„Valóban nehéz csoportunk van, de azért egyik ellenfelünk sem legyőzhetetlen, s ha a csoportból tovább tudnánk jutni, utána szerintem már relatíve könnyebb dolgunk lenne a középkörben. Ehhez azonban döntő fontosságú az erőnk precíz beosztása” - véli Nagy László, hozzátéve: „Nem érdemes az egy évvel ezelőtti válogatottat összehasonlítani a mostanival: az Eb-n az utazóknak kell megmutatniuk a tudásukat 10-13 nap felkészüléssel. Ezen a kontinenstornán lehetne a fiatalokkal kísérletezni, hiszen ez egy tét nélküli Eb, mivel nem kvalifikál sehova. A többi válogatott már elkezdett egy ilyen fiatalokat beépítő tendenciát, nálunk is edzői döntés, kikkel akar a kapitány nekiugrani az Eb-nek.”
Szóba került, hogy a novemberi spanyolok elleni mérkőzésen Nagy mintha a kapitány utasítása nélkül is cserélt volna: „Ez Veszprémben már egy megszokott dolog: ha valaki fáradtnak érzi magát, jelzi és lemegy, lecseréli magát - pontosan azért, hogy mindig friss emberek legyenek a pályán, s mindenki teljes erőbedobással játsszon, amikor fent van. Ez nagyon fontos egy Eb-hez hasonló sorozatterhelésnél, mert 6-8 meccset nem lehet maximumon végigjátszani. Lényeges bevezetni ezt a dinamikát, amelyben mind a 14-16 játékos ugyanannyira fontosnak érzi magát, játsszon akár 5 percet vagy 29-et. Hogy vevő-e erre Mocsai Lajos a válogatottban? Szerintem igen, kommunikáció kérdése, meg jó erőbeosztásé, hisz mindannyiunk szervezete másként reagál a terhelésekre.”
Az átlövő klubcsapata BL-szerepléséről is beszélt: „Egyedüli csapatként hibátlanok vagyunk a BL-ben, ezt mindenféleképpen pozitívumként értékelem. Ugyanakkor ez a csoport nyilván nem olyan erős, mint a tavalyi, de azért nem becsülném le. Még nincs zsákban a csoportelsőség. Egy elképesztően nehéz németországi Löwen-meccs vár ránk februárban, egyből az Eb után, az meghatározhatja a csapat jövőjét, de ha esetleg vereség csúszna be, akkor is javíthatunk még. Az első hely a riválisok elkerülése miatt fontos, közülük a Barcelonával és a német csapatokkal nem szeretnék a Final Fourig találkozni. A Veszprém már tavaly megmutatta, hogy bárkit képes megverni, ám sajnos bárkitől ki is tudunk kapni. A játékunk nem igazán lett más, mint egy éve, legfeljebb egy-két külön taktikai elemmel készülünk más-más ellenfelekre.”
Hozzáfűzte: „Idehaza viszont nagy riválisunktól, a Szegedtől egyetlen góllal kikaptunk, de a mérkőzésnek van visszavágója, szeretnénk javítani és győzelmet aratni ellenük. A playoff-ban is, ha döntősök leszünk, akkor mindenképpen szeretnénk majd felülkerekedni rajtuk. Hogy látom-e a Szegeden már a spanyol vonal hatását? Előbb-utóbb meg fog látszani ez a stílus, és a szegedi válogatott játékosokkal beszéltük is, hogy előbb-utóbb rá fognak állni erre a vonalra. Az EHF-kupában, ahol ők brillíroznak, ez a fajta játékstílus remélhetőleg majd az ellenfeleket is meglepi. Ez azt jelenti, hogy védekezésben sok a lábmunka, vagyis ha egy-egy ellen védekeznek, akkor nem a fizikai kontaktus van előnyben, hanem inkább a labdaszerzés, majd lerohanás. Szerintem ők erre törekszenek, hasonlóképpen, mint mi.”
„Valóban gyengült a spanyol bajnokság, így már nem vagyunk hátrányban a Barcelonával szemben, amely otthon szintén nagy különbségekkel nyeri bajnokijait. De nem ez a helyzet a németekkel, illetve a franciákkal, mert ott megerősödött a hazai bajnokság. De inkább közelítsük meg a dolog jó oldalát: így több időnk van felkészülni egy BL-meccsre, jobban gazdálkodhatunk az erőnkkel” - értékelte a nagy különbségű hazai bajnoki győzelmek előnyét és hátrányait.
Nagy László térdsérülése gyógyulásáról elmondta: „gyógytorna és rehabilitáció áll a napjaim középpontjában, az a legfontosabb, hogy a térdem minél hamarabb százszázalékosan rendbe jöjjön: a legutóbbi két meccsen a pályán töltött negyedórák inkább félelem-elűző játékidők voltak. Napról-napra érzem a javulást, ám ez a fájdalom biztos ott lesz egy jó ideig, hiszen amellett, hogy a hátsó szalagom meghúzódott, kaptam egy nagy ütést a csontra, amitől az megrepedt és bevérzett. A kézilabdában megvannak ezek a sérülések, remélem, a pályafutásom során ez lesz a legkomolyabb, ami ugye nem mondható túl komolynak. Volt egy csuklótörésem, meg a bal kezemen egy hüvelykujjtörésem - 32 éves korom ellenére a sérülések hálistennek eddig elkerültek.”
