Az elsőrendű vádlott Raffael Sándorra változatlanul három év hat hónap börtönbüntetést szabott ki a törvényszék, a döntést azzal indokolva, hogy a férfi többszörösen visszaeső, és halmazati büntetésként más, kisebb súlyú bűncselekményeiért is felelnie kell. A másodrendű vádlottra, Németh Győzőre két év tíz hónap börtönbüntetést, a harmadrendű vádlottra, Sztojka Ivánra pedig két év hat hónap börtönt szabott ki a bíróság.
Az ítélet indoklásában a törvényszék kiemelte: a Marian Cozma sérelmére elkövetett emberölést és két másik kézlabdázó elleni emberölési kísérlet ügyét nem vették figyelembe azoknak a vádlottaknak az esetében, akik ezért már megkapták jogerős büntetésüket.
Marian Cozmát, az MKB Veszprém kézilabdázóját 2009. február 8-án hajnalban gyilkolták meg Veszprémben egy szórakozóhely előtt, a segítségére siető Zarko Sesumot és Ivan Pesicet pedig életveszélyesen megsebesítették. Az emberölési ügyben a Kúria döntése szerint Raffael Sándor és Németh Győző 18-18 év, Sztojka Iván pedig 13 év börtönbüntetést kapott.
A garázdaság ügyét különválasztották a vádlottak nagy száma miatt, mivel 25 férfival szemben kellett vádat emelni a szórakozóhelyen kitört tömegverekedésben elkövetett garázda cselekmények miatt, a bíróság pedig a törvényszék szerint helyesen döntött, amikor elutasította a két ügy egyesítésére vonatkozó kérelmeket.
A másodfokú bíróság szerint a Patrióta lokálban történt, csoportosan elkövetett garázdaság – ha az emberölési cselekményt az ügy megítéléséből kizárják – súlyosabbak voltak egy kocsmai verekedésnél, de nem jártak a köznyugalom súlyos megzavarásával, azt ugyanis Marian Cozma megölése és annak körülményei váltották ki, ebben az eljárásban tehát nem róható a vádlottak terhére.
A per többi vádlottja nyolc hónap és két év közötti szabadságvesztést kapott, másodfokon is felfüggesztett büntetést szabtak ki azokra, akik első fokon azt kaptak. A vádlottakat eltérő mértékben kötelezték a több millió forintot kitevő bűnügyi költségek megfizetésére is. Négy vádlott esetében a bíróság úgy döntött, hogy ügyüket elkülöníti, és később hoz ítéletet.
A bíróság ítéletének indoklásában kimondta: a vádlottak nem szórakozni indultak a Patrióta lokálba, hanem azzal a céllal, hogy verekedjenek. Agresszív viselkedésükkel félelmet keltettek a szórakozóhely vendégeiben; az alagsori diszkóban és később az utcán többeket bántalmaztak, több vádlott késsel a kezében üldözte az egyik menekülő sértettet, bizonyítottan megvalósították a csoportosan elkövetett garázdaság és többen a testi sértés bűntettét is.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta: a tények és a tanúvallomások, valamint egyéb bizonyítékok mérlegelésében az elsőfokú bíróság helyesen járt el, nem vádolható sem elfogultsággal, sem pedig rasszizmussal, mint ahogyan arra a vádlottak és védőik az eljárás során többször utaltak.
A másodfokú eljárást azért helyezték át Szombathelyre, mert a Veszprémi Törvényszék tagjai közül többen elfogultságot jelentettek be – mondta a bíró.
Hozzáfűzte: az, hogy a Veszprémi Városi Bíróság ítéletében szó szerint idézett tanúvallomásokat, amelyek említették a vádlottak származását, semmiképp nem nevezhető „cigányozásnak” és rasszizmusnak.
A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú bírósággal szemben nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást, illetve azt a tényt, hogy a garázdaság törvényi büntetési tétele időközben jelentős mértékben enyhült, így nem lehet a garázdaság elterjedtségét sem súlyosbító körülményként figyelembe venni, mint ahogyan az ügyészség kérte.