Női kézi-vb: „Minimális elvárás a válogatottól a nyolc közé jutás”

A szövetségi kapitánynak nincs könnyű dolga, sok sérültje van a válogatottnak. Valójában nem tudott még olyan összetartást tartani, amelyen kompletten ott lett volna a válogatott. Ez nem könnyíti meg a helyzetét, de az elvárások mindig magasak. A 2017-es női kézilabda-világbajnokságon a magyar válogatott a csoportkörben Argentína, Csehország, Lengyelország, Norvégia és Svédország csapataival van egy hatosban. „Mindenképpen tovább szeretne jutni a válogatott, Kim Rasmussennel együtt úgy gondoljuk, hogy ehhez prioritást kell élveznie a svéd, a lengyel és a cseh csapatok elleni győzelemnek, ezek fontosak és meghatározóak lehetnek. A norvégok elleni mérkőzés lehet ilyen-olyan is, azt bónuszként állítjuk elé. Ha sikerülne két vállra fektetni nagyhírű ellenfelünket, akkor nagyon jó pozícióban mehetnénk tovább. Az argentinok elleni meccset úgy kell felfogni, hogy ott szeretne olyanoknak is lehetőséget adni, akik kevesebbet játszottak a főbb meccseken” – fogalmazott Zsiga Gyula a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója.„Mindenképpen tovább szeretne jutni a válogatott, Kim Rasmussennel együtt úgy gondoljuk, hogy ehhez prioritást kell élveznie a svéd, a lengyel és a cseh csapatok elleni győzelemnek, ezek fontosak és meghatározóak lehetnek. A norvégok elleni mérkőzés lehet ilyen-olyan is, azt bónuszként állítjuk elé. Ha sikerülne két vállra fektetni nagyhírű ellenfelünket, akkor nagyon jó pozícióban mehetnénk tovább. Az argentinok elleni meccset úgy kell felfogni, hogy ott szeretne olyanoknak is lehetőséget adni, akik kevesebbet játszottak a főbb meccseken” – fogalmazott Zsiga Gyula a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója.

„Sarkalatos pont az ő filozófiájában, a megbízható és stabil védekezés. Ehhez a válogatottba folyamatosan keresi azokat az embereket, akik ebben a szerkezetben hatékonyan és eredményesen tudnak közreműködni – jellemezte Kim Rasmussen munkáját a szakember a Sport TV Mai helyzet című műsorában. – Teljes mértékben összehangolódtak azok az ideológiai, elképzelésbeli távolságok, amelyek adott esetben egy Skandináviából érkező edző és egy Közép-Európában szocializálódott játékos felfogása között lehettek. Ebben nincs már nagy differencia. Amiben az előrelépést és a stabilitást látom, hogy a válogatott most még értelemszerűen nem tud felállítani egy olyan csapatot, hogy ne cserélne minimum egyet, de inkább kettőt a támadás és védekezés között. Annak a lehetőséget keresi, hogy különféle támadási szerkezetekben olyan stabil védelmet alkosson meg, ami lehetőséget ad arra, hogy a gyors kontrákat tudjon vezetni a válogatott. Ebben az elmúlt időszakban előrelépés történt, és bízom benne, hogy láthatóvá is válik majd."

A világbajnoksággal kapcsolatos elvárásokat is ismertette: „Igazság szerint konkrét elvárás még nem hangzott el, de kimondva-kimondatlanul úgy gondolom, hogy akár Kim, akár a mi szempontukból a minimális elvárás ettől a csapattól, hogy a legjobb nyolcba kerüljön. Ezt nagyon szeretnénk megvalósítani. Innentől kezdve, hogy az 1–4. vagy az 5–8. helyekért játszunk, az hajszálon és pillanatnyi formán múlik. Az időzítés vagy egy nem várt sérülés viheti pozitív vagy negatív irányba ezt az elképzelést.”