Úgy tűnik, Morten Soubak szereti a kihívásokat. A dán edző 2005-ben került Brazíliába, ahol először a Pinheiros csapatát irányította, majd 2009-től hat éven át a női válogatottat, amellyel 2013-ban érte el a legnagyobb sikert, amikor megnyerték a szerbiai világbajnokságot. A tavalyi, hazai rendezésű olimpia után, ahol a brazilok csalódásként élték meg, hogy nem sikerült érmet nyerniük, befejeződött a közös munka.
„Miután véget ért az együttműködés a brazil szövetséggel, több klub és válogatott megkeresett, férfivonalon is érkezett ajánlat, de a Primeiro de Agosto által felvázolt volt a legérdekesebb – mondta Soubak a Nemzeti Sport Online-nak. – Az angolai klubnál nemcsak vezetőedzőként, hanem az egész rendszerért felelős sportigazgatóként számítottak rám."
Így hát év elején Dél-Afrika felé vette az irányt, ahol az angolai főváros, Luanda két nagy klubja közül az egyiknél kezdett el dolgozni. A Primeiro de Agostónak több szakosztálya van, a fő támogató pedig maga a hadsereg. Soubak nyártól pedig már nemcsak klubedző, hanem a női válogatott szövetségi kapitánya egyben.
„Az afrikai kézilabda mindig vonzott, az évek során, amikor találkoztunk az angolai válogatottal, láttam, hogy rengeteg tehetséges játékosuk van. Úgy voltam vele, hogy az életben talán egyszer adódik hasonló lehetőség, hogy Afrikában élhetek és dolgozhatok, úgyhogy belevágtam."
Európából nézve nehéz elhinni, amit az edzéskörülményekről mesélt: „Sok klubhoz hasonlóan mi is szabadtéren edzünk, a pálya azonban műanyag borítású. Mindennap ugyanakkor kelünk reggel, néha le kell takarítanunk a pályát a levelektől a tréning előtt."
Muszáj korán kezdeni az edzéseket (általában 6.30-tól tartják őket), mert később nagy lesz a forróság, valamint így a játékosok el tudnak menni iskolába vagy dolgozni. A pálya ugyan műanyag borítású, de sok kis négyzet alakú elemből áll össze, így könnyen felsértheti a bőrt egy-egy esésnél, ezért a játékosok igyekeznek vigyázni egymásra, ráadásul a labda sem úgy pattan, mint a teremben.
„Jövő év első felére készül el a modern csarnokunk, amely egyedülálló lesz az országban" – folytatta Soubak. A klub elnöke ugyanis nagy kézilabda-rajongó, és nagy pénzeket áldoz a fejlesztésre.
Utóbbi kapcsán eszembe jutott a két évvel ezelőtti világbajnokság, amelyen az angolaiak azt mesélték, hogy a legjobb játékosaik annyi pénzt keresnek otthon, amellyel a vezető európai klubok sem igen tudnak versenyre kelni, így aztán nem is érdekeltek abban, hogy külföldre igazoljanak.
„Nem ismerem a pontos fizetéseket, de azt tudom, hogy néhányan valóban annyit kapnak, mint a legjobbak Európában" – reagált Soubak, aki szerint a válogatott keretéből többen is megállnák a helyüket Európában, de nem ez a legégetőbb probléma jelenleg az országban.
„Szükséges lenne, hogy minél fiatalabb korban elkezdjenek foglalkozni a gyerekekkel. Az iskolák nagy segítséget tudnának nyújtani abban, hogy a gyerekek hamarabb megismerkedjenek a kézilabdával. A másik gond, hogy nagyon kevés klub van, egyértelműen több csapat kellene. Mert hiába kezdenek el kézilabdázni az iskolában, ha utána nincsen olyan klub, amelyben folytathatnák a sportot."
Soubak eredményes évet zárt a csapatával, bajnokok, kupagyőztesek és Szuperkupa-győztesek lettek, ezenkívül megnyerték a kupagyőztesek számára kiírt afrikai sorozatot, majd az Afrikai Szuperkupát.
A legnagyobb kihívást a Sao Paolóban maradt családja távolléte jelenti. Brazíliában talált rá a boldogság, ott ismerkedett meg a későbbi feleségével, akivel már közös gyermekük is van (Emanuel hétéves).
„Valóban az a legnehezebb része a munkámnak, hogy ritkán láthatom a családomat, de azon vagyok, hogy ez a jövőben megváltozzon, és hosszabb időszakokra meglátogathassanak."
Munkából van bőven, a válogatottnál a tokiói olimpiáig szól szerződése.
„Rio után többen abbahagyták, öten pedig gyereket szültek, így most nagyjából a fél csapat volt itt a tavalyi keretből. Június óta néhány összetartásunk volt, amelyeken kiválasztottunk pár tehetséget, akik Tokióban is ott lehetnek. Merthogy a nagy cél természetesen a következő olimpia, ezért is volt most itt velünk több fiatal játékos, hogy szokják a közeget."
Az előrelépés nem lesz könnyű, a 2016-os olimpián a nyolcadik helyen végzett az angolai válogatott, viszont hogy ambícióban nincs hiány, jól jelzi, a jövőben szeretnének dobogósok lenni egy nagy világversenyen.
NŐI KÉZILABDA-VILÁGBAJNOKSÁG
ELŐDÖNTŐ
17.30: Hollandia–Norvégia (Tv: Sport1 – 17.15-ös műsorkezdettel)
20.45: Svédország–Franciaország (Tv: Sport1 – 20.15-ös műsorkezdettel)
A VILÁGBAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE
5. Oroszország
6. Dánia
7. Montenegró
8. Csehország
9. Szerbia
10. Románia
11. Spanyolország
12. Németország
13. Dél-Korea
14. Szlovénia
15. MAGYARORSZÁG
16. Japán
17. Lengyelország
18. Brazília
19. Angola
20. Kamerun
21. Paraguay
22. Kína
23. Argentína
24. Tunézia