Rasmussen szerint megint tartanak tőlünk; így láttuk a magyar játékosokat

A magyar válogatott három győzelemmel és három vereséggel, ötvenszázalékos mérleggel zárt a világbajnokságon, ezzel összesítésben a 15. helyen végzett. Akiket meg kellett vernünk, azokat megvertük, akikkel szemben viszont nem mi voltunk az esélyesek, azoktól kikaptunk. A tények kedvéért rögzítsük, a 15. pozíció minden idők legrosszabb vb-szereplése, az eddigi leggyengébb helyezésünk a 11. volt, két évvel korábbról.

A vb lebonyolításának sajátossága, hogy a csoportkör után nincs javítási lehetőség (szemben mondjuk az Eb-vel, ahol középdöntő következik), ráadásul a mieink éppen a legutóbbi olimpia ezüstérmesével, a franciákkal találták szembe magukat a tizenhat között. Ha az utóbbi világversenyek eredményeit (vagy éppen a két kimaradó olimpiát) nézzük, nagyon úgy tűnik, meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy nagyjából ez a realitás.

Ezzel együtt természetesen lehet hiányérzetünk, miközben azt sem lehet elvitatni, hogy voltak pozitívumok a játékunkban. Kim Rasmussen szövetségi kapitánnyal is arról beszélgettünk, ő személy szerint mivel volt elégedett, illetve hol látja a gyenge pontokat, ahol előre kell lépnünk.

„Attól még, hogy a múltban voltak kiemelkedő eredményeink, nem várhatjuk el a mostani válogatottól, hogy minden meccsét megnyerje. A női kézilabda nagy változáson ment át, ezen a vébén is láthatjuk, hogy szinte bárki képes megverni a másikat. Egyedül Norvégia lóg ki felfelé a sorból. Reálisan kell látnunk az erőviszonyokat, jelenleg a középmezőny tagja vagyunk, próbálunk közelíteni a legjobbakhoz, de szükségünk lenne sikerélményre" – szögezte le a kapitány. Ilyen siker lehetett volna, ha összejön egy bravúr a tornán, amihez azonban kiegyensúlyozottabb teljesítményre, és több kiemelkedő egyéni teljesítményre lett volna szükség ezeken a meccseken.

„Szerettem volna bejutni a legjobb nyolc közé a csapattal, ez nem sikerült, bár nyilván lehettünk volna szerencsésebbek is, mint hogy pont a franciákat kaptuk a nyolcaddöntőben. De nem szabad elfelejteni, hogy a csoportunkból a másik három együttes ott van a negyeddöntőben, a lengyelek meg megnyerték az Elnök-kupát, szóval a legnehezebb hatosba kerültünk. És el kell fogadni, hogy egy ilyen tornát nem lehet hibátlanul végigjátszani, a norvégok, a hollandok, a franciák is botlottak."

AMIRE ÉPÍTHETÜNK

Akkor mégis mi az, ami bizakodásra adhat okot?

„A hozzáállással mindenképpen elégedett lehetek, és azzal, ahogy a lányok az utolsó pillanatig küzdöttek, és soha nem adták fel. A mai magyar válogatott már senki ellen nem omlik össze, és bukja el a meccsét tíz-tizenkét góllal. Vegyük ki persze az első, norvégok elleni találkozót, mert ők más kategóriát képviselnek"– folytatta Rasmussen, aki annak is örült, hogy a torna végére összejöttek a lerohanásos gólok is, amelyekkel gondot tudtunk okozni az ellenfeleknek.

„Támadásban egyre több lehetőséget tudtunk teremteni a szélsőknek, a két szélen szereplő játékosok kiváló tornát tudhatnak maguk mögött. Ez nagyon biztató a jövőre nézve."

Való igaz, hogy Bódi Bernadett és Schatzl Nadine is kiválóan játszott az egész vébén (Lukács Viktória igazán csak a franciák elleni nyolcaddöntő utolsó szakaszában tudta megmutatni, mire képes), és az első hat meccs alapján a japánok mellett a mieink érték el a legtöbb találatot szélről, illetve a legjobb hatékonysággal (65 százalék) használták ki a helyzeteiket.

