Két számjegyű diadal kezdésnek

A magyarok csaknem egyórás tréningjén szerencsére semmi rendkívüli sem akadt. Néhány védekezési és támadási formáció, gyors indítások és kapura lövések alkották a programot. Már ekkor feltűnt, hogy Sugár Tímea, a bajnok, BL-második Herz-FTC kapusa fantasztikus formában van, a kísérletek legalább 70 százalékát hatástalanította. A másik portásról, a dunaújvárosi Pálinger Katalinról is meg kell emlékeznünk. Ô ugyanis pénteken ünnepelte 24. születésnapját. A többiek szépen felköszöntötték, de ő inkább egy esti győzelemben reménykedett.
Mocsai Lajos közben arról panaszkodott, hogy a fehéroroszokról csak egy találkozót sikerült megtekinteniük. A rivális volt annyira gondos a németországi edzőtáborában, hogy nem mutatta meg magát, nem adta ki lapjait, de talán ez nem a magyarok ellen, hanem a többi csoportellenfélnek szólt. Csehország és Szlovénia van ebben a négyesben még.
"Alig ismerjük őket, de nem lehetnek rosszak, hiszen két éve és most is kiharcolták az Eb-részvételt. Remélem, hogy az első mérkőzésen nem lesz gond, mindenki hozzászokik a légkörhöz, a csarnokhoz. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sportágtól függően minden nyitó találkozón lehetnek meglepetések, mi nem szeretnénk ezt. A célunk ismert, az első öt között kívánunk végezni, és ehhez le kell győznünk a beloruszokat – hangoztatta Mocsai.
A fehéroroszok az előző Eb-n az utolsó előtti, azaz a 11. helyen végeztek, a magyarok pedig – köztudottan – megnyerték a romániai tornát.
Közben kiderült, hogy a mérkőzést a Vitzthum, Choquard svájci kettős fújja. S hogy a magyar bírókettősről, a Kékes Csaba, Kékes Pál duóról se feledkezzünk meg: ők a szintén Aarhusban sorra kerülő B-csoportos küzdelmek (a házigazda dánok, az Eb-második ukránok, valamint a franciák és a hollandok vannak itt) nyitónapjának tartalék játékvezetői voltak.
Aztán egyszer csak mintegy két tucatnyi kisgyerek jött be a csarnokba, levették a cípőjüket, majd felvették az Eb-re kapott pólójukat, a táskájukból pedig elővették a magyar zászlóikat. A válogatott mellé rendelt hostess elárulta Vanyus Attila csa-patvezetőnek, hogy az ötödikes suhancok a magyaroknak fognak drukkolni az egész tornán. A címvédőt nagy becsben tartják, s ezért a 11 éves diákok az utóbbi két hónapban magyarul tanultak, megismerték történelmünk, kultúránk alapjait, és a csarnok egyik szegletében egy kis kiállítást rendeztek be. Itt a többi szurkoló is megismerkedhetett a legfontosabb magyar szavakkal, hírességeinkkel és az ország adottságaival. Persze az osztályfőnök arról sem feledkezett meg, hogy Pálingernek a nyitónapon van a születésnapja, s ennek tiszteletére felhangzott a Happy birthday to you című örökzöld dal. Ezután minden kisgyerek aláíratta a pólóját a magyar játékosokkal és a kapitánnyal.
A magyar–fehérorosz találkozó előtt rendezték meg az Eb fordulatos nyitó meccsét, a cseh–szlovén találkozót. A középdöntőbe jutásért mindkét csapatnak nagyon kellettek a pontok. Jól kezdtek a szlovénok, Tanja Oder csapata első hét góljából ötöt (!) vállalt magára, s ennek nyomán sikerült 7–3-ra, majd 14–6-ra elhúzniuk. Viszont a félidő hajráját elszórakozták a szlovénok, és a csehek sorozatban négyszer voltak eredményesek. Silvana Ilic és Oder összesen 11 gólt dobott a 14 szlovén találatból. A szünet után rá sem lehetett ismerni egyik együttesre sem: a csehek megszakítás nélkül öt gólt dobtak, és fordítottak. Különösen a balszélső Cumplová és a kapus Cerná sziporkázott. Az esélyesebbnek tartott szlovének összeestek, és kikaptak 25–20-ra.

