Rasmussen: Erőnlét terén le vagyunk maradva az élmezőnytől

NÉGY JÓ MECCS ÉS KÉT CSAPNIVALÓ

„Alaposabb értékelésbe még nem mennék bele, ahhoz előbb le kell ülepednie bennem a történteknek, vissza kell néznem a mérkőzéseket, beszélnem kell a stáb többi tagjával” – kezdte Kim Rasmussen szövetségi kapitány, akivel ettől függetlenül néhány fontos területet azért sikerült érinteni. A kiindulópont, hogy a dán szakember szerint az ismert körülmények miatt kihozták a maximumot a kontinenstornából.

„Hat meccsünk volt az Eb-n, ebből négyszer jól játszottunk, míg kétszer csapnivalóan – folytatta Rasmussen, majd röviden kitért az egyes találkozókra. – A cseh meccset felejtsük el, mert az az első találkozó volt, annak minden idegességével. A dánok ellen a végsőkig küzdöttünk, míg Montenegró ellen megmutattuk, ha tartjuk magunkat a taktikához, ha mindenki azt teszi, ami a feladata, akkor nagyon erősek vagyunk. Tudom, hogy Montenegró nem Románia, de így sem könnyű őket legyőzni.”

„Ha csak egy ember nem azt teszi a védekezésben, amit kellene, az láncreakciót indít el, ami végül azt eredményezi, hogy nem bízunk meg egymásban, és az egész összeomlik. Ez történt a románok ellen, ahol nem tudtuk megoldani Cristina Neagu kikapcsolását.”

„Norvégia és Oroszország ellen közel jártunk a győzelemhez, de azt látni kell, hogy az utolsó két meccsen három jobbkezes játékos állt a rendelkezésemre a belső posztokon, így Hornyák Dórának is a bal oldalon kellett játszania, pedig eredetileg vele a jobb oldalon számoltunk. Ezzel együtt a lányok mindent kiadtak magukból, a norvégokat mi tudtuk eddig a leginkább megszorítani az Eb-n.”

KÖVETHETŐ A FRANCIA PÉLDA?

Visszakanyarodva a kevésbé sikerült találkozókhoz (azon belül is elsősorban a román meccshez), fontos kérdés, hogy ekkor a csapat miért nem volt képes a megbeszéltek szerint játszani.

„A stábbal együtt magunk is szeretnénk tudni, hogy a lányok több esetben miért nem tudták magukat tartani a megbeszélt taktikához. Ismernem kell, mit gondolnak erről a játékosok, mi zajlik ilyenkor a fejükben, csak így segíthetek. A mentális felkészülésre a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Szükség van arra, hogy a lányok egyénenként is végiggondolják és megértsék, mit miért csinálunk. Én kérdéseket teszek fel, amire nekik kell megadniuk a választ. Ez időbe telik, mert nincsenek hozzászokva, hogy tudatosan figyeljék és elemezzék saját magukat, és így hozzanak aztán döntéseket a pályán.”

Ide kapcsolódik a franciák példája, akikről az Eb honlapján megjelent cikkben lehetett olvasni, hogy tavaly június óta együtt dolgoznak egy mentáltrénerrel, aki a korábbi kapitányi időszakból származó konfliktusok kibeszélése mellett elsősorban a játékosok önbizalmának növelésében segít. Ez is egy lehetséges irány a mieink esetében?

„Néhányan alkalmaznak mentáltrénert, mások nem – válaszolta a magyar kapitány. – Ez megint csak a bizalomról szól, a pszichológus alkalmazása sikeres lehet egyéni szinten, ha valakinek szüksége van rá a fejlődése érdekében. A lengyel válogatottal kipróbáltuk a szerbiai vb után, és ott nagyon nem jött be. Fél évig is eltartott, amíg kijavítottuk, láthatták, hogyan szerepeltünk a magyar-horvát közös rendezésű Eb-n. A norvégok sikeresen alkalmazzák, de az egy másik kultúra. Az biztos, hogy időbe telik, amíg megtaláljuk a megfelelő személyt, és kialakul a kölcsönös bizalom.”

Rasmussen maga is azt tekinti az egyik legfontosabb feladatának, hogy minél jobban megismerje a keret tagjait.

„Biztos vagyok benne, hogy nem mindent értenek, amit mondok nekik, de Lengyelországban is ugyanez volt a helyzet. Minél több időt tudunk együtt tölteni, annál jobban fogják ismerni a módszereimet, hogy mit várok el tőlük védekezésben és támadásban.”