Ha szélsőket kiemeltük, mindenképpen érdemes még megemlíteni a kapus és az irányító posztot, ahol szintén fel tudjuk venni a versenyt a többi csapattal. Bíró Blanka többször is szinte egymaga tartotta meccsben a mieinket, míg irányítóban Kovacsics Anikó a lengyelek és a franciák elleni is a csapat legjobbja volt. A torna magyar felfedezettje pedig egyértelműen a 19 éves Háfra Noémi, aki beállása után mindig hozzá tudott tenni a válogatott játékához.

A kapitány szerint a védekezésünk a meccsek hosszú szakaszaiban jól működött, ami szintén a pozitívumok között említendő. „És hoztuk azokat a meccseket, amelyeket úgymond illik, ez sem volt mindig így: hogy mást ne mondjak, a lengyelektől és a csehektől is kikaptunk korábban."

AMIBEN FEJLŐDNÜNK KELL

Ugyanakkor Rasmussen is elismerte, hogy sok olyan eleme van a játéknak, amiben még előre kell lépnünk, lássunk ezekből is néhányat!

„Különösen a visszarendeződéssel akadtak gondjaink. Előfordult, hogy visszafutottunk ugyan, de elfelejtettük, hogy az ellenfél is érkezik. Ebben a gyors gondolkodásban le vagyunk maradva, sokat gyakoroltunk, de időre van szükség, hogy az összes kis részlet összeálljon. A keretben több olyan játékos van, akinek még nincs elég tapasztalata a nagy világversenyekről."

Sokszor hoztuk magunkat nehéz helyzetbe azzal, hogy buta kiállításokat gyűjtöttünk be, Kamerun után a mieink kapták a legtöbb kétperces büntetést (hat meccs alatt harmincat). Talán erre is utalt a kapitány, amikor úgy fogalmazott, „bizonyos szituációkban okosabban kell játszanunk."

Vannak posztok, ahol jól láthatóan elmaradunk a nemzetközi elittől, ugyanakkor egyhamar nem is várható minőségi javulás.

„Nagyon sok pénz áramlik a sportágba, ami abból a szempontból előnyös, hogy a játékosok a napi edzések során is kiváló csapattársakkal készülhetnek együtt. Ugyanakkor látni kell, hogy egyik játékos sem tud úgy fejlődni, hogy a meccseken a padot koptatja. Egy szezont talán még ki lehet így húzni, de utána elkezd leépülni. Ezt mi is átéltük korábban Dániában, amikor igazán sok pénz volt a bajnokságban, de közben visszaesett a válogatott. Magyarországon különösen a védekező játékosoknál mutatkozik meg a probléma, ugyanis a klubok többsége légiósokat foglalkoztat ezekben a pozíciókban. Nagyon kevés játékosból válogathatok, aki a nemzetközi szinten megállja a helyét védekezésben."

Másik két kulcspozíció a beálló és az átlövő, ahonnan az elvárttól kevesebb gól érkezett a vb alatt. Itt sincs könnyű dolga a kapitánynak, ugyanis elég szűk a számításba vehető játékosok köre. Beállóban nagy szükség lenne olyan játékosra, aki támadásban és védekezésben is meghatározó játékra képes, és nem kell cserélni. (Jövőre elvileg már a siófoki Aszma el-Gaui is játszhatna, de korábban a Győri ETO-ban nem nyújtott éppen maradandót). Klasszikus átlövőként egyedül a budaörsi Szöllősi-Zácsik Szandra állt rendelkezésre, de több meccsen sem tudta hozni a formáját, míg Klivinyi Kinga mérkőzéseken belül is hullámzó teljesítményt nyújtott. Valószínűleg más lett volna a helyzet, ha mondjuk Tomori Zsuzsanna és Hornyák Dóra is bevethető, de velük együtt is látható, hogy elég vékony jégen táncolunk.

