Veszprém: Ilyen vereség még nem volt

Amennyire szépnek és jónak tűnt minden a berlini győzelem után, most annyira sok a kérdőjel a MKB Veszprém körül. Nem csoda: a Veszprém Arénában még sohasem szenvedett ekkora vereséget a bakonyi csapat, ráadásul az együttes játéka olykor-olykor már kínosan szenvedő volt.

Mocsai Lajos mérkőzés utáni nyilatkozatában ugyan megemlítette Mirsad Terzic kiválását a vereség okaként (Terzicről bővebben lásd keretes írásunkat!), ahogy azonban azt maga a szakember is mondta, erre nem igazán hivatkozhatnak. Egy Veszprém-szintű csapatban nyilvánvalóan nincsenek pótolhatatlan játékosok (Fazekas Nándor sérülése után talán Mirko Alilovic egyidejű kiesése lehetne az), még ha valóban megérezheti egy kulcsember kiesését a csapat. Ez azonban aligha ok arra, hogy gyakorlatilag csődöt mondjon a teljes támadójáték.

A Füchse Berlin nyilvánvalóan nagyon felszívta magát a veszprémi meccsre, a reváns vágya érezhetően az utolsó percig hajtotta a „rókákat”, nem véletlenül emlegette mindegyik berlini a meccs után, hogy feledtetni akarták a német fővárosban történteket.

„Berlinben nagyon rossz napot fogtunk ki, ezért nagyon örülünk, hogy itt meg tudtuk mutatni, hogy milyen jól tudunk játszani. Különösen örülök, hogy ilyen közönség előtt sikerült kilenc góllal nyernünk” – nyilatkozta az mkbveszprem.eu-nak Ivan Nikcevic.

Különösen tanulságos lehet a veszprémiek számára az első félidő utolsó perceinek elemzése: mintha a 27. perc után – ne feledjük, ekkor még 10–11-et mutatott a félidőben már ötgólos vendégelőnyt regisztráló eredményjelző! – elfogytak volna a tartalékok. Ez a kihagyás meg is pecsételte a bakonyiak sorsát, a második félidőben nagy erőkkel sikerült némileg feljebb zárkózni, ám ez nem volt elég az egyenlítéshez, a végére pedig teljesen hitehagyottá vált a társaság. S ehhez nem szokhatott hozzá a lelkes veszprémi tábor.

Pérez Carlos amíg bírta, az első félidőben tartotta a lépést a vendégekkel, ám egyrészt ő már egyértelműen nem 40-50 percekre van „kalibrálva”, másrészt elgondolkodtató, hogy mennyire tanácstalan volt a Mocsai-csapat támadásban. A védekezés sem volt azonban tökéletes, a hazaiak az egész meccsen elvétve szereztek gólt gyors indítás után (miközben az imént említett kritikus időszakban sorra kapták őket), a szélekre, beállóba alig jutott el a labda, s minden poszton sok volt a hiba.

Ám ha azt vesszük, hogy tíz perccel a vége előtt még csak „öt volt közte”, azt is mondhatjuk, egyszerűen rossz napot fogtak ki a bakonyiak. Ugyanakkor ismételten elgondolkodtatja a külső szemlélőt az, hogy a Napló információi szerint Iváncsik Gergő a hét közben lemondott a csapatkapitányi karszalagról. S ennek okairól, hátteréről, sőt magáról tényről a mérkőzésig semmilyen hivatalos információt nem adtak. Persze ez lehet a véletlen műve is – csak most véletlenül épp nem erre utal.

Természetesen vasárnap a veszprémi kérdőjelek újra felkiáltókká egyenesedhetnek, ha a csapat győz a dán Silkeborg otthonában.