Palasics Kristóf: Sokat fejlődtem Spanyolországban, befogadó közegbe kerültem

– A jelenlegi idényben próbálhatja ki magát először külföldön. Mennyire ment zökkenőmentesen a beilleszkedés új csapatába?
– A spanyol nagyon nyitott nép, ezt a nyitottságot én is éreztem már a legelejétől. Befogadó közegbe kerültem, jól fogadtak a csapattársaim, hamar sikerült barátságokat kötnöm. Sokat segítettek a hivatalos ügyek intézésében is. Jól érzem magam, megtanultam a nyelvet, egyszerűbb, mint ha angolul kellene beszélgetni – mondta lapunknak Palasics Kristóf, aki a következő idényben is a spanyol Logronóban szerepel a Telekom Veszprém kölcsönjátékosaként.

– Hogyan telnek a hétköznapjai Logronóban? Mi az, ami a leginkább tetszik a spanyol kultúrában?
– Logrono nem mondható kisvárosnak, százhetvenezren ezren lakják, ez La Rioja tartomány fővárosa. Szuper hely sok különleges épülettel, hangulatos belvárossal, jó programokat lehet itt szervezni. Mivel az ősszel nagyon sok meccsünk volt, benne az Európa-ligával, ezért a sok utazás miatt egy-egy kávézásnál vagy közös reggelinél több nem fért bele. Nem messze, északra van Baszkföld, Bilbaóban már többször jártam, általában innen repülök haza és a csapattal a nemzetközi meccseinkre. Spanyolországon belül a nagy távolságokat busszal tesszük meg, legutóbb Cuencában játszottunk, ahová hat óra volt eljutni, de most hétvégén is tízórás buszozás vár ránk Andalúziába, Puente Genilbe.

– Sikerült csapatával megfelelni az idény előtt kitűzött céloknak?
– Fő célunk az Európa-liga-indulás újbóli kiharcolása, amire a nehéz kezdet ellenére továbbra is megvan minden esélyünk. A Barcelona mögött szoros a bajnokság, jelenleg a Bidasoának van jelentősebb, hétpontos előnye velünk szemben, a Granollerstől csak négy pontra vagyunk. A válogatott mérkőzések miatti decemberi szünet előtt sorozatban nyolc meccset nyertünk meg, még egy ilyen jó széria kellene a bajnokság végére.

– Rendkívüli balszerencse, ami az Európa-bajnokságon történt önnel. Volt valami előzménye a vakbélgyulladásnak?
– Az Eb alatt az egyik reggel felkelés után elkezdett fájni a hasam. Ekkor még nem foglalkoztam vele, mondván, biztos csak gyomorrontás. Kértem rá gyógyszert, de nem akart elmúlni. Ahogy telt az idő, egyre nehezebben mozogtam. Ekkor döntöttünk úgy, hogy irány a kórház, ahol először egy általános orvos megvizsgált, aztán egy hasi specialista is. Mindketten ugyanazt a diagnózist állították fel. Ezután a főorvoshoz kerültem, akinél a következő műtött már én voltam. Az operáció után összesen négy hetet hagytam ki, az első két hétben semmit sem mozoghattam, aztán a következő héten már sétálhattam és biciklizhettem, az utolsón pedig ismét részt vehettem az edzéseken. Mára teljesen fájdalommentes vagyok, semmilyen problémám sincs.

– Jól sejtem, hogy nem a Logrono az a klub, amelynél pályafutása során szeretne kiteljesedni?
– Ez igaz, de most a kellő mennyiségű játéklehetőség a legfontosabb. Sokat fejlődtem Spanyolországban, ahol jól érzem magam. Itt és a válogatottban is szeretném továbbra is a szívem-lelkem kitenni a pályára. Csinálom tovább a feladatomat, meglátjuk, milyen lehetőségeket kapok.

– Mennyire tartja pillanatnyilag reálisnak, hogy benne lesz a párizsi olimpiára utazó válogatott keretében?
– Ezt a döntést nem én hozom meg, de a magam részéről mindent megteszek érte. Hatalmas siker lenne ott lenni az olimpián, óriási motiváció nekem. A legjobb formában lévő kapusok utaznak.