A nyolcaddöntőben megtapasztalhattuk, hogy ilyen szinten már nem fér bele annyi hiba, mint amennyit elkövettünk, mert azt egy francia szintű csapat egyből megbünteti. Hogy mi kellene ennek a csökkentéséhez? „Az önbizalmat és a győztes mentalitást említeném. Ezek viszont pont a győzelmekkel alakulnak ki: ha újra és újra találkozunk a legerősebb válogatottakkal, és néhányszor legyőzzük őket, akkor egyre inkább elhisszük majd, hogy képesek vagyunk ezt a legélesebb téthelyzetben is megtenni. Ám emellett az önbizalmat a világ legjobbjaival szemben a klubokban kellene megszerezniük a lányoknak, és ez már nehezebb ügy. A győriek persze BL-győztesek, de már a Ferencváros is lemaradt eddig a Bajnokok Ligája négyes döntőjéről, az EHF-kupában meg már nincs magyar csapat, vagyis a válogatottak többsége nem sokszor éli át azt az érzést, hogy fel tudta venni a versenyt a legszűkebb elit játékosaival is.„

Rasmussen a kinevezésekor azt ígérte, hogy a 2018-as franciaországi Európa-bajnokság lesz az első olyan torna, ahol már szép eredményt érhet el a válogatott. Ebből a szempontból érdekes, hogy jó úton járunk-e?

„Azt tudom erre mondani, amilyen visszajelzéseket kaptam a nemzetközi kézilabdaéletből a Möbelringen-kupa után és a világbajnokság közben is: hogy megint tartanak tőlünk. Itthon nehezebb érzelmek nélkül, tiszta fejjel értékelni, de kívülről az látszik, hogy komolyan kell venni bennünket, mert gyors, hajtós, harcos csapat vagyunk, amelyik nem adja olcsón a bőrét, és nekem nagyon fontos, hogy tiszteljenek bennünket. Erre alapozhatunk, és ezért dolgozunk majd tovább, méghozzá piszok keményen."

VILÁGBAJNOKI BIZONYÍTVÁNY – EGYÉNI ÉRTÉKELÉSEK
Miután a magyar csapat befejezte szereplését a világbajnokságon, most is elkészítettük a válogatott szokásos bizonyítványát. A kevéssé dicsőséges nyolcaddöntős kieséstől függetlenül az egész tornán nyújtott teljesítményt pontoztuk (1-től 10-ig), de nem a küzdeni akarást és az elszántságot (ez a norvégok elleni első félidő bénultsága után hellyel-közzel maximálisnak volt mondható), és nem is a csapatszellemet, hanem a sportformát és a pályán nyújtott teljesítményt – méghozzá, és ez talán a legfontosabb, mindenkinél a saját mércéjéhez mérve, nem abszolút értéken.

Ami a statisztikai adatokat illeti, egyéb híján a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) adatbázisát használtuk, amely hozzávetőleg pontosnak mondható ugyan, de készpénznek semmiképp se vegyük, mert az ezt készítő önkéntesek szinte minden mérkőzésen elrejtettek benne néhány kisebb és egy-két nagyobb hibát – utóbbiakat igyekeztünk felderíteni. Vannak ráadásul nézőpontbeli különbségek is az IHF és a józan ész által diktált számítási módok között (hogy mást ne mondjunk, arrafelé statisztikai okokból csak akkor véd egy kapus, ha utána a saját csapatához kerül a kipattanó), de arra azért jók ezek a számok, hogy általános képet kapjunk az egyes játékosok teljesítményéről.

