Női kézilabda: Nem légvárakat akarunk építeni – Elek Gábor

– Úgy tűnik, a Ferencvárossal tavaly és tavalyelőtt megnyert aranyérmek után idén tavasszal sem szeretné kiengedni a kezéből a Magyar Kupát...
– Ez aranyos, irigylem a vicces kedvét... – válaszolta nevetve az Esztergom NB I B-s női kézilabdázóinak szakmai igazgatója, Elek Gábor, aki csapatával a Magyar Kupa 4. fordulójában 32–26-ra legyőzte az élvonalbeli Alba Fehérvárt, így bejutott a legjobb nyolc közé.

– Az előző körben a szintén NB I-es Budaörsöt ejtették ki, szerdán pedig úgy győztek a székesfehérváriak elleni kupameccsen, hogy a második félidőt kilenc góllal nyerték meg. Minek köszönhetők ezek a sikerek?
– A keddi edzésünkön azt éreztem, nagy a baj. Mi még amatőr csapat vagyunk, a két ünnep között egyéni munka volt, nem edzettünk, január harmadikán folytattuk a felkészülést. Hat-hét labdás tréninget tartottunk eddig idén, volt egy kis összevisszaság. Még nem stabil a csapat, ráadásul december tizenhatodikán játszottunk mérkőzést legutóbb, azóta több mint három hét telt el. Azt mondtam a lányoknak, nem leszünk jók, de legalább kaparjunk, mert annyi ember jön ki a szerdai kupameccsre, amennyi csak befér a csarnokba – így is történt, sokan jegyhez sem jutottak –, ezért egy a fontos: emelt fővel és egyenes gerinccel jöjjünk le a pályáról. Ebből nem sok valósult meg az első félidőben. A szünetben kicsit megemeltem a hangom az öltözőben, mert nem ezt beszéltük meg. Volt öt olyan lecsorgó labda, amelyre a fehérváriak rávetődtek, mi viszont csak lehajoltunk. Elmondtam a játékosoknak, ezeket a meccseket mindig az nyeri meg, aki elvetődik. A második játékrészben aztán elkezdtünk harcolni, mint az őrültek. Kellett egy félidő ahhoz, hogy egy kicsit észhez térjünk, felvegyük a sebességet, a keménységet, összeálljunk védekezésben. A szünet után a kapusteljesítmény is kimagasló volt, előtte nem, de ezt is mindig a védekezéssel kell összhangba hozni: mit tesz a védelem azért, hogy emeljen a kapus szintjén, és fordítva.

– Ez volt a siker kulcsa?
– Igen, illetve akadtak nagyon jó egyéni teljesítmények a második félidőben, ami az elsőben hiányzott. Amire a legbüszkébb vagyok, hogy olyan mentális ereje van a csapatnak, amilyen szerintem sok NB I-es együttesnek sincs. Nem adjuk fel, nem moralizálunk, hogy úristen, mi lesz, ha kikapunk tízzel, hanem mindig tesszük a dolgunkat – valamikor jobban, valamikor rosszabbul. De ezzel a küzdeni tudással nagyon sok nehéz helyzetből ki tudunk mászni, mint az Alba FKC ellen is, mert az első félidő második része tényleg kellemetlen volt: nyolc hatos vezetésünk után tizennégy tizenegyre ellépett az ellenfél a szünetre, úgy, hogy a végén ráadásul kihagyott egy időn túli hétméterest is.

– Hová lehet elhelyezni a kupatovábbjutást az esztergomi klub életében?
– Magasra, miközben továbbra is a földön kell maradnunk. Ezek mind olyan események, amelyek az esztergomi sportéletet erősítik, szerdán is elképesztő őrület volt a meccsünkön, most volt kint talán a legtöbb néző. Úgy érzem, aki nekünk drukkolt, az boldogan ment haza. Ez a győzelem megint emelt rajtunk, de ettől még nem nyertünk meg semmit, semmilyen célunkat nem értük el. Persze örülni kell ennek a sikernek is, és biztosan jót tesz a lelkünknek, hogy így kezdtük az évet. Szombaton az Orosházát, mondhatni, az egyik közvetlen riválisunkat fogadjuk az idei első bajnoki fordulóban, a kupasiker csak akkor ér valamit, ha ellene is nyerünk.

– Az első tizenhárom forduló után tizenegy győzelemmel és két vereséggel a feljutást érő második helyen állnak a másodosztályban. Mi a céljuk a tavasszal?
– A lehető legtöbb mérkőzés megnyerése a cél. Erre utaltam már korábban is, hogy most kell szerénynek maradnunk és nem felfújni a lufikat, építgetni a légvárakat, hanem mindig a következő meccset megnyerni. Nem hiszek az álmodozásban. Hozni kell az előttünk álló mérkőzést, ez az első számú cél a tavasszal.

– Az esztergomi első félévet összességében hogyan élte meg?
– Jobban alakult, mint amire számítottam. A második helyen állunk a bajnokságban, az egyik nagy rivális Érdet is le tudtuk győzni hazai pályán, ez külön öröm, miként az is, hogy itthon eddig hibátlanok vagyunk. Sorozatban nyolc győzelemnél tartunk az NB I B-ben, minden fronton rendben vagyunk, és mindent a küzdőszellemünkkel értünk el. Nyilván szeretném, ha így is maradna, de nem így lesz – hullámvölgyek mindig előfordulhatnak, és jönni is fognak.