„Jó volt látni újra azokat az örömöket és játékelemeket, amiben már volt részük, és volt sikerélményük. Megérkezni egy felnőtt férfiválogatottba, és egy Eb-n ilyen ellenfelek ellen sikereket elérni, és nagyon jó teljesítményt nyújtani csapatszinten...Örömteli volt. Valahogy úgy gondoltam, végre megérkeztek ezek a srácok oda, ahova szerettek volna” – nyilatkozta Mai helyzetben Gyurka János, aki a csapat tagjainak nagy részével dolgozott együtt az utánpótlásban. (Az interjú ide kattintva hallgatható meg.)
„A 96-97-es korosztállyal értük el a legnagyobb sikereket. Azt is tudni kell, hogy amplitúdóval tudunk csak játékosokat nevelni. Itt kiemelném Ligetvári Patrik és Győri Mátyás teljesítményét és hozzáállását, amivel tudta motiválni, ösztönözni a többi játékost is. (...) Nagyon fontos, hogy milyen játéklehetőséget kap, és milyen edzésmunkát végez el, de főként az a menedzselés, amiről már régóta beszélünk, hogy ezeket a korosztályokat menedzselni kell, hogy hol játsszon, milyen mérkőzéseket játsszon, ehhez hozzá kell segíteni. Ez rendkívül fontos, mert az utánpótlásban is és magyar szinten is a klubmunka igazolta, hogy valójában olyan, amilyennek szeretnénk.”
A szakember úgy véli, a kézilabda már oda jutott, hogy ugrani, futni és dobni mindenki tud, a technika és a helyzetkiválasztási képesség az, amit figyelni és fejleszteni kell. Az említett 96-97-es korosztály szerinte kiemelkedő, és ez az utánpótlásban elért eredményekben is megmutatkozott.
„Céltudatosak voltak a srácok, jó motorikus képességekkel, és ezt a céltudatosságot a pályára is fel tudták vinni. Rendkívül igényesek voltak a munka iránt, és nagyon jó volt velük dolgozni, mert szinte maguktól, dicsérő szó nélkül elvégezték a munkát. Egy olyan közösséget tudtunk kialakítani, amelyet megcsodáltak.”
Gyurka úgy véli, ezeknek a játékosoknak végig kell járni a „fejlődési létrát”: ott kell lenniük a megfelelő korosztályos világversenyeken, tapasztalatot szerezni, azt mérkőzésről mérkőzésre, világversenyről világversenyre elraktározni, és tudjanak stresszhelyzetekben teljesíteni.
„Ez most látható volt, például Szita Zolinál, hogy az utolsó pillanatokban sorsdöntő gólt tud lőni. Fel meri vállalni, fel tudja dolgozni azokat a helyzeteket és azokat a játékszituációkat hideg fejjel, amiket az edzői csoporttól kap, ezeket a játékban jó döntésekbe tudja építeni” – árulta el azzal kapcsolatban, milyen feladatokhoz kellett felnőnie a fiatalabb csapattagoknak, de úgy véli, a rutinos csapattársak hozzáállása is fontos.
„Az idősebb játékosok olyan kisugárzással, egyenrangú félként állnak hozzá ezekhez a játékosokhoz, igazából ez csak így működhet egy jó csapatnál. Ez most egy nagyon jó kollektíva, láthatóan hiszen egymásban, elfogadják egymást, és így fel tudnak nőni ezek a fiatal játékosok, hiszen döntő szituációkban tudnak teljesíteni, és nem is akárkik ellen.”
Gyurka hozzátette: a szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy a korosztályos válogatottak a legjobb képzéseket kapják.
„Három éve indult egy elitképzési program, amelynek jómagam is az egyik vezetője vagyok. Fel tudtak állítani olyan mércéket, amivel már meg tudjuk mondani, hogy ki lehet jó képességű, és ki nem” – nyilatkozta. Ennek szempontjairól is beszélt:
„Motorikus felmérések, pályatesztek alapján, illetve diagnosztikai-, labor- és pszichológiai méréseket tudunk biztosítani a kluboknak, és ugyanakkor tudunk neki fejlesztő-programot is szolgáltatni, hogy a korosztályokban milyen fontos munkát kell, hogy elvégezzenek a játékosok. Azon kívül tudunk ajánlást is adni, kicsit menedzselni, hogy mennyi játékidőt kell eltöltenie a játékosnak a pályán, és hol kellene, hogy játsszon. Ezeket természetesen maximálisan dotálja a szövetség, és ez a hároméves munka meglátásunk alapján egy-két év múlva be fog érni, ugyanis az utánpótlás-nevelés nem arról szól, hogy holnapután már jó játékosok lesznek, hanem pár év céltudatos és kollektív jó munkával el tudunk érni olyanokat, hogy ilyen örömöket érjünk el a pályán. Egy picit részesei tudunk lenni ezeknek a játékosoknak a fejlődésének.”
Gyurka úgy gondolja, a prevencióban kell még fejlődni, hogy kevesebb sérülést szenvedjenek a magyar tehetségek.
„Győri Matyinak volt két sérülése is. Rendkívül fontos, mert a diagnosztikai mérésekkel a prevenciót is ugyanúgy tudjuk szabályozni, hogy mennyit terheljünk egy játékost, mennyi mérkőzése legyen, és mennyi olyan képzést kapjon még pluszban esetleg, ami lehet fizikális vagy specifikus képzés. A stresszhelyzeteknek nem mindenki tud ugyanúgy megfelelni. Azon kívül az izom mennyiségéről is meg tudjuk mondani, hogy mennyi lenne az optimális, amivel annak a játékosnak dolgoznia kell. A terhelés és a pihenés fázisának ajánlása rendkívül fontos. Nagyon nagy értékűek ezek a játékosok, rendkívül nagy munkát elvégeznek, hogy a céljaikat meg tudják valósítani, nem jó elveszíteni, és a fejlődés során, ha hosszú egy kiesés, az mindenféleképpen meglátszik. Nagyon örülök, hogy Matyi ide feldolgozta magát, ő egy rendkívüli egyéniség, céltudatos, erős, nagyon sokat dolgozott. Ezeket is tudjuk segíteni.”
FÉRFI KÉZILABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG
A MAGYAR VÁLOGATOTT TOVÁBBI PROGRAMJA
Január 17., péntek, 18.15: Norvégia–Magyarország
Január 19., vasárnap, 16.15: Szlovénia–Magyarország
Január 21., kedd, 20.30: Magyarország–Svédország
Január 22., szerda, 16.00: Portugália–Magyarország
1. Norvégia | 1 | 1 | – | – | 34–28 | +6 | 2 |
2. MAGYARORSZÁG | 1 | 1 | – | – | 24–18 | +6 | 2 |
3. Szlovénia | 1 | 1 | – | – | 21–19 | +2 | 2 |
4. Svédország | 1 | – | – | 1 | 19–21 | –2 | 0 |
5. Portugália | 1 | – | – | 1 | 28–34 | –6 | 0 |
6. Izland | 1 | – | – | 1 | 18–24 | –6 | 0 |
Az eseményről a Nemzeti Sportot tudósítja: Vincze Szabolcs