Férfi kézi: Legközelebb még fiatalabb csapatunk lesz – Vranjes

Zsiga Gyula a műsor elején felvetette, hogy augusztusban, majd decemberben is lett volna még néhány nap, amikor a válogatott játékosai együtt gyakorolhattak volna, de ez – vélhetően kommunikációs problémák miatt – nem valósult meg. Vranjes először is megjegyezte, hogy nem tudott ezekről a lehetőségekről, majd hozzátette, az érintett klubok nem tudják mindig elengedni a játékosaikat ezekre az összetartásokra. Lehet ugyan, hogy adódott volna még egy-két napjuk a közös gyakorlásra, de nem ezen múlt. Mint mondta, nyilván minden nap számít, de nem akarja az idő hiányára fogni a korai kiesésüket.

Azzal nem ért egyet, hogy több magyar mérkőzést kellene megnéznie a helyszínen, hogy jobban képben legyen a játékosok tudását illetően. „Harminc éve mozgok ebben a sportágban, nem kell elmennem Dabasra vagy Tatabányára. Figyelem a játékosokat, elemzem videón a mérkőzéseiket, de nincs sok minőségi kézilabdázó a magyar bajnokságban.”

A kapitány szerint túl nagy volt az elvárás a csapattal szemben, pedig a második legfiatalabb kerettel mentek az Eb-re. A válogatott hét rutinos játékost vesztett el fél év alatt, velük együtt mintegy 1400 nemzetközi mérkőzésnyi és 97 évnyi tapasztalatot. Szerinte legalább 70-80 nemzetközi mérkőzésre van szüksége egy játékosnak ahhoz, hogy például egy Európa-bajnokságon megfelelő szinten tudjon teljesíteni. Vranjes szerint nem volt egyensúly a felelősségvállalás terén. Sok fiatal az idősebbektől, elsősorban Lékait Mátétól várta, hogy megoldjon egy-egy helyzetet. Kivéve Bartók Donátot, aki nem félt, ment előre és bátran próbálkozott. A svéd szakember úgy véli, egy-két nap alatt ezen nem lehet változtatni, néhány év kell hozzá.

„Amíg én itt vagyok, ebbe az irányba megyünk. A következő alkalommal még fiatalabb csapatunk lesz” – tette hozzá Vranjes.

A szövetségi kapitány ismét elmondta, hogy a fő problémát a játékosok fizikai felkészültségében látja. Az Eb-n többen tíz perc után kifulladtak, ami aztán hibákhoz vezetett. Vranjes szerint a megfelelő állóképességet csak úgy lehet elérni, ha a játékosok védekezésben és támadásban is pályán vannak hatvan percen át. Az Eb-n például néha két védekező játékost is cserélnie kellett. Mint mondta, meg kell tanítani a magyar játékosokat arra, hogyan tudnak eredményesebben edzeni, hogy jobban bírják a tempót, és izomtömegben is felvegyék a versenyt a legjobbakkal, valamint védekezésben és támadásban is pályán tarthatók legyenek. Ő személy szerint ezt már elkezdte Schuch Timuzsinnal.

Zsiga Gyula erre elmondta, hogy a válogatott keret nagy részét a Veszprém és Szeged játékosai, valamint az idegenlégiósok adják, gyakorlatilag csak a Budakalász és a Dabas válogatott kézisei dolgoznak magyar edzők keze alatt. Zsiga szerint az erőnlétet az utánpótlásban kell megalapozni. Ma már gyakorlatilag minden klub alkalmaz erőnléti edzőt, szóval nem a vezetőedző oldja ezt meg. Hogy mennyi időt fordítanak a klubokban az állóképesség növelésére, arra a szövetségnek nincs ráhatása, de ha Vranjesnak van ezzel kapcsolatban javaslata, akkor azt közzé tudják tenni, hogy alkalmazhassák a klubokban.