KAPUSOK
BÍRÓ Blanka
Tavaly a keretbe sem került, most pedig egyértelműen a válogatott első számú kapusa volt, és egyáltalán nem érdemtelenül. Most nem tudott egymaga meccset nyerni, bár voltak parádés félidői, remek, az egész válogatottnak tartást adó bravúrjai (a franciák ellen meccsben tartotta a társaságot a szünetig), de voltak olyan lövések is szép számmal, amelyekhez mai eszével már máshogy nyúlna.
Védés/lövés: 43/153 (28%)
Játékidő: 3:27:03
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 7.92

JANURIK Kinga
Példás alázattal dolgozta végig a tornát, ha szükség volt rá, beállt és igyekezett segíteni, a köztes időben pedig úgy szurkolt Bíró Blankának, ahogyan talán a saját szülei sem. Számszakilag ő védett jobban a két magyar kapus közül, de az argentinok elleni edzőmeccset leszámítva talán egy órát töltött a pályán, és ez idő alatt nem tudta felidézni az Érden gyakran látott csodatévő, csapatmentő, mindenkinek hitet adó Janurik Kingát.
Védés/lövés: 19/35 (54%)
Játékidő: 1:02:16 óra
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.75

JOBBSZÉLSŐK
BÓDI Bernadett
A svédek elleni mérkőzése borzasztóan sikerült, nagyjából az összes többi kiválóan, szokásos megbízhatóságának, rutinjának, elszántságának köszönhetően most is a válogatott erőssége volt, és ismét bizonyította, hogy nem véletlenül volt ott kilenc és fél éve minden világversenyen a magyar csapatban. Amit a jobb szélről meg lehetett tenni, azt szinte maradéktalanul megtette.
Gól/lövés: 21/29 (72%)
Gólpassz/technikai hiba: 1/4
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 1/–
Kiállítás: 4 perc
Játékidő: 3:35:31
A Nemzeti Sport osztályzata: 7
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 7.27

LUKÁCS Viktória
Ő kapott kevesebb lehetőséget a két jobbszélső közül, és ő is élt vele kevésbé, éppen annyival, amennyivel fiatalabb és tapasztalatlanabb Bódinál, ráadásul a vb amúgy sem élete formájában találta, de az igyekezetére nem lehetett panasz. A franciák ellen az utolsó tíz percben pedig megmutatta, milyen fából faragták: egy már elveszített meccsen lőtt be hatból hat labdát, miközben módszeresen agyonverték.
Gól/lövés: 12/17 (71%)
Gólpassz/technikai hiba: –/3
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 1/–
Kiállítás: 6 perc
Játékidő: 2:26:37
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.6

JOBBÁTLÖVŐK
KOVÁCS Anna
Az argentinok elleni mérkőzése sikerült a legjobban, amely tény apró szépséghibája, hogy Argentína volt az ellenfél, utána viszont megint kevesebb lehetőséget kapott, a másik öt meccsen átlagban tíz percet töltött a pályán, és összesen négy akciógólt lőtt. A heteseket ő értékesítette legmegbízhatóbban a csapatból, de míg tavaly, az Eb-n kulcsember tudott lenni, ez most nem sikerült.
Gól/lövés: 17/29 (59%)
Gólpassz/technikai hiba: 6/4
Labdaszerzés/blokkolt lövés: –/1
Kiállítás: 2 perc
Játékidő: 1:21:23
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.2

HÁFRA Noémi
Az aktuális világverseny aktuális ma­gyar felfedezettje már a vb előtti Mö­belringen-kupán megmutatta, hogy 19 évesen is helye van a csapatban, és Németországban is mindig történt valami, ha beállt – általában jó dolgok. Bátran kézilabdázott, nem ijedt meg a hibázás lehetőségétől, de jobban fickándozhatott, mielőtt az ellenfelek elkezdték megismerni és figyelni rá. Sok örömünk lesz még benne.
Gól/lövés: 12/21 (57%)
Gólpassz/technikai hiba: 6/6
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 2/–
Kiállítás: 4 perc
Játékidő: 2:23:39
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.76

IRÁNYÍTÓK
GÖRBICZ Anita
A pályán kívül most is valódi vezér és csapatkapitány volt, és a pályán is minden erejével próbált az lenni, hol több, hol kevesebb sikerrel. A felelősséget mindig vállalta, neki volt a legtöbb kapura lövése kétségbeesett helyzetekből, és ez a hatékonyságán is látszott. Tudta, hogy ez az utolsó világversenye, és sérült térddel is kettőzött erővel küzdött, de kicsit görcsösebben, mint máskor.
Gól/lövés: 16/33 (48%)
Gólpassz/technikai hiba: 10/8
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 2/–
Kiállítás: 4 perc
Játékidő: 2:32:24
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.36

