Így éltük meg 2020-at: Malmőben és Nottinghamben is csoda történt

Ahhoz tudnám hasonlítani, amikor nem tudok dönteni két ruhadarab között a boltban, ezért inkább mindkettőt megveszem.

Volt rá néhány napom, hogy eldöntsem, melyik számomra kedves – a legemlékezetesebb – 2020-as sporteseményt írjam meg a minisorozatunkba, de eljött a pillanat, amikor el kellett kezdenem bepötyögni a gondolataimat, a döntés pedig továbbra sem született meg.

Egyébként is van bennük valami közös. Váratlan – ezzel az egyszerű szóval jellemezhető.

Mert ki várta, hogy a magyar férfi kézilabda-válogatott akár egyetlen meccset is nyer a csoportjában a januári Európa-bajnokságon? Aztán egyszer csak azon kaptuk magunkat a Duna Aréna sajtótribünjén, hogy már csak a szemünk sarkából néztük a női vízilabda-válogatottunk oroszok elleni, csoportelsőségért folyó csatáját a hazai rendezésű Eb-n. Mindenki a laptopját vagy a telefonját bámulta, mert Malmőben csoda volt készülőben.

– Mekkora meccs volt! – állapította meg Kolozsi Ildikó, a vízilabda Eb sajtóközpontjának vezetője, miközben mindketten rohantunk az interjúfolyosóra, hiszen időközben a pólós lányok, egyébként izgalmas meccsen, 9–8-ra legyőzték az oroszokat a csoportrangadón.

– A kézire gondolsz? – kérdeztem vissza. Mosollyal nyugtáztuk, hát, persze, hogy arra!

Az elmúlt több mint 20 évben láttam én már csodaszámba menő meccset a férfi kéziseinktől, de olyan tökéletes játékra, amit a Gulyás István, Nagy László, Chema Rodríguez edzőhármas vezette fiatal csapat mutatott Izland ellen, nem emlékszem. Nagyon VAGÁNY volt!

Alig egy hónappal később már Nottingham egyik éttermében ültünk a kollégákkal, késő esti vacsoránkat fogyasztottuk, nem éppen a legjobb hangulatban. Pontosabban, nem voltunk túl derűlátóak a magyar férfi jégkorong-válogatott britek elleni meccse előtt, amely arról hivatott dönteni, hogy melyik csapat veszi sikerrel az olimpiai előselejtezőt. Az akkor még Jarmo Tolvanen vezette csapat, ha nem is sziporkázó játékkal, de az észtek ellen hozta a kötelezőt, a román válogatottat azonban csak hosszabbításban sikerült felülmúlni. Persze tudtuk, a pontveszteség mit sem számít a végső elszámolásnál, ha a briteket megverjük a záró napon.

De hogy verjük meg a briteket az eddig akadozó játékkal, hazai jégen, 4000 brit szurkoló előtt?

„Fogd meg a söröm!” – a népszerű mémet idézve, másnap csattanós választ kaptunk az aggályainkra válogatottunktól. Így nagybetűvel, TÖKÉLETESEN hokiztak a fiúk. A britek a jégen, mi a jég mellől nem hittünk a szemünknek. Ez ugyanaz a csapat, amelyért az előző este még aggódtunk?

Judit, a családjával Nottingham mellett élő barátnőm – a magyar szurkolók leghangosabbja – mondta a meccs után, hogy olyan feltöltődést jelentett neki a hokiválogatottunk játéka, győzelme, amit kint a londoni olimpia óta nem élt át.

Én pont ilyen sportsikerekkel szeretnék feltöltődni 2021-ben is!