Női kézilabda: Ez volt az eddigi legjobb idényem – Fodor Csenge

– A világjárvány miatti hosszú kényszerszünet során szert tett valamilyen „különleges képességre”?
– A főzésre – válaszolta Fodor Csenge, a Győr női kézilabdacsapatának 21 éves, junior-világbajnok balszélsője. – Egész nap itthon vagyok, így a főzési tudományomat fejlesztettem ezen időszak alatt. Ebbe vágtam bele, illetve a lakásban sertepertélek.

– Háziasszonnyá vált a karantén alatt?
– Eddig is az voltam, de mivel a sport terén mostanában nem nagyon lehet mit csinálni az egyéni edzéseken kívül, a barátnőkkel sem igazán tudunk találkozni, szóval itthon vagyok a kutyussal és mindig kitalálok valami otthoni elfoglaltságot, ez tölti ki a napjaimat.

– Fizikailag, erőnlétileg milyen állapotban van?
– Természetesen nem vagyok olyan állapotban, mint amilyenben az idény berekesztésekor voltam, amit sajnos érzek is. Próbálom szinten tartani az izmaim állapotát és a súlyomat is. A főzésnél is odafigyelek erre, az egészséges ételek terén csillogtatom a tudásomat. De jól érzem magam, a fizikumom készen áll arra, hogy elkezdjük a rendes felkészülést. A labda már nagyon hiányzik, furcsa lesz újra kapura lőni.

– Lelkileg, mentálisan milyen passzban van ennyi kihagyás után?
– Eleinte nehezen viseltem a szünetet, a barátom, a Dunaszerdahely labdarúgócsapatában játszó Vida Máté is élsportoló, mindketten „ki voltunk egy kicsit”, mindkettőnknek hiányzott a mozgás, a csapat, a játék hangulata. Az elején dühöngtem is egy keveset, amiért nem hirdettek bajnokot, mert mi is és a többi csapat is megdolgozott az addig elért eredményekért, de nyilván azt is megértettem, hogy most ez a helyzet, elfogadtam, hogy az egészség az első. Közeledik ennek az időszaknak a vége, június vége felé már újra találkozunk mi is az ETO-nál, ezért egyre jobban vagyok, kezdek izgatottá válni. Az is felszabadultsággal tölt el, hogy látom, sok más együttesnél már újra munkába álltak.

– Van valamilyen tanulsága, később hasznosítható hozadéka az előző néhány hétnek?
– A vállsérülésem miatt korábban már kénytelen voltam ilyen sok időt kihagyni. Igaz, az egy teljesen más szituáció volt, de hasonló időtartammal. Akkor is és most is azt kellett leküzdenem magamban, hogy fogadjam el és kezeljem jól ezt a helyzetet, gondolkozzak pozitívan. Mentálisan és lelkileg erősebb lettem.

– Június huszadika után kezdik az alapozást. Miben lesz másabb ez a nyári felkészülés a korábbiakhoz képest?
– Nyilván a szakmai stábnak sem lesz könnyű dolga, hiszen nem a megszokott fizikai állapotban kezdünk neki a munkának. Ezért indítunk június végén egy hosszabb alapozással, ami jó döntés. Jól fel kell építeni a programot a sérülések megelőzése miatt is, még több hangsúlyt kell fektessünk minden elemre az edzések során, szóval bizonyos szempontból tényleg más lesz az idei felkészülés.

– Június negyedikéig lehet szavazni a 2019–2020-as Bajnokok Ligája-idény álomcsapatára, a legjobb fiatal játékos kategóriában ön is a jelöltek között szerepel. Mekkora visszacsatolást jelent az, hogy az ön neve is ott van a kalapban?
– Nagyon örültem a jelölésnek, meglepődtem, egyúttal megtisztelő is. Annyira azért nem foglalkoztat a szavazás, nem az tölti ki minden percemet, hogy én nyerhetek-e, de jó érzés, hogy én is felkerültem a listára.

– Hogyan értékeli a legutóbbi idényét?
– Mondhatni ez volt az eddigi legjobb idényem. A tavaly januári vállsérülésem előtt is sokat tudtam segíteni a csapatnak, próbáltam kihozni magamból a maximumot, csak közbejött a kihagyás. Utána úgy tértem vissza, mintha nem is hagytam volna ki hosszabb időt, ezt az észrevételt több helyről is hallottam és nagyon jólesett. A klub és Danyi Gábor bizalma is sokat segített abban, hogy így jöttem vissza és folytattam ezt az utat az idény lezárásig. Örülök, hogy gólerősen ment a játék, egyre többet fejlődök, sok támogatást kapok a csapatban. Elindultam egy jó úton, már nem úgy néznek rám a klubnál, hogy „itt van a mi kis aranyos Csengénk”, hanem egyre inkább meghatározó emberré válok én is.

– Ezek szerint mára „felnőtt”?
– Mondhatni, az elmúlt győri évek alatt felnőttem. Nem mondom, hogy már teljesen kész játékos vagyok, de már eddig is nagyon sok segítséget és tapasztalatot kaptam a csapattársaktól.

– A szeptember 5–6-i hétvégére mit tervez?
– Természetesen a BL-négyes döntős szereplést tervezném. Halljuk azt a verziót is, hogy nyolc csapattal, a negyeddöntőkkel kezdve rendeznék meg a záró tornát. Ha így lesz, akkor ezt a feladatot kell teljesítenünk. Szerintem nem ez a legjobb ötlet, mert már két mérkőzés is nagyon nehéz fizikailag és mentálisan is, nemhogy három, ilyen rövid idő alatt. Az ETO-val korábban nagyon sok mindent átéltünk, nyertünk már sok sérülttel is, bízom magunkban és kíváncsian várom, hogy az új csapattársakkal hogyan szerepelünk. Szerintem idén is el tudjuk hódítani a trófeát.

– Reális lehet ez a szeptember eleji időpont és rendezés?
– Igen reálisnak látom, de fogalmazzunk úgy, a lelkesedésem még ennél a meggyőződésemnél is nagyobb, hiszen érintett, így elfogult vagyok.