A Győri Audi ETO a Larvik elleni finálé visszavágóját az elején, az első 17 percben döntötte el, amelyet 9–2-re nyert meg. Onnantól már csak türelmes, okos játékkal őriznie kellett az összesítésben tízgólos fórt, mert azt tudni lehetett, hogy ha a magyar csapat nem követ el valami elképesztő ostobaságot, a hátralévő 43 perc alatt egy minden idők legjobb játékosaiból összerakott világválogatott sem tudná tízzel megverni. Amikor pedig a második félidő elején 17–10-re vezetett a csapat, tényleg eldőlt minden. Az alábbiakban az első tizenhét perc tanulságait tekintjük át Ambros Martín vezetőedzővel, mert minden benne van, amitől az ETO Európa legjobb csapata.
1. KONCENTRÁLÁS ÉS CSAPATSZELLEM
Eduarda Amorim gólt szerzett, hátrafutott és azonnal faultolt egy óriásit. Katrine Lunde védett, indított, majd azonnal hajtani kezdte a társakat, hogy zárkózzanak fel a támadáshoz, mert létszámfölényben vannak, csak ezután örült kicsit. Heidi Löke egyik gólja után már a védőfalban ugrált, hogy azonnal kiléphessen egy érkező támadóra, és csak mikor látta, hogy egy se jön, akkor pacsizott egyet.
Szóval a győriek az első pillanattól minden idegszálukkal a meccsre figyeltek, mintha egy saját külön kis világban játszottak volna, és ennek lett a jutalma a 9–2-es előny. Ezt a mentalitást persze fel kellett építeni: Ambros Martín minden edzésen tökéletes odafigyelést és mérkőzéshevességű küzdelmet várt el augusztus óta, ami most kamatozik. De ide tartozik a mester abbéli kemény munkája is, hogy valódi csapat legyen a csapat, hogy ne legyenek tüskék és sérelmek, csak a közös cél lebegjen mindenki szeme előtt.
„Az volt az egész szezon kulcsa, hogy az első naptól keményen megdolgoztunk a sikerért. Tökéletes elszántsággal készültünk, és bármi újdonságot vezettünk be, mindig megbeszéltük a csapattal, hogy mindenki értse, mit miért teszünk. A lányok okosak és nagyon akartak nyerni, készek voltak tökéletes koncentrálással dolgozni minden edzésen. Mi voltunk idén a legjobb csapat, nemcsak a döntőben, hanem a legelső naptól, és megérdemeltük ezt a trófeát" – mondta Ambros Martín.
2. MAGABIZTOSSÁG ÉS EGYÉNISÉGEK
Az első győri gólt Eduarda Amorim mindössze két passzt követően, talpról, két ember fölött lőtte be Cecilie Leganger alá. Ez olyan mozdulat, amelyet csak akkor próbálsz meg, ha tudod, hogy sikerülni fog, akárcsak a második gólnál Görbicz Anita cundere. De tökéletes önbizalomról árulkodott, ahogy a harmadik gólnál Jovanka Radicsevics éles szögből átejtette a norvég kapust, ahogy az ötödiknél Heidi Löke elképesztő csetlés-botlás közben is lefordult két emberről az elé került labdával, végig pontosan irányítva koordinálatlannak látszó mozdulatait, vagy ott volt a hetediknél Andrea Lekics mesés passza – szóval sütött a győriekről, hogy tudják, mindenre képesek.
Persze lehetett volna sejteni ezt előre, amikor a Veszprém Arénában az örökös bevonulás- és bemutatásbajnok, minden meccs előtt lezserül vigyorgó norvégok ficeregtek idegesen, míg a győriek széles mosollyal várták a kezdő sípszót. Márpedig támadásban ez a magabiztosság az ETO sikerének kulcsa: a sok világklasszis közül egynek mindig akad a tarsolyában valami váratlan és zseniális ötlet, amit aztán tökéletesen megvalósít – vagyis előbb-utóbb mindig gólt szerez a Győr.
„Szinte nem is foglalkoztunk a támadójátékkal, miután a csapathoz kerültem, mert tele vagyunk fantasztikus egyéniségekkel, akik így vagy úgy, de megoldják a feladatot támadásban. Tanultunk az elődöntőből is, csak a győzelemre koncentráltunk: nem az összesítésre, nem a trófeára, csak erre az egy meccsre, és tudtuk, hogy képesek vagyunk megnyerni."
3. AGRESSZÍV VÉDEKEZÉS ÉS EGY CSODAKAPUS
Az első 17 percet Katrine Lunde 82 százalékos védési hatékonysággal hozta le, 11 lövésből kilencet fogott – ez nem igényel kommentárt. Ahogy Linn-Kristin Riegelhuth Koren hiába mutatta be neki a hosszú sarkot, majd célozta meg a rövid fölsőt, az elárulta, az ETO kapusa olvassa az ellenfelek gondolatait – úgy meg könnyű ugyebár.
