Európa élén a magyar kézilabda-utánpótlás

„A női szakágban a realitás talaján maradva is mutatkozik rá esély, hogy a jelenlegi válogatottunk meghatározó játékosai, kiegészülve akár három egymást követő generáció legtehetségesebbjeivel, ütőképes csapatot alkossanak. Az utánpótlás-sikerekből ered az a feladatunk is, hogy akik ma korosztályuk legjobbjai, mindent megkapjanak ahhoz, hogy a felnőttek mezőnyében, világklasszisok között is megállják a helyüket. Ez közös felelősségünk: a szövetségé, a kluboké és maguké a játékosoké – hangsúlyozta Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke. – Ami a férfiakat illeti: Serdülő válogatottunk az Európa-bajnokságon, az ifjúsági csapat pedig a világbajnokságon zárt az 5. helyen. Erre sok sportág büszke lenne, így van mire építenünk a férfi szakágban is, de látjuk a feladatokat. Segítenünk kell őket a szakmai döntéseikben, mert a cél az, hogy a felnőttek mezőnyében is megtalálják a helyüket.”

„Ez azt is jelenti, nem szabad semminek megtörnie, amikor elhagyják az utánpótlás-világot. Ebben sok tényező szerepet játszhat: a klubok, az edzők, az életmód, a pénz. Már mindkét szakágban működik az Elit Programunk, de reményeink szerint a közeljövőben minden eddiginél szélesebb körű tehetséggondozó program indulhat, ahol erre is készítjük a játékosokat. Persze az eredményesség függ attól a senki által nem befolyásolható jelenségtől is, hogy születtek-e egy korosztályban olyan gyerekek, akik többen, kiemelkedő tehetségüknél fogva “aranygeneráció” lehetnek. A lányoknál erre most jóval nagyobb esély látszik, mint a fiúknál.”

„Természetesen nagyon büszkék vagyunk a nyáron elért óriási eredményekre, legfőképpen arra, hogy a női junior és ifjúsági válogatottunk is megnyerte az Európa-bajnokságot azok után, hogy tavaly Debrecenben a most 20-21 évesek világbajnokok lettek – emelte ki Novák András, az MKSZ operatív igazgatója. – Az EYOF-on szerzett bronzérem szintén értékes, hiszen a 17 éveseket két külön csapatban versenyeztettük és a fő verseny az Európa-bajnokság volt. A büszkeség mellett érezzük a felelősséget is.˝

„Három, egymást követő korosztályt kell úgy menedzselnünk, versenyeztetnünk és segítenünk, hogy utánpótlás-éveikből kilépve felnőttként is megállják a helyüket. Tekintve, hogy a három említett korosztály legfiatalabb és legidősebb tagjai között hat év a korkülönbség, ezek a generációk az elkövetkező tíz évben talán nem csak a magját, de a jelentős hányadát adhatják majd a válogatott keretnek, de felnőtt szinten a jó eredményekhez még nagyon sok munkára van szükség, de ennek szellemében, átfogó koncepció alapján és annak fejlesztésén dolgozunk évek óta.”

„Rengeteg a tennivalónk mindkét szakágban, a nőknél az eredményesség átmentése a felnőttek versenyeire nagy kihívás és egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek esetleg tűnik, a férfiaknál pedig látjuk a feladatokat: nagyon fontos, hogy 19 és akár 23-24 éves kor között megfelelő legyen a klubokban és a képzési helyeken a játékosok versenyeztetése, hogy a tanulás fontosságát is hangsúlyozzuk, és ebben partner legyen a kézilabdás család valamennyi tagja, és fontos a képességek egymásra épülő fejlesztése. Ha ezekben előrelépünk, van rá esély, hogy a serdülő és ifjúsági korban az élmezőnybe tartozó fiú játékosok a juniorok, valamint a felnőttek között is felvegyék a versenyt az elittel” – mondta el Zsiga Gyula, az MKSZ szakmai igazgatója.

A magyar utánpótlás-válogatottak nyári eredményei:
Női junior (U19-es) Európa-bajnokság: 1. hely – 7 mérkőzés; 7 győzelem
Női ifjúsági (U17-es) Európa-bajnokság: 1. hely – 7 mérkőzés; 7 győzelem
Női Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF, U17-es korosztály): 3. hely – 5 mérkőzés; 4 győzelem, 1 vereség
Férfi junior (U21-es) világbajnokság: 15. hely – 7 mérkőzés; 3 győzelem, 4 vereség
Férfi ifjúsági (U19-es) világbajnokság: 5. hely – 9 mérkőzés; 6 győzelem, 3 vereség
Férfi serdülő (U17-es) nyílt Európa-bajnokság: 5. hely – 8 mérkőzés; 6 győzelem, 2 vereség

Az EHF 2019-es utánpótlás-ranglistáinak élcsoportja

Összetett (5 verseny eredményei alapján): 1. Magyarország 318 pont, 2. Norvégia 268 pont, 3. Svédország 266 pont, 4. Dánia és Franciaország 264-264 pont
Nők (az U19-es és az U17-es Európa-bajnokság eredményei alapján): 1. Magyarország 160 pont, 2. Norvégia és Oroszország 132-132 pont, 4. Dánia 128 pont, 5. Franciaország 124 pont
Férfiak (az U21-es és az U19-es világbajnokság, valamint az U17-es nyílt Európa-bajnokság eredményei alapján): 1. Magyarország 158 pont, 2. Izland, Spanyolország és Svédország 156-156 pont, 5. Franciaország 140 pont

A férfi ranglistán első négy helyezett ország csapatai nem csupán az U19-es és U21-es világbajnokságon vettek részt, hanem elindultak a nyílt U17-es Európa-bajnokságon is. Utóbbi tornára nem nevezett be – és így nem szerezhetett pontokat – a többi között a junior világbajnokságot megnyerő Franciaország, az ifjúsági vb-ezüstérmes németek, vagy éppen a mindkét vb-n a legjobb négy közé jutó portugálok. Így a serdülő Eb-n és ifjúsági vb-n egyaránt az 5., a junior vb-n pedig a 15. helyen záró Magyarország az élen két-két ponttal megelőzte Izlandot, Spanyolországot és Svédországot a férfiak összevetésében.