Kézilabda: az EHF-nél a járvány alatt is a pénz a legfontosabb? – lapszemle

A kézilabdavilág sem maradhatott ki a koronavírus-járvány okozta felfordulásból. Az európai szövetség foggal-körömmel ragaszkodik az „anti-játékoscentrikus" felfogásához – ezt vonhatjuk le a Bajnokok Ligája négyes döntői körül lévő huzavonából. A nemzeti szövetségek abszolút ellentétesen gondolkodnak, mint az EHF. A francia, a német és a magyar bajnokságokban is befejezettnek nyilvánították az előző idényt – emlékeztet a cikk.

„Don't play the players" – ezt a felhívást a világ legjobb kézilabdázói tették közzé még a 2019 januári férfi világbajnokság után. A Dánia győzelmével véget érő tornán Mikkel Hansenéknek 17 napon belül 10 mérkőzést kellett sikeresen megvívni a vb-címhez. Ezt meg is tették, azonban a játékrenddel járó óriási terhelés okozta sérüléshullámot nem hagyhatták szó nélkül.

Igen, a világbajnokság a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) égisze alá tartozik – tehetik szóvá jogosan kedves olvasóink. Azonban az európai szövetség (EHF) képes ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint nagytestvére. Az idei Európa-bajnokságra átalakított menetrenddel készült, ami már akkor sem tűnt okosnak, amikor azt az egyszerű szurkoló először megláthatta.

• A középdöntőben négy nap alatt három kiélezett mérkőzést kellett lejátszania a II. csoportban szereplő válogatottaknak, így a magyarnak is. Sőt, Gulyás István csapatának utolsó két meccse között kevesebb, mint 16 óra telt el, ami abszolút nem felel meg az előírásoknak.

• A mindent eldöntő hétvégén a jól megszokott pénteki elődöntők maradtak a helyükön, viszont a vasárnapi helyosztók közül a bronzmérkőzés – az 5. helyért folytatott összecsapással – átkerült szombatra. (A döntő maradt vasárnap)

• A 16-ról 24 csapatra történő létszámbővítés miatt már az Eb-n is eggyel több meccset – kilencet – kellett játszani a legjobbaknak. Márpedig a vb-vel szemben az Eb-n egyetlen Ausztrália- vagy Szaúd-Arábia-szintű könnyű ellenfél sincs.

• Voltak olyan csapatok (az 5. helyezett Németország és az Európa-bajnok Spanyolország), amelyek Norvégiában kezdték el a tornát, majd a középdöntőre átrepülni kényszerültek Bécsbe, hogy aztán a döntő hétvégéjére visszarepüljenek Stockholmba.

Ezeknek a dolgoknak egyetlen igazi magyarázata lehet: úgy tűnik, az EHF-nek a pénz fontosabb, mint a játékosok egészsége.

Mind a női, mind a férfi BL felfüggesztését közvetlenül az egyenes kieséses szakasz kezdete előtt jelentették be. Ez első körben azt jelentette, hogy a férfi BL négyesdöntője átkerül augusztus 22-23-ra, a női szeptember 5-6-ra. Az előtte lévő nyári időszakban lejátsszák a nyolcaddöntőket és a negyeddöntőket.

Mivel alapesetben a játékosok – nem csak a kézilabdában – a szerződésüket június 30-ig írják alá, ezért ez páratlan helyzetet szülne.

„Egy egész idényen át harcolunk, hogy bejussunk a final fourba. Mégis, néhány játékosnál fennáll a lehetősége, hogy kihagyja az évad legfontosabb meccseit, mert már aláírt új klubjához” – mondta a korábban már szóba hozott Mikkel Hansen.

A Telekom Veszprém dán játékosa, Rasmus Lauge egyenesen hülyeségnek nevezte ezt az egészet.

A második kör még jobban felkorbácsoltaaz indulatokat. Ebben a körben már az EHF a következő, amúgy is zsúfolt szezon közepére, december 28-29-re tette annak az évadnak a négy legfontosabb meccsét, aminek elvileg fél évvel korábban véget kellene, hogy érjen. Itt már Sander Sagosen sem finomkodott a szavakkal: „Ez egy sz*r döntés. A helyzet rossz és példátlan, de nem az a megoldás, hogy ide-oda tologatjuk az időpontot. Az lenne a legjobb, ha lefújnák ezt a BL-szezont. Igen, tudom, hogy mekkora bevételt hoz az EHF-nek a Final Four, de a világon mindenkinek vannak veszteségei manapság. Mégis, az európai szövetség nem arról ismert, hogy ad a játékosok véleményére, így nem hiszek benne, hogy meghallgatnak minket” – mondta a norvég.

A végső döntést április 24-én, pénteken hozza meg az EHF…

Pálinger Katalin, az MKSZ alelnöke, illetve a hazai szövetség álláspontja a helyzetről – az Origo teljes cikkében – itt olvasható.