De a Lunde-parádéhoz kellett egy remek védelem is, kézilabdát csak ritkán néző ismerősünk fogalmazta meg a legjobban: „Olyan, mintha nyolcan lennének fent" – és tényleg. Az elképesztő mennyiségű lábmunkát igénylő védekezést, amely sem nyugalmat, sem szabad helyet nem hagy az ellenfélnek, nyár óta gyakorolja a társaság, elsöprő sikerrel.
„Az első pillanattól azt sulykoltam mindenkibe, hogy a siker kulcsa a védekezés lesz, rengeteget beszéltünk róla és még többet gyakoroltuk. Mindenki megértette a feladatot, olyan játékosok is klasszis módon játszanak, akik korábban szinte nem is védekeztek. Természetesen sokat jelent, hogy miénk a világ legjobb kapusa is, aki remek összhangban dolgozik a védelemmel, nagyon megnehezítve a támadók dolgát."
4. AZ ELLENFÉL TÖNKRETÉTELE
Gro Hammersengnek van aranyérme Európa- és világbajnokságról, olimpiáról, a Bajnokok Ligájából, szombaton mégis ijedt ifistának tűnt – ezt tette vele az ETO. A norvég kézilabdázás nagyasszonya egy pár nappal nyugdíj előtt álló rendőr benyomását keltette: inkább nem csinált semmi különlegeset, csak baj ne legyen belőle.
Az első 17 percben háromszor is egy-egy tökéletesen hiteltelen lövőcsel után Lundénak szinte hátat fordítva passzolta ki helyzetből a labdát, de amikor mégis lőtt, abban sem volt köszönet. Az egyik kísérleténél Lunde hiába kínálta fel a fél kaput, Hammerseng, ahogy tízből nyolcszor, a jobb kezéhez célzott, így a kapusnak csak nyúlnia kellett érte. A másodikat megpróbálta középre küldeni, de a harmatos lövésre Lunde konkrétan ráült, a harmadik meg (megint a jobb kapufához) már a kapuig is alig vánszorgott el. Ami meg a többieket illeti, az első meccsen ficánkoló, most nullázó Linn Jörum Sullandtól a tíz perc után egyetlen érdemi mozdulat nélkül lecserélt Karoline Breivangig mindannyian riadt őzikeként szaladgáltak a pályán.
„A stratégiánk része, hogy elvegyük az ellenfelek kedvét a meccstől azáltal, hogy a legjobbak is csak kontratámadásokból tudnak nekünk rendszeresen gólt lőni. Ha feláll a védőfalunk, nem jutnak közel a hatosunkhoz, és az a célunk, hogy féljenek is kapura lőni, miközben mi azért jó néhányszor helyzetbe kerülünk hat méteren. Ez a szombati mérkőzés elején is látszott, elbizonytalanítottuk a norvégokat, míg nekünk megvoltak a lehetőségeink – csak akkor vettünk vissza, mikor már az egész csarnokban mindenki érezte, beleértve a norvégokat is, hogy miénk a trófea."
A HÉTFŐI NEMZETI SPORTBAN A GYŐRI ETO KORÁBBI LÉGIÓSA, SIMONA SPIRIDON, A KLUB TISZTELETBELI ELNÖKE, VANYUS ATTILA, VALAMINT PÁLINGER KATALIN IS MEGOSZTJA VÉLEMÉNYÉT A GYŐRI SIKERREL KAPCSOLATBAN!
EMLÉKEZTETŐ, NŐI KÉZILABDA BAJNOKOK LIGÁJA, DÖNTŐ, VISSZAVÁGÓ GYŐRI AUDI ETO KC–LARVIK HK (norvég) 23–22 (13–8) Veszprém, 5000 néző. Vezette: Gubica, Milosevic (horvátok) GYŐRI ETO: LUNDE – RADICSEVICS 5, LEKICS 3, GÖRBICZ 4 (3), LÖKE 5, AMORIM 2, KOVACSICS 2 (1). Csere: Herr O. (kapus), Tervel, Szepesi 2, Rédei-Soós, Orbán. Vezetőedző: Ambros Martín LARVIK: LEGANGER – RIEGELHUTH-KOREN 4, Sulland, Breivang, Blanco 2, Hammerseng 4, T. Mörk 3. Csere: LARSEN 2, N. MÖRK 5 (4), Edin 2, Wibe. Vezetőedző: Ole Gustav Gjekstad Az eredmény alakulása. 7. perc: 5–2. 16. p.: 9–2. 20. p.: 9–5. 25. p.: 11–8. 39. p.: 17–10. 46. p.: 19–16. 52. p.: 21–17. 55. p.: 22–20. 59. p.: 22–22 Kiállítások: –, ill. 8 perc Hétméteresek: 5/4, ill. 4/4 Bajnokok Ligája-győztes: a Győri ETO, kettős győzelemmel (47–43-mal)
