Minden túlzás nélkül állítható, a magyar kerékpársport az elmúlt években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, és még nincs vége. Van már kerékpárosunk a világ legjobb csapatánál Valter Attila személyében, aki nem is afféle vízhordó, parádés hónapokon van túl, de ott van a 23 éves Fetter Erik, aki egymás után a második évben indul a Giro d'Italián. Illetve nemcsak a versenyzőket tekintve, hanem az események szervezésében is egyre nívósabb helyet foglalunk el a sportágban, így az előbb említett szisztematikus fejlődésnek egy fontos lépcsőfokához értünk: a héten rendezik ugyanis a 44. Tour de Hongrie-t.
És hogy miért lényeges lépcsőfok az idei? A viadal erre a szezonra megkapta a Nemzetközi Kerékpáros-szövetségtől (UCI) a ProSeries-besorolást, így 18.-ként csatlakozott azon többnapos versenyekhez, amelyek Európában megkapták ezt a minősítést, a lista pedig 2026-ig biztosan nem bővül. A szintlépés például több megszerezhető világranglistapontot, zsírosabb díjazást és nagyobb felkészültséget jelent mind a biztonsági előírások szempontjából, mind pedig a doppingszabályokat nézve. Ami viszont talán a legfontosabb, hogy a nemzetközi figyelem is lényegesen nagyobb az elmúlt évekhez képest, ez pedig a rajtlistán szereplő neveken is meglátszik.
Kezdjük azonban a csapatokkal: 22 istálló nevezett, közülük kilenc – az Ineos, a Trek, az Alpecin, a Bahrain, a Bora, a DSM, a Quick-Step, a Jayco Alula és az UAE – tartozik a világelitbe, vagyis WorldTour-csapat, másik kilenc ProTeam-, három kontinentális csapat, illetve a rendező ország válogatottja alkotja a mezőnyt. A világklasszis csapatokhoz világklasszis versenyzők dukálnak, akiknek egyébként fontos állomás a 2023-as naptárban a Tour de Hongrie, hiszen kevés lehetőségük van nívós többnapos versenyen felkészülni a júliusi Tour de France-ra.
Ezért érkezik a két holland sztársprinter, Fabio Jakobsen (Quick-Step) és Dylan Groenewegen (Jayco Alula) is, előbbi a gyorsasági pontverseny címvédőjeként jött Magyarországra, de nyert zöld trikót a Vueltán és szakaszt a Tour de France-on. Groenewegennek sincs szégyenkeznivalója, ő öt Tour de France-szakaszgyőzelmet gereblyézett össze 2017 óta. Ráadásul mindketten nyertek szakaszt tavaly a Magyar körversenyen (Jakobsen kettőt is, plusz egyszer második lett 2022-ben), és ezt jó eséllyel idén sem fogja „megúszni” a mezőny. Három lehetőségük lesz – az első, a második és a záró, ötödik szakaszon –, viszont könnyű dolguk biztosan nem, mert a kihívók listáján a 11 Grand Tour-szakaszt nyerő Caleb Ewant (Lotto Dstny), a Tour de France 2020-as gyorsasági győztesét, Sam Bennettet (Bora), sőt Elia Vivianit (Ineos) is szerepel. Jakobsenhez hasonlóan két szakaszgyőzelme van Phil Bauhausnak (Bahrain) is, a német kitűnő formában van, legutóbb a Tirreno–Adriaticón robbantott, negyedik lett a pontversenyben, két újonc felvezetővel neki is minden esélye megvan szakaszt nyerni az említett napokon.
Az összetettért sem lesz kisebb a csata, és bár azt egyelőre nem lehet kijelenteni, megnyeri-e, de élete legnagyobb csatáját sikerrel vívta meg Egan Bernal (Ineos), aki 2022 januárjában edzés közben álló busznak ütközött, a baleset következményei pedig, úgy tűnt, örökre kihatnak majd a kolumbiai életére, konkrétan lebénul. A 2019-ben Tour de France-t, két évvel ezelőtt pedig Giro d'Italiát nyerő klasszis csodával határos módon felépült, olyannyira, hogy a toronymagas esélyeként várja a Tour de Hongrie-t, ami nagyszerű lehetőség a világ élmezőnyébe való visszatérésnek. Ehhez azért ineosos csapattársának, Luke Plappnak is lesz egy-két szava, aki bár még nagyon fiatal – csak 22 éves –, korosztályos szinten szép sikereket ért el, így neki az első profi győzelme lehet ez. Nála is fiatalabb a húszéves Max Poole (DSM), ő április végén Svájcban versenyzett a romandiai körön, nem is akárhogy – negyedik lett összetettben az itteni favoritot, Bernalt négy hellyel megelőzve, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy segítőinek minősége össze sem hasonlítható a kolumbiaiéval, aminek Dobogókőn lesz a legnagyobb jelentősége. Egy korábbi Tour de Hongrie-győztes, Damien Howson (Q36.5) biztos nem panaszkodhat a segítőire, a 2021-es verseny legjobbja ráadásul folyamatosan javuló formát mutat. A dobogókői és a harmadik szakasz lesz az ő terepük, és szinte biztos, hogy ennek a két napnak lesz a legnagyobb befolyása az összetettre.
A versenyzők, az istállók, a sajtó és remélhetőleg minél több szurkoló is Nyugat-Magyarországról indulva halad az ország közepe felé, hogy Budapesten, méltó díszletek között zárja le az idei viadalt. Szerdán legnyugatibb városunk, Szentgotthárd ad otthont az első szakasznak, másnap Zalaegerszegről indul, majd a Balaton-felvidék érintésével érkezik meg a mezőny Keszthelyre, hogy aztán pénteken jöjjön az első hegyi szakasz 2500 méter szintkülönbséggel Kaposvár és Pécs között. Szombaton dőlhet el, kié lesz a sárga trikó, vagyis az összetett első hely, a 206 kilométeres táv második felében nemigen lesz sík szakasz, a Dobogókőre való feljutás pedig a legizgalmasabb pontja az ötnapos versenynek.
Budapest különleges házigazdája lesz az utolsó napnak, itt egy teljesen sík kört tesz meg a mezőny 16-szor – Budáról Pestre a Margit hídon, visszafele pedig a Lánchídon átkelve, de ami a legfontosabb, az esemény remélhetőleg nem csak a Duna két oldala között épít majd – legalább ideiglenesen – hidat. A szervezők küldetése ugyanis a sportág népszerűsítése mellett a pozitív társadalmi hatás kiváltása a szurkolók, érdeklődők bevonása révén. Ebből a célból a vasárnapi záró szakaszon, pontosabban előtte reggel kilenctől bárkinek lehetősége lesz a már lezárt útvonalon végigtekerni, a Császár-Komjádi uszoda elől rajtolva összesen 9.5 kilométert megtéve.
Sok a kérdés, sok a „ha”, nagy a várakozás, de öt nap múlva és 879 megtett kilométer után mindenre választ kapunk.