JÖVŐRE ÚJRA KELL KEZDENI AZ ÉPÍTKEZÉST

Az idő az egyik kulcstényező, márpedig a sűrű versenynaptár alaposan behatárolja egy kapitány lehetőségeit. „A klubok például hét-nyolc hetet készülnek egy szezon előtt, és utána is sokszor csak igazán tavaszra kerülnek csúcsformába. Ehhez képest mi eddig nagyjából három hetet dolgoztunk együtt.”

Ráadásul ha a most sérülés miatt távol levők visszatérnek, több mindent is újra át kell venni. „Nem lesz egyszerű a folytatás jövőre, mert amint a most hiányzók velünk lesznek, nekik is meg kell ismerkedniük mindennel. Szóval újra kell kezdenünk az építkezést, de mégsem volt hiábavaló az Eb, mert a korábban kevés tapasztalattal rendelkezők sokat tanultak belőle. Ha mindenki azonos szinten lesz, amit egy-másfél évre teszek, akkor ennek az eredményekben is meg kell mutatkoznia – reálisan a 2018-as Eb-n lehet kiemelkedő eredményt elvárni.”

„A mostani kontinenstorna nem az eredményről szólt a számunkra azok után, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenünk. Igyekszem mindig a pozitívumokat keresni, és ebből a szempontból a svédországi torna nagy kihívások elé állított minket.”

ERŐNLÉT TERÉN LE VAGYUNK MARADVA AZ ÉLMEZŐNYTŐL

A kapitány hozzátette, már most is mindenki okosabban tér haza Svédországból, és tudni fogja, miben kell fejlődnie.

„Leginkább a kondíció területén kell előrelépnünk, mert világosan látszik, hogy ebben le vagyunk maradva az élmezőnytől. A mérések is pontosan megerősítették, amit az edzéseken láttunk, hogy gyorsasági állóképességben jobb teljesítményre van szükségünk. És ezzel nem a magyar kluboknál folyó munkát szeretném minősíteni, pusztán megjegyzem, ha fel akarunk zárkózni az abszolút legjobbakhoz, lépéseket kell tennünk a jobb fizikai állapot eléréséért. Ha megvan a szükséges erőnlét, akkor tiszta fejjel tudnak a játékosok döntést hozni a kiélezett helyzetekben, és emlékezni fognak a taktikai utasításokra..”

„A szövetségnek, a kluboknak és a játékosoknak együtt kell dolgozniuk azért, hogy ebben fejlődni tudjunk. Ami a szívet és a küzdőszellemet illeti, egy rossz szavam sem lehet a csapatra.”

VEGYES ÉRZÉSEKKEL

A tokiói olimpiáig megbízott Rasmussen első világversenyén irányította a magyar válogatottat, így adódott a záró kérdés, személyesen milyen élményekkel gazdagodott.

„Vegyesek az érzéseim. Az Eb-n számos kollégával beszéltem a világ különböző pontjairól, és mindenki tisztán látta, milyen tényezők hátráltattak minket. Mégis sokan vannak otthon, akik nem értik, miért kaptunk ki a románoktól, a dánoktól vagy a norvégoktól. Tudom, hogy már csak így mennek a dolgok, de nem szabad az összes véleményt meghallgatnunk, mert abba bele is őrülnénk. A saját munkánkra kell koncentrálnunk. Szeretem ezt az országot és a kultúrát, tetszik, hogy sok embert érdekel a kézilabda Magyarországon, és véleményt is alkot is róla, ez mutatja, hogy egy kézilabdás nemzetről van szó. Ha azt veszem, hogy mondjuk a lakosságból ötmillióan szeretik a kézilabdát, az egyben azt is jelenti, hogy ötmillió potenciális edző van az országban.”

„Reálisan kell látni a helyzetünket. Nem voltak itt a nagy lövőink, akik távolról is képesek gólt lőni, és az Eb előtt kiesett két fontos belső emberünk, majd amikor Janurik Kinga belelendült a kapuban, ő is megsérült. Mindezek ellenére büszke kapitányként térhetek haza, mert ugyan a végén már nem volt miért küzdenünk, mégis mindent kiadtunk magunkból. A jövőben még többet szeretnénk elérni, ezért keményebben kell dolgoznunk.”

A TOVÁBBI PROGRAM
AZ 5. HELYÉRT
péntek, 15.45: Németország–Románia

ELŐDÖNTŐ
péntek, 18.45: Hollandia–Dánia
péntek, 20.45: Norvégia–Franciaország

BRONZMÉRKŐZÉS
vasárnap 15.30

DÖNTŐ
vasárnap 18.00

AZ EB VÉGEREDMÉNYE
7. Oroszország
8. Svédország
9. Szerbia
10. Csehország
11. Spanyolország
12. MAGYARORSZÁG
13. Montenegró
14. Szlovénia
15. Lengyelország
16. Horvátország