Miért alapítana ügynökséget az MKSZ? – kérdések és válaszok az új játékosügynöki szabályzatról

Vágólapra másolva!
2022.04.21. 09:59
null
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap
Február 7-én lépett hatályba a Magyar Kézilabda-szövetség új játékosügynöki szabályzata, amely a korábbihoz képest több új elemet is tartalmaz. Ilyen például az MKSZ által alapítható játékosügynökség vagy a szülőknek fizetendő nevelési hozzájárulás. Sorra vettük az érdekesebb pontokat.

 

 

– Miért volt szükség új játékosügynöki szabályzatra? Megszaporodtak a vitás esetek a közelmúltban?
– Az MKSZ-nek 2017 óta van játékosügynöki szabályzata, már annak a kialakítása során figyelembe vettük a magyar piaci viszonyokat, egyeztettünk az NB I-es Liga képviselőivel – válaszolta a Nemzeti Sportnak Prémecz Attila, a magyar szövetség igazgatótanácsának elnökhelyettese, a szakmai és versenybizottság alelnöke. – Most annyiban változott a helyzet, hogy a sporttörvény kikötötte, a játékosügynöki tevékenységről a szakági szövetségnek nyilvántartást kell vezetnie, és ehhez az MKSZ hatósági jogosítványokat, illetve ellenőrzési feladatokat is kapott. Ezért kellett hatályon kívül helyeznünk a 2017-től fejlesztett szabályzatunkat, és újat alkotnunk helyette.

Prémecz Attila
Prémecz Attila

– Mi történik azokkal az ügynökökkel, ügynökségekkel, amelyek nem regisztrálnak?
– Ők nem folytathatnak Magyarországon ügynöki tevékenységet. Aki mégis megteszi, a szolgáltatási törvény lehetőséget ad nekünk arra, hogy vele szemben hatóságként eljárjunk és bírságoljunk. Az új szabályok miatt még nem minden szereplő végezte el a regisztrációt, de úgy látom, hogy a legutóbbi egyeztetést követően mindenki megnyugodott, és várhatóan a közeljövőben be fog regisztrálni. A folyamat egyébként a korábbiakhoz képest lényegesen egyszerűbbé vált. Egyrészt hosszabb idő áll rendelkezésre, a nyilvántartásba vétel pedig a hazai szereplőknél határozatlan időtartamra szól, a külföldieknél öt évre. A díja is kevesebb lett, százezer forintban határoztuk meg.

– Az egyik legérdekesebb új elem, hogy a szakszövetségeknek lehetőségük van játékosügynökséget létrehozni. Miért lehet erre szükség?
– A sporttörvény hozta be ezt a pontot, majd a januári kormányrendelet pontosította. Utóbbi jelenleg kizárólag az MKSZ szempontrendszerét tartalmazza, de minden látványsportág számára adott a lehetőség. A labdarúgás kiesik a körből, mert a FIFA és az UEFA saját szabályokat vezetett be, a jégkorong és a röplabda talán nem akkora ügynöki tevékenység mellett működik, a kosárlabdában lehet még indokolt hasonló lépés. Mi egyelőre odáig jutottunk, hogy megteremtettük az alapját egy ügynökség létrehozásának. Fontos kiemelni, hogy nonprofit gazdasági társaságról beszélünk, tehát nincs szó haszonszerzésről. A saját ügynökségnek máshogy kell működnie, mint a piacból élőknek. A cél elsősorban az utánpótlás-játékosok szakmai alapú terelgetése, esetleg ösztöndíjrendszer kialakítása, külföldi cserediák program szervezése. Azt szeretnénk, hogy a fiatal, tehetséges sportolók a klubváltásuk során elsősorban sportszakmai szempontokat vegyenek figyelembe, és ne kizárólag pénzügyi megfontolások érvényesüljenek. Több példát is láttunk arra, hogy valakit elvitt egy nemzetközi kupában érdekelt csapat, aztán a játékos csak a kispadon kapott helyet, így pedig a válogatottnál is nehéz helyzetbe került. Hangsúlyozom, még nincs elnökségi döntés az ügynökség alapításáról, és biztosan komoly előkészítő munkát igényelne.

– Eljátszva a gondolattal, hogy előbb-utóbb azért megvalósul az elképzelés: hogyan tud majd az MKSZ által alapított játékosügynökség szabadon tárgyalni a klubokkal? A többi ügynökség nem tarthat-e attól, hogy az MKSZ felé kötelező beszámolókból tulajdonképpen a riválisuk is információhoz jut a tevékenységükről?
– A szövetség ügynöksége is úgy fog működni, mint minden gazdasági társaság, tehát a megalakulás után az alapítótól, azaz az MKSZ-től különválik, önálló jogi személy lesz. Ezután a szövetségnek legfeljebb sportszakmai kapcsolata lesz az ügynökséggel. A beszámolókat az MKSZ monitoring igazgatóságának kell küldeni, és a szövetség nem ad tovább információkat az ügynökségnek, hiszen az külön jogi személy.

– Az új szabályzat részletesen taglalja azt az esetet, hogyan történhet az első kapcsolatfelvétel a más ügynökség által képviselt játékossal. Mennyire életszerű, hogy erre csak írásban kerülhet sor, illetve utána a másik félnek 15 napja van válaszolni? Ha ezalatt nem érkezik reakció, akkor az újabb próbálkozásig 90 napot várni kell, különben az ismételt megkeresés zaklatásnak minősül.
– Ez a rendelkezés nem jogszabályi előírás, a saját szabályzatunk, és kifejezetten a játékosügynökök védelmében született. Hozzánk több olyan jelzés is érkezett, hogy engedély nélkül kerestek meg és tettek ajánlatot más ügynökség által képviselt játékosnak. Aki a jövőben ilyet tesz, az fegyelmi vétséget követ el, és ezért büntetésre számíthat. Úgy vettem észre, nagyra értékelték a szereplők ezt a lépést, annyit kértek tőlünk, próbáljuk meg egyszerűbbé tenni az eljárást, várjuk hozzá a javaslataikat.

