Női kézi BL: Csodálatos ezzel a trófeával búcsút inteni - Woltering

„Nagyon elégedett vagyok és boldog – mondta a mérkőzést követően Dragan Adzsics, a Buducsnoszt vezetőedzője. – Kimondottan büszke vagyok a csapatomra, mert nagyon odatették magukat. Szezonbeli tizenhat meccsünkből tizenötöt megnyertünk, csupán egyszer játszottunk döntetlent, nem lehet érdemtelen a győzelmünk.”

A montenegrói szakember külön köszönetet mondott Clara Wolteringnek, aki a nemzetközi színtéren ezzel a találkozóval búcsúzott a klubtól. „Szeretnék köszönetet mondani Clarának, fantasztikus teljesítményt nyújtott. De nemcsak ma volt kiemelkedő, hanem egész podgoricai pályafutása során. Mindenkinek csak ilyen kapust kívánhatok, szakmailag és emberileg is meghatározó tagja volt csapatunknak” – tette hozzá Adzsics.

„Különleges pillanata ez a pályafutásomnak, sőt, az egyik legszebbje az életemnek. Csodálatos ezzel a trófeával búcsút inteni a Buducsnosztnak. Emlékezetes lesz így visszagondolni majd erre a fináléra” – mondta Podgorica hőse, a final four legértékesebb játékosának megválasztott Woltering.

„Gratulálunk a Podgoricának, fejet kell hajtanunk ellenfelünk előtt, mert megmutatta ma, hogy milyen jó csapat. Az első félidő nem volt a mienk, rengeteget hibáztunk, és elengedtük az ellenfelünket. A második már jobb volt, de túl nagy volt a hátrány, túl későn ébredtünk” – mondta a hivatalos sajtótájékoztatón Ole Gustav Gjekstad.

A norvégok a hazai sajtóban már nem finomkodtak, mellőzték a hivatalos hangnemet, és a játékvezetést is hibáztatták a vereség miatt. „Nem játszottunk igazán jól, de a bírók engedték a birkózást, és így őrülten nehéz kézilabdázni. Nem a legjobb játékvezetőket kaptuk a döntőre, borzalmas meccs volt. Úgy éreztem, heten játszottunk a kilenc ellen” – panaszkodott Nora Mörk.

Anja Hammerseng-Edin szerint az őt nyakon vágó Dragana Cvijics piros lapot érdemelt volna. „Letaglózott a meccs, kimerültem, nagyon sajnálom. Ez szerintem nem kézilabda volt. Hokiban vannak ilyen jelenetek, szerintem ez pirosat érdemelt volna” – idézi az átlövő szavait a vg.no.

A döntő összefoglalója

„Minden kétséget kizáróan ez életem legszebb napja – lelkendezett egy román zászlóval a nyakában az első BL-győzelmét arató Cristina Neagu, aki Andrea Peneziccsel holtversenyben lett gólkirálynő. – Szavakkal nem lehet leírni, mit érzek most, egyszerűen hálás vagyok, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek. Nagyon keményen megdolgoztunk a szezon során ezért az eredményért. A korábbi súlyos sérülések ellenére mindig is hittem benne, hogy eljutok idáig, és valóra válthatom az álmaimat. Még Romániában is sokan leírtak, hogy már soha nem fogok tudni kézilabdázni, és nézzék meg, itt vagyok, a legjobb szezonom megkoronázásaként aranyérmes lettem a Bajnokok Ligájában.”

A döntővel kapcsolatban kijelentette, bár tiszteli az ellenfelet, de ez a kezdetektől fogva egyértelműen az ő napjuk volt. Akkor sem estek kétségbe, amikor a végén mínusz négyre feljött az ellenfél, mert érezték, kézben tartják a meccset. A larviki játékosok bírózására annyit reagált, a norvégoknak nyilván könnyebb ezzel foglalkozni, mint a hibáikkal, de a pályán egyszerűen jobban működött a taktikájuk.

„Nagyon boldog vagyok, úgy tűnik, Budapest mindig szerencsét hoz nekem, próbálom ezt megtartani” – mondta önfeledten az immáron négyszeres BL-győztes Katarina Bulatovics, aki tavaly a Győri ETO-val jutott fel a csúcsra a magyar fővárosban rendezett négyes döntőben.

„Amikor három éve megnyertem a BL-t a Podgoricával, akkor együtt ünnepelhettünk a szurkolóinkkal, míg most meg kell várnunk, amíg éjjel hazaérünk. Persze nagy köszönet jár azoknak, akik sokat utazva elkísértek ide minket, és kiváló hangulatot teremtettek” – tette hozzá az első félidőben magát megszóró jobbátlövő, aki nem akart azzal foglalkozni, hogy könnyebb volt-e a döntő a vártnál.

Bulatovics esetében nagy kérdés, meddig folytatja, az biztos, hogy a következő szezont is lejátssza a Podgoricával, de hogy a riói olimpia után mit hoz az élet, azt még nem tudta megmondani. „Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy jövőre megpróbáljuk megvédeni a címünket. Minden attól függ, hogyan érzem magam a pályán 2016-ban. Most pedig kiélvezzük a győzelmet…”

Mivel a montenegróiak kerete nagyrészt együtt marad, így jövőre is nagy esélyese lesz a kupasorozatnak. Árulkodó lehet, hogy a kulcsemberek csak egy évet hosszabbítottak idény közben, a hírek szerint elképzelhető, hogy utána új csapat építésébe kezdenek, és Dragan Adzsics is egy időre „pihenőre” megy.

Az ünneplés pillanatai