Kézilabda: „Várakat épít a határon túl a magyar szövetség”

Az MTI-nek csütörtökön Székelyudvarhelyen, a szombatig tartó Határok nélkül elnevezésű kézilabdafesztiválon felidézte, hogy a magyar szövetségnek és a kluboknak mindig volt valamilyen szintű kapcsolatuk a határon túli kézilabdázással. 1996 óta csak egyszer, 2000-ben nem szerepelt olyan játékos a magyar válogatottban, aki a történelmi Magyarország területéről származik. Példaként Ilyés Ferencet, Szöllősi-Zácsik Szandrát és Mátéfi Esztert említette.

„Ez azt mutatja, hogy kiváló erőforrással rendelkezünk, viszont ez soha nem működött szervezett keretek között, olyan küldetéssel, amit mi képviselünk” – mondta.

Hangsúlyozta, az elmúlt években a határon túli kézilabdázás felkarolása vagy támogatása egyirányú volt.

„Ha láttunk egy tehetséges gyereket, akkor elhoztuk Magyarországra. Senkit nem szeretnék megbántani, de ez a lerablása volt a határon túli területeknek, ami sok esetben bejött, de sok esetben nem” – szögezte le.

Az MKSZ sportakadémiai központjának vezetője, a határon túli magyar utánpótlás kézilabdázás támogatására létrejött Együtt Növünk Fel! Alapítvány kuratóriumi tagja kifejtette: a fiatal sportoló vagy megtalálta a számításait Magyarországon, ha pedig nem, akkor lehet, hogy örökre elveszítették a magyar kézilabdának, sőt, lehet, hogy a határon túli kézilabdázásnak is.

Megjegyezte: az elmúlt hat-nyolc évben rossz tapasztalataik voltak: a 14-15 éves korban a családjukból, a közösségükből kiszakított sportolók hetven-nyolcvan százaléka fél évig sem marad Magyarországon.

Felidézte, hogy Ilyés Ferenc 18 évesen került Szegedre és nagyon komoly problémái voltak az első évben, amíg alkalmazkodni tudott a magyarországi viszonyokhoz, amíg kialakította a baráti körét, a kapcsolatrendszerét, ami megtartó erővé vált számára és hozzájárult az eredményességéhez. A balátlövő később 229-szer játszott a válogatottban, amelynek csapatkapitánya is volt.

„A gyerekek többsége még nincs felkészülve, éppen ezért gondoltuk úgy, hogy építsünk itt közösséget, építsünk egy olyan szakmát, ami itt tartja őket. Majd ha azt látjuk és olyan életkorban lesznek, hogy megállják a helyüket Magyarországon, akkor kerüljenek át” – vélekedett.

Felidézte, 2018 végén elhatározták: olyan rendszert építenek, olyan bázisokat hoznak létre a határon túl, ami az ottani sportolóknak és edzőknek lehetőséget ad a szülőhelyükön vagy a jelenlegi lakhelyükön aktív sporttevékenységre és közösségépítésre.

„Ne hozzuk el a sportolókat, inkább építsünk ott várakat, építsünk ott közösséget, ami megtartja és erősíti a magyarságot” – magyarázta. Az eddigi eredményekről elmondta: már 1800 igazolt kézilabdázó van a rendszerben és 74 edző. Az európai szövetség égisze alatt zajló edzőképzésben idén 27 határon túli edzőt tudtak magasabb szintre emelni, a képzésük júniusban fejeződött be.

Mint mondta, a legtehetségesebb fiatalok később a magyar válogatottba is bekerülhetnek, a jelenlegi utánpótlás-válogatottakban szereplő Zaj Klára, Pergel Andrej és Ilic Zoran például az adai kézilabdázásból került ki.

Juhász a szombatig tartó székelyudvarhelyi Határok nélkül elnevezésű kézilabda-fesztivál megnyitóeseményén, a Kiss Kata Zenekar koncertjén egy dal erejéig dobosként is bemutatkozott, a 2000-es évek elejéig ugyanis aktív zenész volt, de akkor választania kellett, hogy a zenei vagy a kézilabdás pályafutását építi-e tovább. Egy évvel később döntött úgy, hogy az élete fő része a kézilabda lesz, mivel akkor lett a – többek között Császár Gábor, Zubai Szabolcs, Mikler Roland, Putics Barna és Gulyás Péter nevével fémjelzett – serdülőválogatott edzője.

Az első munkahelye egy kis bükki faluban, az akkor 1100 fős lélekszámú Sályban volt, Kiss Katát ott, az általános iskolában tanította 1993-ig, onnan ered a kapcsolatuk.

A fesztiválon csütörtökön megkezdődött az ifjúsági korosztályú csapatok tornája: a fiúknál a Székelyudvarhely, a Tatabánya, az Ada és a Ferencváros, a lányoknál a Hajdúnánás, a Székelyudvarhely, a Dunaszerdahely, a Partium, az Ada és a Ferencváros alkotja a mezőnyt.

Péntek délután a helyi felnőttférficsapat gálamérkőzést játszik a 2004-ben Athénban és a 2012-ben Londonban egyformán olimpiai negyedik helyezett magyar válogatott klasszisaira épülő magyar All-Star csapattal.