– Férfijátékosok esetében maximálisan 10 százalékban, míg a női vonalon 5 százalékban állapították meg az ügynöki jutalék mértékét. Miért van ez a különbségtétel?
– Tudni kell, hogy 2017 óta így van, a piac ezt elfogadta és erre rendezkedett be. Szó sincs diszkriminációról, a női klubok egyszerűen kisebb költségvetéssel működnek, és a női szakág egyébként ezt a hányadot tartja reálisnak. A férfiaknál is a tíz százalék a maximális mértéket jelenti, a szereplőkkel beszélve nagyon ritkán használják ki, inkább ezalatt dolgoznak.

– Pontos szabályozás van arra az esetre, milyen költségtérítést kell fizetni, ha egy játékosügynök az MKSZ által a későbbiekben alapítani kívánt ügynökségétől ki akar váltani egy játékost.
– Így igaz, a kormányrendelet melléklete meghatározza azokat a szakmai szempontokat, például életkor, válogatottság, elért eredmények, amelyek befolyásolják a költségtérítés összegét, de fiatal játékosok esetében nem beszélhetünk kiugróan magas pénzekről. A befolyó összeg az MKSZ-hez kerül, egyik részéből a szülőket támogatják, a másik része utánpótlás-fejlesztésre megy.

– Ha már említette, mit lehet tudni a szülőknek fizetendő nevelési hozzájárulásról?
– Ez csak az MKSZ által alapított ügynökség esetében kerül megállapításra. Két irányból történik a kifizetés: egyfelől a költségtérítés 50 százalékát, valamint a jutalék 70 százalékát (az MKSZ saját ügynöksége esetében férfijátékosoknál 7 százalék, nőknél 3 százalék a jutalék maximális mértéke – a szerk.) fordítják erre a célra. Előbbit az MKSZ, utóbbit az ügynökség utalja tovább. Így próbáljuk segíteni a szülőket, hiszen ők tették a legtöbbet azért, hogy a gyerekük sportolhasson.

– Az ügynökségeknek minden év július 31-ig beszámolót kell benyújtaniuk, melynek része egy külön-külön minimum ezerkarakteres egyéni összefoglaló az általuk képviselt játékosokról. Mit várnak ebben a részben?
– Az ellenőrzéshez szükségünk van valamilyen dokumentumra, amelyből tájékozódni tudunk. Ezzel az összefoglalóval a sportolók érdekét védjük. Sokan fordultak ugyanis hozzánk azért, mert az ügynökük nem foglalkozott velük, évente csak egyszer jelent meg, hogy a szerződést meghosszabbítsák. Azt szeretnénk elérni, hogy az ügynökök dolgozzanak meg a jutalékért, és a játékosok is érezzék a törődést. Az összefoglalónak egyébként nincsenek kötelező tartalmi elemei, azt kell kifejteni benne, hogyan alakult a két fél közötti együttműködés az eltelt év során. Igaz, hogy az ügynökök nehezményezték a pontot, de megértették, a hatósági ellenőrzésnek ez a módja.

– Melyek voltak a reakciók a sportág szereplőitől, ügynököktől?
– Természetesen vannak még vitatott pontok. A játékos és az ügynökség között kötött szerződés határidejének nyilvánossá tételéről például a legutóbbi találkozón is megoszlottak a vélemények. A játékosügynökök egyik fele szerint mindenképpen jó, ha ezek is kikerülnek az MKSZ honlapjára, míg a másik felük vonakodott tőle. A nyilvántartás szempontjából azonban logikus, hogy ezt is feltüntetjük. A regisztráció zajlik, remélhetőleg mindenki előtt világossá vált, hogy nem ellenük dolgozunk, hanem a magyar kézilabdáért. Az tény, hogy aki eddig a zavarosban halászott, mostantól ellenőrzöttebb piacon kénytelen működni. Ezzel együtt a nyilvántartásba vett játékosügynökök számában szerintem el fogjuk érni azt a szintet, mint 2017 és 2021 között, így a piac nem fogja megérezni az új szabályozást. A magyar sportnak pedig csak jót fog tenni, ha egyszer az MKSZ tényleg alapít egy játékosügynökséget.

 

Legfrissebb hírek

Gódorné Nagy Marianna szerint Győrben még nem tudták pótolni Oftedalt

Kézilabda
23 órája

Kisfaludy Anett: Ez azért egy éve nem volt benne

Kézilabda
2025.05.29. 13:06

Golovin Vlagyimir Győr–Metz döntőre tippel a női kézilabda final fourban

Kézilabda
2025.05.26. 14:01

NŐI KÉZI BL NÉGYES DÖNTŐ NYEREMÉNYJÁTÉK JÁTÉKSZABÁLYZATA 

Kézilabda
2025.05.23. 15:02

Hajdu János: Utolérhetetlen érzés a fiatalokat képezni

Utánpótlássport
2025.05.22. 19:14

Kézilabda: fokozatosan építkezik a PLER-es Borsos Máté

Utánpótlássport
2025.05.21. 20:46

Ilyés Ferenc felejthetetlen évnek nevezte 2024-et

Kézilabda
2025.05.21. 13:07

Kézilabda: hasznos napok után az EYOF-ra készülő serdülő fiúválogatott

Utánpótlássport
2025.05.16. 15:11
Ezek is érdekelhetik