Szóba került, hogy a novemberi spanyolok elleni mérkőzésen Nagy mintha a kapitány utasítása nélkül is cserélt volna: „Ez Veszprémben már egy megszokott dolog: ha valaki fáradtnak érzi magát, jelzi és lemegy, lecseréli magát - pontosan azért, hogy mindig friss emberek legyenek a pályán, s mindenki teljes erőbedobással játsszon, amikor fent van. Ez nagyon fontos egy Eb-hez hasonló sorozatterhelésnél, mert 6-8 meccset nem lehet maximumon végigjátszani. Lényeges bevezetni ezt a dinamikát, amelyben mind a 14-16 játékos ugyanannyira fontosnak érzi magát, játsszon akár 5 percet vagy 29-et. Hogy vevő-e erre Mocsai Lajos a válogatottban? Szerintem igen, kommunikáció kérdése, meg jó erőbeosztásé, hisz mindannyiunk szervezete másként reagál a terhelésekre.”
Az átlövő klubcsapata BL-szerepléséről is beszélt: „Egyedüli csapatként hibátlanok vagyunk a BL-ben, ezt mindenféleképpen pozitívumként értékelem. Ugyanakkor ez a csoport nyilván nem olyan erős, mint a tavalyi, de azért nem becsülném le. Még nincs zsákban a csoportelsőség. Egy elképesztően nehéz németországi Löwen-meccs vár ránk februárban, egyből az Eb után, az meghatározhatja a csapat jövőjét, de ha esetleg vereség csúszna be, akkor is javíthatunk még. Az első hely a riválisok elkerülése miatt fontos, közülük a Barcelonával és a német csapatokkal nem szeretnék a Final Fourig találkozni. A Veszprém már tavaly megmutatta, hogy bárkit képes megverni, ám sajnos bárkitől ki is tudunk kapni. A játékunk nem igazán lett más, mint egy éve, legfeljebb egy-két külön taktikai elemmel készülünk más-más ellenfelekre.”
Hozzáfűzte: „Idehaza viszont nagy riválisunktól, a Szegedtől egyetlen góllal kikaptunk, de a mérkőzésnek van visszavágója, szeretnénk javítani és győzelmet aratni ellenük. A playoff-ban is, ha döntősök leszünk, akkor mindenképpen szeretnénk majd felülkerekedni rajtuk. Hogy látom-e a Szegeden már a spanyol vonal hatását? Előbb-utóbb meg fog látszani ez a stílus, és a szegedi válogatott játékosokkal beszéltük is, hogy előbb-utóbb rá fognak állni erre a vonalra. Az EHF-kupában, ahol ők brillíroznak, ez a fajta játékstílus remélhetőleg majd az ellenfeleket is meglepi. Ez azt jelenti, hogy védekezésben sok a lábmunka, vagyis ha egy-egy ellen védekeznek, akkor nem a fizikai kontaktus van előnyben, hanem inkább a labdaszerzés, majd lerohanás. Szerintem ők erre törekszenek, hasonlóképpen, mint mi.”
„Valóban gyengült a spanyol bajnokság, így már nem vagyunk hátrányban a Barcelonával szemben, amely otthon szintén nagy különbségekkel nyeri bajnokijait. De nem ez a helyzet a németekkel, illetve a franciákkal, mert ott megerősödött a hazai bajnokság. De inkább közelítsük meg a dolog jó oldalát: így több időnk van felkészülni egy BL-meccsre, jobban gazdálkodhatunk az erőnkkel” - értékelte a nagy különbségű hazai bajnoki győzelmek előnyét és hátrányait.
Nagy László térdsérülése gyógyulásáról elmondta: „gyógytorna és rehabilitáció áll a napjaim középpontjában, az a legfontosabb, hogy a térdem minél hamarabb százszázalékosan rendbe jöjjön: a legutóbbi két meccsen a pályán töltött negyedórák inkább félelem-elűző játékidők voltak. Napról-napra érzem a javulást, ám ez a fájdalom biztos ott lesz egy jó ideig, hiszen amellett, hogy a hátsó szalagom meghúzódott, kaptam egy nagy ütést a csontra, amitől az megrepedt és bevérzett. A kézilabdában megvannak ezek a sérülések, remélem, a pályafutásom során ez lesz a legkomolyabb, ami ugye nem mondható túl komolynak. Volt egy csuklótörésem, meg a bal kezemen egy hüvelykujjtörésem - 32 éves korom ellenére a sérülések hálistennek eddig elkerültek.”