KOVACSICS Anikó
Volt egy bátortalan időszaka a tornán, de aztán elhatározta, hogy nem csak kiszolgálni fogja a többieket, és a két legfontosabb meccsen, Lengyelország és Franciaország ellen is a csapat legjobb játékosa volt, méghozzá úgy, hogy pontosan azt csinálta, amiben a legjobb: puszta akaraterővel gólokat szerzett. Ő töltötte a második legtöbb időt a pályán a csapatból, és rá is szolgált.
Gól/lövés: 23/39 (59%)
Gólpassz/technikai hiba: 21/9
Labdaszerzés/blokkolt lövés: –/1
Kiállítás: 8 perc
Játékidő: 4:17:01
A Nemzeti Sport osztályzata: 7
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.95

SZUCSÁNSZKI Zita
Becserélt tartalékként itt volt, küzdött, akart, a lelkesedését, csapatszellemét igyekezett a válogatott szolgálatába állítani, hajtotta, biztatta a többieket. De a pályán sérült vállal kevesebbet tudott segíteni: az ellenfelek is tudták róla, hogy csak végső esetben tud kapura lőni, így nem is figyeltek rá annyira. Védekezésben próbálta hozni magát, hellyel-közzel sikerrel, de a végén még az ujja is megsérült.
Gól/lövés: 1/3 (33%)
Gólpassz/technikai hiba: 6/4
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 2/–
Kiállítás: 2 perc
Játékidő: 1:03:41
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.56

TÓTH Gabriella
A vb előtti norvégiai felkészülési torna még úgy indult, hogy kulcsember lesz, aztán három meccs után már ő bizonyult feláldozhatónak Szucsánszki Zita érkezése miatt. Majdnem két év, sérülések sorából történő lábadozás után nem érkezett épp kirobbanó formában a csapathoz, és az a neki Németországban rendelt negyven perc alatt sem változott. Lesz ő még sokkal jobb.
Gól/lövés: 0/2 (0%)
Gólpassz/technikai hiba: 1/3
Labdaszerzés/blokkolt lövés: –/–
Kiállítás: –
Játékidő: 39:27
A Nemzeti Sport osztályzata: 3
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 3.82

BEÁLLÓK
KISFALUDY Anett
A magyar csapat legkevésbé erős posztján ő teljesített a legerősebben, de miközben tavaly fáradhatatlan és igyekvő kulcsember volt védekezésben és támadásban, most sokkal inkább keltette fáradt, de igyekvő kulcsember benyomását. A lövéseit jó százalékkal értékesítette, de alig volt belőlük, az átlövőknek nem tudott eleget segíteni, a franciák elleni kulcsmeccsen pedig minden eszközét elvették a játékvezetők.
Gól/lövés: 8/9 (89%)
Gólpassz/technikai hiba: 2/4
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 3/6
Kiállítás: 4 perc
Játékidő: 3:33:46
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.67

MAYER Szabina
Ha egy szinte kizárólag a támadójátékáért csapatba rakott beálló hat meccs alatt éppen annyi gólt szerez, mint kétperces kiállítást, az általában nem jó jel – most sem az. A néhány kiharcolt hétméteresen kívül Mayer Szabina nem sokat tudott segíteni a csapatnak ezen a tornán: Kim Rasmussen feltette, levette, feltette, levette, de amit a Fehérvár beállója valójában tud, abból keveset mutatott meg.
Gól/lövés: 2/3 (67%)
Gólpassz/technikai hiba: 2/2
Labdaszerzés/blokkolt lövés: –/–
Kiállítás: 4 perc
Játékidő: 45:40
A Nemzeti Sport osztályzata: 4
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 3.52