Mocsai Lajos –mivel két játékost nem nevezhetett – ezúttal az utolsó pillanatban meghívott Vértent, valamint Lovászt hagyta ki. A kezdés előtt Kulcsárt 100., Kirsnert 50. válogatott mérkőzése alkalmából, Pálingert pedig 24. születésnapján köszöntötték.
Nehezen lendült játékba a címvédő, rengeteg volt a technikai hiba, alig esett gól ez első öt percben. Aztán az 1998-as Eb-bronzérmes gárdában már szereplő, de azóta mellőzött Németh vállára vette a csapatot, és lelkesedése a többiekre is átragadt: a 4–3-as fehérorosz vezetést követően 7–4 lett a magyarok javára. Az előny összekovácsolásához az is kellett, hogy Németh mellett Sugár több lövést is megfogjon, és az ellenfélből Sziarkót kétperces büntetéssel sújtsák. Amikor visszatért, már nehezebb lett a helyzet, és fehéroroszok egyenlítettek. De ekkor mindig megtorpantak, és ezután Farkas pillanatai következtek, de amikor újra nagyobb lett volna az előny, rendre jött egy apró hiba.
A szünet előtt mégis megrázta magát a Mocsai-csapat, több labdát sikerült szereznie, Sugár ismét bravúrral hárított, majd Farkast az sem zavarta meg, hogy közvetlenül a szünet előtt kétszer lövették vele a Balogh lerántásáért megítélt büntetőt. Így nagy nehezen nőtt a különbség.
A második játékrészben már sokkal okosabban, érettebben és esélyeshez méltóan játszott a magyar csapat. Farkast látszólag nem zavarta a bokasérülése, remekül lőtt, közben a társairól sem feledkezett meg, Kirsner sok köszönetet mondhat neki. Ráadásul a Herz-FTC klasszis átlövője védekezésben is nagyot alakított, többször halászta el a labdát a fehéroroszok elől. Nőtt a különbség, az ellenfélből csak Cihanovics tűnt ki, hol a szélen viharzott, hol a büntetőt értékesítette hidegvérrel.
A kapitány, gondolván a további összecsapásokra is, minden mezőnyjátékosának lehetőséget adott, s a fiatalok nem szeppentek meg: Görbicz két számjegyűre növelte a különbséget (31–21), majd pimaszul ejteni próbálta a büntetőt, ám a labda a háló tetején landolt. De legalább a rá jellemző vagányságot mutatta. Szrnka is hatalmas gólt dobva mutatkozott be.

Mestermérleg

Mocsai Lajos: – Nehezen lendültünk játékba, de ez azzal magyarázható, hogy a világversenyek első napján mindenki egy kicsit idegesebb a kelleténél. Az elején a fehéroroszok keményen védekeztek, de ahogy cseréltek, már nem voltak olyan masszívak. Ezzel párhuzamosan a mi teljesítményünk feljavult, Sugár fontos pillanatokban védett jól, míg a két átlövőnk, Farkas és Németh remekül látta el feladatát, sok gólt lőtt, és védekezésben is összefogta társait.

Valerij Pevnyickij: – Már az első félidő hajrájában látszott, hogy a magyarok sokkal magasabb színvonalon játszanak. Csak az első negyedórában tudtunk méltó ellenfelek lenni. Az én cserepadom rövidebb, mint kollégámé. Azt kértem játékosaimtól, hogy tanuljanak ebből a találkozóból, de gyorsan felejtsék el a vereséget, mert nekik most jönnek a továbbjutás szempontjából fontos mérkőzések.