Anne Mette Hansen: Bárki is hagy el minket, nem leszünk gyengébbek

– Bár mind a kétszer megnyert mindent, a második idénye jobban sikerült Győrben, mint az első. Mi ennek az oka?
– A tavalyi idény rosszul kezdődött, már a harmadik meccsen megsérültem, nehéz helyzetbe kerültem, ráadásul az első év egy új klubban sosem könnyű. De azóta sikerült összeszednem magam, fejlődnöm, és a második szezonom már sokkal jobb volt. Magabiztosabbnak érzem magam, de minden könnyebb, ha az ember már ismeri a csapatát, a játékostársait és mindenkit, aki a klubnál dolgozik, ami nekem is nagyon nagy előny volt.

– A pályán is más a szerepe, mint egy évvel ezelőtt.
– Sokkal több szerepet kaptam, különösen akkor, amikor Duda (Eduarda Amorim) éppen sérült volt. A több játékidő az önbizalmamnak is jót tett. Visszatérni sosem könnyű, de keményen megdolgoztam érte, és nagyon boldog vagyok, hogy újra sikerült mindhárom sorozatot, a magyar bajnokságot, a kupát és a Bajnokok Ligáját is megnyernünk, mert ebben már sokkal nagyobb szerepem volt, mint tavaly.

– A Győr játékstílusa más, gyorsabb lett a tavalyihoz képest. Ez fekszik önnek?
– Igen, nyugodtan fogalmazhatunk így. Szeretek sokat futni, mert emiatt nehéz ellenünk játszani, legyőzni pedig senkinek sem sikerült, ráadásul így több könnyű gólt tudtunk szerezni. Nekem azért fekszik különösen, mert úgy érzem, a tavalyihoz képest sokkal több olyan helyzet adódik a meccseken, amikor kapura lőhetek. Márpedig imádok lőni és gólt szerezni, szóval nekem tetszik ez a változás.

– Nem volt fárasztóbb az idény a nagy rohanás miatt?
– Egyáltalán nem, sőt, a tavalyi sokkal nehezebb volt, mert szinte végig nagyon sok sérültünk volt, és a hajrában már mindennel harcoltunk, ami a kezünk ügyébe esett. Tényleg mindent bele kellett adnunk. Idén is keményen dolgoztunk, voltak sérültjeink is, de sikerült a szintet végig tartanunk, a Bajnokok Ligája final four elődöntőjében a Vipers ellen például kifejezetten jól játszottunk, pedig az idény végén volt. Az a meccs megmutatta a csapat erejét.

– Ha már az előző évad nehézségeit említette. Meglepte Yvette Broch döntése, aki a jelek szerint végleg abbahagyta a játékot?
– Tudtam, hogy elfáradt, és ilyenkor a legfontosabb, hogy figyeljen magára, még ha biztos is voltam benne, hogy nélküle sokkal nehezebb dolgunk lesz. Ugyanakkor a kiválásával csapatként erősebbek lettünk, ami azt bizonyítja, bármi is történik, bárki is hagy el minket, nem leszünk gyengébbek.

– Csapatként láthatóan nagyon erős a Győr. Önnek kivel van különösen jó kapcsolata a csapattársai közül?
– Nagyon szeretem a lányokat, nagyon aranyosak. Különösen jóban vagyok a norvégokkal és a holland Nycke Groottal, ebbe nyilván az is belejátszik, hogy néha tudok velük dánul is beszélni egy kicsit, ami megkönnyíti a dolgomat. Sok időt töltöttem Eduarda Amorimmal, Jana Knedlíkovával és Kiss Évával, mert egy házban lakunk, így könnyebb összejárni.

– Jól érzi magát Magyarországon?
– Nagyon kedves város Győr, nem volt nehéz beilleszkednem. Engem kifejezetten feldob, ha új ingerek érnek, főleg olyanok, amelyektől úgy érzem, nemcsak játékosként, hanem emberileg is több leszek, és ez most ilyen.

– A Győr tele van extraklasszissal, akik egyéniségek is. Van vezére a csapatnak?
– Hogyne lenne, támadásban Nycke és Stine Oftedal fogja össze a csapatot, a védekezésben pedig Amorim tölt be ilyen szerepet, aki fizikailag is nagyon erős. Ha látunk valamit, vagy véleményünk van valamilyen meccsszituációról, nekik mondjuk el, és majd ők eldöntik, tudják-e használni vagy sem. Ezek csak kialakultak természetes úton, és mindannyian igyekszünk minél többet segíteni egymásnak.

– Két idény alatt kétszer triplázott. Ha az ember két éven át megnyert mindent, hogyan tudja még motiválni magát?
– Ó, ez nekem egyáltalán nem nehéz, mert nem sok mindent nyertem, mielőtt Győrbe jöttem, így nem nehéz motiváltnak maradni. Elégedettek vagyunk a szezonnal, de én mindenkin azt látom, hogy ugyanolyan sikeréhes maradt, pedig sokan vannak köztünk, akik már rengeteg trófeát nyertek. Mindig van hova fejlődni, ha szigorúan nézzük, idén például volt két döntetlenünk… Két hónap múlva pedig kezdődik az egész elölről, és akkor majd újra meg kell nyerni mindent. És ez nem olyan könnyű, mint amilyennek látszik.