„Nem huszonnégy-huszonöt éves korban kell megtanulni a védekezést, ez egy vicc – mondta Vranjes. – Hol vannak a tizennyolc-tizenkilenc éves tehetségek? Nem látom őket. A fizikai felkészítést tizenhat-tizennyolc éves korban kell elkezdeni. Ez nagyon sok munkát igényel, de egyedül nem tudom megoldani, együtt kell ezen dolgoznunk, ezért kellene közös megbeszélés, ötletelés az edzőkkel.”

Zsiga Gyula elismerte, hogy Magyarországon tényleg támadáscentrikus a képzés, de próbálnak változtatni ezen. Vannak tehetséges játékosok, de nem kapnak elég játéklehetőséget. A szövetség dolgozik ezen, azonban az élklubok elsősorban külföldi sztárokat foglalkoztatnak a céljaik eléréséhez. Ezért a válogatott kerethez tartozó fiatalabb játékosok az európai kupákban nem szereplő klubokban juthatnának nagyobb szerephez, ezek a klubok viszont nem tudják megfizetni ezeket a játékosokat… Meglátása szerint több magyar válogatott játékos rosszul döntött az utóbbi években, mert azt hitték, hogy az a jó nekik, ha egy BL-szereplő nagycsapat keretéhez tartoznak. Az MKSZ szakmai igazgatója arra azért felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben több utánpótlástornán is szép eredménnyel zártak a magyar válogatottak.

Vranjes elmondta, hogy a magyar edzők eddig még nem keresték fel, hogy tanácsot kérjenek tőle, de ez azzal is magyarázható, hogy még csak hat hónapja dolgozik nálunk.

„Most viszont kérem a magyar edzőket, hogy beszéljünk a jövőről! Nem hiszem, hogy szövetségi kapitányként sikeres lehetek egyedül. El kell kezdeni egy csapatot építeni a jövőnek, ami hullámvölgyekkel jár majd. Kell a támogatás, de a saját utamat fogom járni, fiatalokkal. Bármikor felhívhatnak, erre nyitott vagyok. Szeretnék egy brainstormingot, amikor mindenki együtt gondolkodik.”

„Zene füleimnek, amit most hallottam – jött a reakció Zsiga Gyulától. – Ebben maximálisan segíteni fogok. De az edzőt mindig az eredmények minősítik, szóval meg kell valósítani a kitűzött célokat, legközelebb a sikeres világbajnoki selejtezőt.”

Ezzel kapcsolatban felvetődött a kérdés Nagy László esetleges visszatéréséről. Vranjes erre azt mondta, hogy ha nagyon nehéz ellenfelet kapunk a vb-selejtezőre, akkor mindenkire szüksége lehet, de elsősorban a fiatalokra számít, hiszen hosszú távú céljai vannak. Ha ők nem kapják meg tőle a bizalmat, akkor nem jutnak el a következő szintre. Ha mindig a rutinos játékosokhoz nyúlunk vissza, akkor csak egy helyben toporgunk.

Természetesen a szélsők kérdése megint előkerült.

Vranjes szerint 14 lövésből 10 gólt szereztek a mieink szélről, ami önmagában nagyon jó. Juhász Ádám a Tatabányában irányítót játszik, Vranjes szerint azonban inkább a szélen lehet belőle jó játékos. Nagy problémának tartja a modern kézilabdában főszerepet játszó gyors indítások ritka alkalmazását a hazai bajnokságban: „Nézem a magyar NB I-et, és szinte nem látok gyors indítást. Talán három csapat van, amely ezt alkalmazza.”

Vranjes leszögezte, hogy a Veszprém és a válogatott ugyanolyan fontos neki. Megpróbálnak a klub akadémiájáról olyan fiatalokat felhozni, akik bevethetők a legmagasabb szinten is, de nincs könnyű dolguk az általánosan tapasztalható gyenge erőnlét miatt, amely átszövi a magyar bajnokságot.
Felvetődött még az is, hogy talán egy magyar szakember nem ártana a válogatott stábban, főleg a kommunikáció szempontjából. Vranjes szerint erre nincs szükség, mivel az időkéréseknél szinte mindenki megérti őt, kivéve a gyengébb angoltudású Ligetvári Patrikot, és stresszesebb helyzetben még néhány játékost.