Búcsúra készülnek a horvát sztárok, a vb után Cervar is távozhat

Az Atlantában olimpiai bajnok gárdát követő, úgynevezett második horvát aranygeneráció 2003-ban érte el első kiemelkedő eredményét: vb-t nyert Portugáliában. Aztán Lino Cervar mester fiai Athénból is arannyal tértek haza, de a pekingi olimpián elért negyedik helyet követően a csapat több kulcsjátékosa már a búcsúzás gondolatával foglalkozik.

A következő nyári játékokon ugyanis Igor Vori és Blazenko Lackovic 32 éves, Renato Sulic és Ivano Balic 33, Davor Dominikovic és Tonci Valcic 34, Mirza Dzomba 35, Venio Losert és Petar Metlicic pedig 36 éves lesz. Dzomba, Metlicic és Losert már kacérkodott a visszavonulás gondolatával, de várhatóan a januári, horvátországi vb-eredménytől, pontosabban a nagyon várt újabb sikertől is függ, mitévő lesz.

A 2000-es esztendők aranycsapatából öten – Balic, Lackovic, Vori, Dominikovic, Metlicic – az elmúlt öt évben nyolc világversenyen vettek részt és négy érmet szereztek. Ebben az időszakban a horvátoknál csak a franciák szereztek több érmet (ötöt). Sulic, Valcic, Dzomba, Vedran Zrnic, Denis Spoljaric és Niksa Kaleb is ehhez a korosztályhoz tartoznak, de ők sérülések miatt kihagytak néhány versenyt, míg csak egy-egy nagy viadalon csatlakozott az alapemberekhez Denis Buntic, Drago Vukovic, Goran Sprem, Zlatko Horvat, Mirko Alilovic, Ivan Cupic, Dalibor Anusic, Dragan Jerkovic és a Balic utódjának tartott Domagoj Duvnjak.

Várhatóan a januári vb után Lino Cervar, a legendás aranykovács is feláll a kispadról, s utódja Irfan Smajlagic lesz, aki 2006-ig a pályaedzője volt. Persze újabb fordulat is elképzelhető, ha a horvátok a sikereken felbuzdulva a közelmúlt legendás svéd csapatának forgatókönyvét követik. Staffan Olsson, Magnus Wislander és még több világklasszis bőven harmincadik évük felett is játszott Bengt Johansson mester világverő csodacsapatában. (Sandi Sola, a horvát szövetség új elnöke Cervar és a klasszis játékosok maradását ösztönzi, de egyértelmű, hogy majd a vb-szereplés határozza meg a válogatott további sorsát.)

A horvátok (Jugoszlávia szétesése után) önálló csapatukkal 1994-ben az első Eb-n léptek ki a nemzetközi porondra, s azóta 18 világversenyen vettek részt (csak Sydneyt hagyták ki), s Pekingben már tizedszer jutottak elődöntőbe (a legutóbbi vb-n nem kerültek a négybe, mert a negyeddöntőben kikaptak a franciáktól – s kilenc győzelemmel, egy vereséggel az ötödik helyen zártak).

---- & ---- &