Kézilabda: ez a hat meccs érintett a vesztegetési ügyben

A Duna Tv Kékfény című műsorának január 20-i adása foglalkozott részletesen a nyolc személyt érintő kézilabdás vesztegetési üggyel. A riport alapján közöttük négy játékvezető, két edző, egy sportegyesületi elnök és egy külsős közvetítő található.Kékfény című műsorának január 20-i adása foglalkozott részletesen a nyolc személyt érintő kézilabdás vesztegetési üggyel. A riport alapján közöttük négy játékvezető, két edző, egy sportegyesületi elnök és egy külsős közvetítő található.

Az ügyészek szerint a négy bíró pénzt (150 és 500 ezer forint közötti összegeket) fogadott el a két edzőtől és a klubvezetőtől, akik a mérkőzések befolyásolását kérték tőlük. Az egyik játékvezető rendőr volt, az ő ellenőrzése közben merült fel a bundagyanú.

A vádiratok szerint a vádlottak három első (2016.12.30.: Budaörs– Mosonmagyaróvár 27–22; 2017.02.18.: Mosonmagyaróvár–Alba Fehérvár 29–31; 2017.03.24.: Kisvárda–Mosonmagyaróvár 23–18) és két második ligás (2015.10.24.: Kisvárda–Hajdúnánás 15–27; 2017.04.02.: Törökszentmiklósi Székács–Törökszentmiklósi KE 34–29), továbbá egy Ligakupában rendezett mérkőzés (2017.03.29.: Eger–Orosháza 26–25) eredményét befolyásolták, illetve kísérelték meg befolyásolni. (A hivatalos jegyzőkönyveket megtekinthetik a meccsekre kattintva!) A nyomozás a 2016–2017-es bajnokság végéig tartott.

A műsorban elhangzott, hogy a Kisvárda és a Mosonmagyaróvár korábbi edzőjéről, valamint az Orosháza klubvezetőjéről van szó, míg a játékvezetők a bírók élvonalához tartoztak, kettőjüket korábban az év játékvezetőjének is megválasztották.

A vádlottak további játékvezetők megvesztegetését is megkísérelték, ám utóbbiak visszautasították a „vacsorára”, illetve a „pálya kiegyenesítésére” felajánlott százezer forintot, és jelentették az esetet a játékvezetői bizottság vezetőinek.

Az érintett hat meccsből ötször nem is az a csapat nyert, amelynek érdekében bundáztak, így előfordult, hogy a beígért kenőpénzt sem adták át. Ez azonban nem is feltétele a vesztegetésnek, már az is bűncselekménynek minősül, ha valaki a jogtalan előny ígéretét elfogadja. A lehallgatott telefonbeszélgetések pedig ezt bizonyítják.

Az óvári edző és az orosházi klub elnöke hajlandó volt beszélni, és mindketten terhelő vallomást tettek a többiekre. 2019 őszén előbbi másfél évnyi felfüggesztett börtönbüntetéssel, míg utóbbi 800 ezer forint pénzbüntetéssel megúszta az ügyet, nem tört derékba a karrierjük. Az elnök ugyanúgy vezeti az egyesületét, az edző pedig jelenleg is NB I/B-s csapatot irányít.

Ahogy beszámoltunk róla, a Fővárosi Törvényszék előkészületi ülésén nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról és úgy nyilatkozott, nem érzi magát bűnösnek T. P. és öt társa, az ügy további vádlottjai. A bíróság a bizonyítási indítványoknak helyt adott, majd tárgyalásra utalta az ügyet. Indítványozták továbbá a kérdéses mérkőzések megtekintését, valamint szakértő bevonását a kötelességszegés hiányának bizonyítására. Az eljárásban az első tárgyalási nap április 17-én 9 órakor lesz a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyben megkerestük a Magyar Kézilabda-szövetséget, amely a témában korábban kiadott közleményéterősítette meg:„az MKSZ-t az ügyészség, sem a bíróság eddig nem tájékoztatta. A lehetséges elkövetői kört az MKSZ így jelenleg csupán sejtheti, ezért sem az esetekről, sem az eljárás alá vont személyekről tájékoztatást nem adhat. A szövetség, követve az ártatlanság vélelmének elvét, mindaddig, amíg a bíróság jogerősen nem ítél el vád alá vont személyeket, az eset bíróság előtt álló szereplőit ártatlannak tekinti.”