MÉSZÁROS Rea
Ha a szövetségi kapitány bízik Mészáros Reában, akkor ügyesen titkolja: ez már a második világverseny, amelynek jószerével a fele is eltelik, mire a ferencvárosi beálló leveheti a mackófelsőt, és általában akkor is utolsó csereként. A kevés lehetőséggel közepesen tudott élni, gólt csak a csehek ellen szerzett, védekezésben nem lógott ki a csapatból, de emlékezeteset sem alkotott.
Gól/lövés: 2/3 (67%)
Gólpassz/technikai hiba: –/1
Labdaszerzés/blokkolt lövés: –/–
Kiállítás: –
Játékidő: 1:01:19
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.60

BALÁTLÖVŐK
KLIVINYI Kinga
Tavaly félig kényszerűségből, kidőléses alapon vezéregyéniséggé kellett válnia, és megbirkózott a feladattal, az idén viszont még egy-egy mérkőzésen belül is hullámzó teljesítményt nyújtott, néha bátortalan volt, percekkel később meg hősies, olykor zseniális meglátásai voltak, amelyeket egy-egy buta hiba követett. Biztos, hogy többet akart hozzátenni ehhez a tornához.
Gól/lövés: 15/31 (48%)
Gólpassz/technikai hiba: 23/11
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 3/–
Kiállítás: –
Játékidő: 2:49:36
A Nemzeti Sport osztályzata: 5
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.76

SZÖLLŐSI-ZÁCSIK Szandra
A norvégok elleni harmadik és a csehek elleni utolsó perc közti, gyakorlatilag négymeccses teljesítményét ő maga minősítette értékelhetetlennek (a 13 lövésből eközben elért három gólja valóban csontsovány), a lengyelek ellen aztán villogott, a franciák ellen pedig kihozott magából annyit, amennyit az ellenfél engedett. De a csapat egyetlen vérbeli átlövőjétől több kellett volna.
Gól/lövés: 11/28 (39%)
Gólpassz/technikai hiba: 8/9
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 1/1
Kiállítás: 6 perc
Játékidő: 2:06:02
A Nemzeti Sport osztályzata: 4
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.52

BALSZÉLSŐ
SCHATZL Nadine
Tavaly, első világversenyén kissé megilletődötten játszott, most viszont a csapat egyik legjobbja volt. Nem volt kettőnél több közepes meccse, jóból annál több, ráadásul közben egyedüli valódi balszélsőként szaladgálta végig a világbajnokságot, a legtöbb időt pályán töltve a mieink közül. Eddig inkább hittük, most már tudjuk is: balszélsője lesz a válogatottnak a következő nyolc-tíz évben.
Gól/lövés: 21/30 (70%)
Gólpassz/technikai hiba: 1/1
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 2/–
Kiállítás: 2 perc
Játékidő: 3:59:03
A Nemzeti Sport osztályzata: 7
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 7.50

VÉDŐ
SZEKERES Klára
Az egyik térfélen ő a válogatott vezére, irányítója, oszlopa és horgonya, aki azonban az egész idényben talán most volt a legkevésbé stabil. Voltak jobb és rosszabb meccsei, olykor el is fáradt a fal közepén a folyamatos verekedésben és koncentrációban, és még így sem játszott rosszul, sőt, az akarata ismét példás volt. De a csapat védekezése – messze nem csak miatta – elmaradt a korábbiaktól.
Gól/lövés: 3/3 (100%)
Gólpassz/technikai hiba: 1/1
Labdaszerzés/blokkolt lövés: 3/6
Kiállítás: 12 perc
Játékidő: 3:16:10
A Nemzeti Sport osztályzata: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.70

SZÖVETSÉGI KAPITÁNY
Kim RASMUSSEN
Ha igaz, hogy az edzőt az eredményei minősítik, akkor a kapitány közepés vb-t zárt: akit illett, azt megverte vele a csapat, akitől illett, attól meg kikapott. Az unásig hangsúlyozott pozitívumokat tartásról, csapatszellemről, egyenletes teljesítményről nem lehet elvenni tőle, de azt ő sem tudta egyelőre elérni, hogy a tisztességes válogatott átlépje a saját árnyékát. Jövőre kénytelen lesz.
A Nemzeti Sport osztályzata: 6