Magyar kirakatcsapatok Európa élén: egyedülálló évad lehet

You can read the article in english here!

Nagyon úgy tűnik, Európa két legjobb formában lévő együttese jelenleg a két magyar kirakatcsapat, a Győri Audi ETO KC, illetve az FTC-Rail Cargo Hungaria.

Feltevésünket arra alapozzuk, hogy a Bajnokok Ligája A-csoportját a fővárosi, a B-t pedig a Rába-parti zöld-fehérek vezetik veretlenül, ráadásul a szerda esti bajnoki rangadójukig mindketten százszázalékosan álltak a hazai bajnokságban is.

Ha különválasztjuk őket és megnézzük a teljesítményüket, bizonyos szempontból mindketten meglepő módon menetelnek. Az ETO-t eddig szinte megszorítani sem tudták az európai színtéren, meghajolt már a címvédő Vipers, a szintén a májusi négyes döntőben szereplő, a győriek által a bronzmeccsen legyőzött orosz CSZKA Moszkva, továbbá a legerősebb francia együttesnek vélt Metzés a dán Odense is. A közös bennük az, hogy minimum egy klasszissal voltak gyengébbek a győrieknél, és ez nemcsak számukra lehet ijesztő, a mezőny többi tagja is tördelheti a kezét, mi lesz, ha esetleg a későbbiekben össze kell csapnia a spanyol Ambros Martín csapatával.

A Ferencváros tündöklése még nagyobb szenzáció és rendkívül örömteli, hiszen egy kör után csak a német Borussia Dortmund elleni idegenbeli, és az Esbjerggel szemben elért hazai döntetlen ront a képen, a mellette álló öt győzelem – ráadásul remek együttesek ellen (az orosz Rosztov-Don, a francia Brest, a román CSM Bucuresti) – nagyon jól mutat.

Az eddigi szereplés előrevetítheti, hogy amióta 2014-tól négyes döntőt rendeznek a Bajnokok Ligájában, két magyar együttes is ott lehet az elődöntőben, persze ahogy mondják, addig lehet eső, lehet sár...

Az ETO-val kapcsolatban nem lehet más az elvárás, mint a final four szereplés, ehhez az összes személyi, gazdasági és infrastrukturális feltétel adva van. Minden poszton legalább két – esetenként három – klasszis vethető be, így a szakmai stáb könnyen variál, ha valakinek esetleg nem megy annyira a játék. Ráadásul a győriek most arra is figyelnek, hogy magyar játékosok is nagyobb szerephez jussanak, a pálya két szélén csak honfitársaink száguldoznak, és Háfra Noémi is úgy-ahogy megkapta eddig a játékidőt a világklasszisok mellett. Ha alaposan megvizsgáljuk, akkor sem látjuk jelenleg az ETO gyenge pontját, mert a védekezés beton, a tempó gyors, az egyéni kvalitások kimagaslók, lerohanásból és felállt védelem ellen is hatékony a támadójáték. A nagy kérdés csak az, hogy lehet-e ezt a játékot tovább tökéletesíteni, vagy a formaidőzítés az őszi szakaszra volt kihegyezve, és esetleg később jön egy hullámvölgy. Az utóbbit jelenleg nehéz elképzelni.

Az FTC láthatóan még akkor is nagy lelki többlettel futott neki ennek az évadnak a májusban megszerzett NB I-es aranyéremmel, hogy irányítói közül hosszú időre elvesztette Szucsánszki Zitát és Kovacsics Anikót is. A játékmesterek pótlására érkezett a montenegrói válogatott Itana Grbics gyorsan beépült a gépezetbe, és Elek Gábor vezetőedző leginkább annak örülhetett, hogy az említett gondok ellenére az együttes magja egyben maradt, nem kellett a nulláról építkezni, ez az állandóság látszik a pályán, az egységes csapatjátékon is. A Fradival kapcsolatban annyi a bizonytalanság, hogy a keret talán nem annyira széles, mint Győrben, még rengeteg meccs áll a előttük is, a sorozatterhelés hozhat sérülést, mentális és fizikai fáradtságot, amelyet ilyen körülmények között azért nehezebb kezelni. Mindenesetre a Ferencváros sohasem rajtolt még ilyen jól a Bajnokok Ligájában és joggal álmodozhat arról, hogy megtöri az átkot, és végre eljut a sorozat négyes döntőjébe. Az is igaz, hogy amíg a Győr az elmúlt tíz évben ötször nyert BL-t és hatalmas rutinnal kezeli a tétet, a ferencvárosiak még nem tudták átlépni saját árnyékukat. Talán majd most.

Természetesen mindenképpen óriási tett lenne, ha mindketten szerepelnének a BL-végjátékban, ezt már csak a magyar válogatott játékosok miatt is kívánjuk – jó lenne, ha minél többen megtapasztalnák, milyen a legértékesebb klubtrófea közvetlen közelébe jutni, sőt felemelni.

NŐI KÉZILABDA NB I
9. FORDULÓ
GYŐRI AUDI ETO KC–FTC-RAIL CARGO HUNGÁRIA 25–20 (13–12)
Győr, 5029 néző. V: Andorka, Hucker
GYŐR: LEYNAUD – Lukács V. 2, V. KRISTIANSEN 6 (1), S. Oftedal 1, Brattset 1, ANNE M. HANSEN 4 (3), SCHATZL NADINE 4. Csere: Silje Solberg (kapus) Nze Minko, Blohm 4, Rju 2, Fodor Cs. 1. Edző: Ambros Martín
FTC: JANURIK – Malestein 3 (2), Stolle 2, GRBICS 3, Behnke 1, Bölk 1, Márton 3. Csere: Bíró B. (kapus), Csiszár-Szekeres, Klujber 2, Kovács A., SZÖLLŐSI-ZSÁCSIK 4 (1), Kisfaludy 1, Hársfalvi. Edző: Elek Gábor
Az eredmény alakulása. 6. perc: 3–2. 11. p.: 6–3. 18. p.: 9–7. 24. p.: 12–7. 29. p.: 12–11. 35. p.: 13–13. 39. p.: 15–13. 47. p.: 18–15. 50. p.: 20–16. 55. p.: 23–18
Kiállítások: –, ill. 4 perc
Hétméteresek: 5/4, ill. 5/3
MESTERMÉRLEG
Ambros Martín: – A két Bajnokok Ligája-csoportvezető csapat éllovashoz méltó rangadót vívott egymással. Elsősorban a védekezés és a kapusok teljesítménye volt kiemelkedő mindkét oldalon. A mi támadójátékunk ezúttal kevésbé, de a védekezés annál jobban működött. Amikor ment a szekér, akkor csúszott a legtöbb hiba a játékunkba, ezen kell a jövőben javítanunk.
Elek Gábor: – Megérdemelten győzött az ETO, a győriek felőröltek bennünket. Fáradtak vagyunk, sok energiát elvett tőlünk az elmúlt időszak, sokat hibáztunk a támadások befejezésénél. Viszont nem lehetek elégedetlen, amíg a szívük vitte a játékosokat, mentek előre, és még a hétvégi jelentős feladatnak is meg kell felelnünk.