Magabiztosabb magyar győzelem, izgalmas második félidővel tarkítva

A japánok ellen még döcögősen ment a játék, amin javítani szerettek volna Németh András tanítványai, és elmondhatjuk: többé-kevésbé ez sikerült is, a magyar csapat magabiztosabban játszott a mérkőzés nagy részében. Volt azért miért izgulnunk…

A kongói csapat csak öt góllal kapott ki a spanyoloktól az E csoport első fordulójában, mondhatni fegyelmezetten játszott. Abból is látszik, hogy az ország kézilabdája igyekszik felzárkózni az európai színvonalhoz, hogy a válogatottat immár három éve a román Gheorge Ionescu vezeti.

Válogatottunk a Pálinger, Kovacsicz, Szamoránsky, Hornyák, Tóth, Görbicz, Vérten összeállításban kezdett, és az első percek viszonylag kiegyenlített és óvatos játéka után egyértelművé tette, hogy ki a meccs favoritja. Tóth Tímea kezdte a gólgyártást, majd Vérten Orsolya gólja után újra betalált. Itoua majd Leroy válaszával ekkor még ki tudott egyenlíteni a kongó csapat, de ekkor volt utoljára egál az állás: a magyar gárda nem engedte ki többet a kezéből a vezetést.

Tóth és Görbicz Anita vezetésével 9-3-as előnyre tettünk szert, az afrikai csapat ekkortájt kapura lőni is alig tudott. Ez köszönhető volt egyrészt annak, hogy a magyar védelem szinte tökéletesen működött, kemény de szabályos volt, másrészt Pálinger Katalin azokat a lövéseket is blokkolta, amelyek a védelmen átjutottak.

Átmeneti figyelmetlenség következett a mieinknél, ami hátom kongói találatot eredményezett (Leroy, Bassarila, Donguet), de Görbicz ismét lélektanilag fontos gólokat szerzett, ezt követően Pálinger büntetőt hárított.

A félidő végére Kovacsicz Mónika lépett elő első számú gólfelelőssé, és egyre-másra talált szerzte góljait, majd Görbicz egy fantasztikus csuklómozdulattal talált hálóba - még a kapus is csak akkor vette észre a labdát, mikor az már a hálóban landolt. A játékrészt Tóth Tímea gólja zárta, így magabiztos 18-9-es magyar vezetéssel mehettek pihenni a csapatok.

A román szakember lelket rázhatott a kongói lányokba, Németh András pedig a válogatott második sorát küldte pályára a második félidő elején, mi pedig egyikkel sem jártunk jól. Bár Ferling Bernadett még kétszer betalált az ellenfél kapujába, és már 21-10-re is vezettünk, de Hornyák Ágnes első kiállítása után rövidzárlat állt be a magyar csapatnál, és ezt a kongóiak ki is használták.

Hornyákot másodszor is kiállították (később harmadszor is), nem sokkal később Borbás Rita is követte a kispadra, az ellenfél pedig 21-17-re felzárkózott, ami jelezte: a második sorunk sajnos nem elég ütőképes. Németh András talán ezért, de folyamatosan küldte vissza a pályára a kezdőembereket, ami jól is jött, hiszen kezdtek magukra találni a lányok, és visszafogták a kongói lendületet.

Assiana ugyan kétszer is bevette bal oldalról Pálinger kapuját, de a védekezésünk hatásfoka láthatóan javult, ezt többek között példának okáért Tóth Tímea orra bánta. Az afrikaiak is fáradtak, és ez nem csak abból látszott, hogy jobbára csak szabálytalanul tudták megállítani a magyar lányok támadását, de a védekezésük is ki-kihagyott, így öt perccel a lefújás előtt Kovacsicz újabb góljával ismét tízgólos előnyre tettünk szert (30-20).

Görbicz ezúttal is fantasztikusan irányította a játékot, igazolta klasszisát, és nem egyszer egyenesen szemet gyönyörködtető gólokat szerzett és gólpasszokat adott. Az összecsapás vége már-már játszadozássá változott, Görbicz és Tóth összesen nyolc-nyolc góllal vette ki a részét az újabb sikerből.

A magyar csapat végül 33-20-ra megnyerte második mérkőzését a franciaországi világbajnokságon, aminek tanulsága az, hogy a válogatott „B”-sora nem elég ütőképes. Legalábbis ha egyszerre küldik pályára őket az „A” helyett, még nem.

Mivel a csoport másik mérkőzésén Spanyolország legyőzte a japán alakulatot, a magyar csapat már biztosan bejutott a torna középdöntőjébe.
---- A ---- &