Lesz még fordulat? – Bobory Balázs jegyzete

Nyilván a sötétben tapogatóztunk tavaly nyáron, amikor a női kézilabdaidény előtt az esélyekről beszélgettünk, mert a két magyar gigász, az ETO és az FTC is új edzővel készülődött, meg valamelyest átalakultak a keretek is.

Most már nyugodtan kijelenthető, hogy ismét nem várt fordulatok, a papírformának ellentmondó eredmények születtek. A posztonként két(-három) világklasszist – legalábbis pedigréjük alapján annak tartott játékost – foglalkoztató győriek a 2003–2004-es évad után idén először játszanak azzal a teherrel a továbbiakban, hogy trófea nélkül maradhatnak az idényben, míg az őszt a nemzetközi porondon botrányosan kezdő, aztán edzőt is váltó Fradi szinte már fogja a bajnoki trófeát, a Magyar Kupáért járót meg már be is helyezte a vitrinbe.

Sportszakmai szempontból nehéz megmagyarázni, eddig miért a fővárosiak a nyertesei az évadnak, de hogy csapatként, közösségként jobban funkcionálnak Rába-parti riválisuknál, az teljesen nyilvánvaló. Mindemellett a Ferencvárosnál nagyon bejött, hogy a vezetők októberben Allan Heine addigi másodedzőt léptették elő, amikor Martin Albertsent páros lábbal rúgták ki a Népligetből – a dán szakember láthatóan megtalálta a hangot játékosaival, hagyja élni és kibontakozni az egyéniségeket, ám ez is kevésnek bizonyulna, ha nem lenne meg a társaságban az az érzelmi töltet, klubszeretet, elhivatottság, amely nélkül nem lehet döntőket nyerni.

Győrben Ulrik Kirkely annak ellenére is szenved, hogy a BL-ben élen végzett a csoportjában, viszont a magyar bajnokságot lényegében már az ősszel elveszítette, vasárnap pedig tehetetlen volt az MK-döntő végjátékában. Nyugodt modora, higgadtsága nem segített a forró pillanatokban, és nem biztos, hogy egy vezetőedző tekintélyét erősíti a necces helyzetekben, ha a segédje mutogatja a taktikát a táblán időkérésnél…

Az ETO az elmúlt jó egy évtizedben minden női kézilabdázó álma, Mekkája volt, aminek megvannak a veszélyei is. A legmagasabb polcon könnyebb elkényelmesedni is, a biztonság elégedettséget eredményezhet, amely nem a tudatot, hanem a tudat alattit támadja, és néha iszonyatosan nehéz ebből visszaváltani, majd felkapcsolni olyan fokozatba, amely nagy eredményeket hozhat magával. A vasárnapihoz hasonló vereségek nyilván kihatással vannak a folytatásra, ugyanakkor az ETO-s lányok szerencséje, hogy megmenthetik még az idényüket egy Bajnokok Ligája-győzelemmel.

Ehhez azonban újabb fordulatra lenne szükség.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!