunk gyorsulni a ránk jellemző sebességre. Innentől már végig tudtunk dominálni. Hosszú ez az Európa-bajnokság, próbálok kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani, ez szerintem most is sikerült. A következő meccset sem szabad könnyebben vennünk."

A magyar válogatott legközelebb péntek este fél kilenckor lép pályára, az ellenfél Lengyelország lesz.

NŐI KÉZILABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG
KÖZÉPDÖNTŐ, 1. FORDULÓ 
I. CSOPORT (DEBRECEN)
MAGYARORSZÁG–MONTENEGRÓ 26–20 (16–11) 
Debrecen, Főnix Aréna, 2067 néző. V: Álvarez Mata, Bustamante López (spanyolok)
MAGYARORSZÁG: SZEMEREY – GYŐRI-LUKÁCS 5, Klujber 6 (4), Vámos P. 3, Füzi-Tóvizi 1, KUCZORA 4, Szöllősi-Schatzl 1. Csere: Böde-Bíró (kapus), PAPP N., MÁRTON G. 3, Simon P. 1, Bordás 1, Faluvégi D. 1. Szövetségi kapitány: Golovin Vlagyimir
MONTENEGRÓ: Rajcsics – N. Bulatovics 1, T. Ivanovics 1, Brnovics 3, JAUKOVICS 5 (1), GRBICS 4, Mugosa 4. Csere: ATTINGRÉ (kapus), Pletikoszics 1, Tatar, Godecs, Pavicsevics, Malovics, J. Vukcsevics 1 (1). Szövetségi kapitány: Szuzana Lazovics
Az eredmény alakulása. 4. perc: 2–3. 7. p.: 2–6. 16. p.: 6–9. 25. p.: 12–9. 35. p.: 18–13. 42. p.: 21–15. 50. p.: 22–18. 56. p.: 25–19. 
Kiállítások: 6, ill. 8 perc. 
Hétméteresek: 5/4, ill. 2/2
MESTERMÉRLEG
Golovin Vlagyimir: – Nagyon nehezen kezdtük a mérkőzést, utána tíz perc alatt fordítottunk, elkezdtük játszani a saját játékunkat. A sebességünknek köszönhető, hogy le tudtuk győzni a montenegrói válogatottat. Mindig tanulunk, összességében pedig amit elterveztünk, a tizediktől az utolsó percig működött. Egyszer majd mosolyogni is fogok.