Történelmi csúcsot tört át a Real Madrid

Kezdjük azzal, hogy a vizsgált halmazt tekintve csak három klub tudta megvédeni a bajnoki címét a tavalyi idényhez képest: a Manchester City, a Paris Saint-Germain és a Galatasaray. A török klubot azonban Football Benchmark nem szerepeltette az idei jelentésében a hiperinflációs gazdaságokra vonatkozó pénzügyi jelentési szabványok alkalmazása miatt, amelyek megnehezítik az összehasonlítást az előző évadokkal és más klubokkal.

A 2023–2024-es idény új bajnokai pedig a Real Madrid, az Internazionale, a PSV Eindhoven és a Sporting. A Bundesligát veretlenül megnyerő Bayer Leverkusen nem szerepel az FB jelentésében, mivel a klub pénzügyi adatai a kiadás időpontjában nem álltak rendelkezésre.

ÚJ MÉRFÖLDKŐ: EGYMILLIÁRD EURÓ

A 2023–2024-es idényben mérföldkőhöz ért a labdarúgás, mivel a Real Madrid a sportág története során az első futballklub lett, amely meghaladta az egymilliárd eurós teljes működési bevételt – egészen pontosan 1.065 milliárd eurót ért el a spanyol óriás. Jócskán lemaradva a királyi gárda mögött a Manchester City végzett a második helyen 838 millió euróval, így is megerősítve dominanciáját mind a pályán, mind a Premier League-ben, amelyben eddig egyeduralkodónak bizonyult. A Paris Saint-Germain a harmadik helyet szerezte meg a bajnokok között 806 millió eurós teljes működési bevétellel.

Korunk egyik klasszikus jelensége, hogy nincs szükség feltétlenül sportszakmai eredményességre ahhoz, hogy egy klub gazdaságilag sikeres legyen. A 2024. decemberi adatok alapján a teljes működési bevétel rangsorában az említett dobogósokat négy olyan egyesület követi, amely nem lett bajnok, kettő ráadásul a saját ligájában a legkiemelkedőbb számokat hozta. Azon már meg sem kell lepődni, hogy az abszolút rangsor negyedik helyezettje és a legkiemelkedőbb eredményeket nem bajnokként felmutató klubja a Manchester United (770 millió euró), amely ugyan megnyerte az FA-kupát, de az angol bajnokságban csak a nyolcadik helyen végzett, a Bajnokok Ligájából pedig csoportutolsóként esett ki.

A Unitedet a Barcelona (759) követi, amely a pénzügyek terén továbbra is ezer sebből vérzik, de – egyelőre – sikeresen maradt a vízfelszín felett, és tartja a helyét az elitben. A két óriás után a Borussia Dortmund (520) következik, ám itt kell megjegyezni, hogy a Bayer Leverkusenhez hasonlóan a Bayern München gazdasági adatai sem álltak rendelkezésre a jelentés elkészítésekor, és ugyan a bajorok tizenegy év után elbukták a bajnoki versenyfutást, a monetáris listán aligha szorultak riválisaik mögé.

Csak a BVB után következik a teljes olasz mezőny. A Serie A-nál is azt látni, hogy nem a bajnok Internazionale (399) produkálta a legmagasabb teljes működési bevételt, hanem a városi rivális AC Milan (401), amely egyetlen trófeát sem tudott a vitrinjébe tenni a 2023–2024-es idényben. Némileg meglepő módon a Juventus alaposan visszaesett (359) – az Inter a 2011–2012-es évad óta először előzte meg az „öreg hölgyet” a teljes működési bevétel terén –, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy 2023 nyarán a klubot kizárták a nemzetközi kupaporondról (igaz, csak a Konferencialigában indulhatott volna a csapat) az UEFA pénzügyi szabályainak megsértése miatt.

Mindeközben az öt nagy európai liga klubjainak gazdasági mutatói mögött jelentősen lemaradva kullog a holland és a portugál bajnok: a PSV 152, a Sporting pedig mindössze 102 millió eurót termelt a 2023–2024-es idényben.

KIRÍVÓAK AZ ARÁNYTALANSÁGOK

A Real Madrid nem véletlenül lépte át a milliárdeurós történelmi küszöböt, a királyi klub ugyanis az éves növekedés tekintetében szintén kiemelkedett 28 százalékos gyarapodásával a működési bevételek területén. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy rekordnagyságú, 251 millió eurós mérkőzésnapi bevételt könyvelhetett el, köszönhetően a XXI. század igényeinek megfelelően korszerűsített stadionja kínálta lehetőségeknek.

A százalékos növekedést figyelembe véve azonban nem a madridi klub az első, hanem a PSV, amely bámulatos, 51 százalékos fejlődést ért el az előző évi eredményeihez képest. Persze a holland csapat esetében látni kell, hogy a gazdasági realitását nagyban befolyásolja a nemzetközi szereplés, ugyanis az emelkedés fő mozgatórúgója, hogy nyolcaddöntőt játszott a Bajnokok Ligájában, és az említett abszolút eredményei még így sem közelítik meg az öt nagy ligából érkező klubokét.

Hasonló okok miatt sereghajtó ezen a területen a Sporting, amely a bajnokok mezőnyé­ben az egyetlen, amely visszaesést (–14 százalék) könyvelhetett el a gyengébb nemzetközi teljesítménye miatt. Az angol, a francia és az olasz bajnok a viszonylag stabil bevételeinek hála egységesen enyhe növekedéssel zárta az idényt.

A klubok gazdasági jólléte szempontjából az egyik legfontosabb mutató, hogy a személyi költségek – amelyek legnagyobb hányada a játékoskeret bértömege – miként aránylanak a bevételekhez képest. Ezen a téren a hat elemzett bajnoknál négy esetében növekedést lehetett megfigyelni. Voltaképpen a Manchester City az egyetlen üdítő kivétel, amelynél csökkenés történt (igaz, nem számottevő: 486.3 millió euróról 480.3 millióra ment le az érték), az Internél pedig sikerült stabilan tartani a költségeket (226.9 millió euróról 227.4 millióra változott), de a többségnél jelentős emelkedést és nem egy esetben kirívó aránytalanságokat lehetett regisztrálni.

A százalékos növekedést tekintve itt is a PSV a listavezető (+29 százalék az előző évihez képest), igaz, a bajnokok közül nominálisan így is az eindhovenieknél a legalacsonyabbak a személyi költségek (77 millió euró), és a bevételhez viszonyított arány (51 százalék) is bőven az egészséges, hetvenszázalékos határérték alatt található. A kirívó aránytalanságokat tekintve a PSG és a Sporting jár az élen, vagy éppen merül a legmélyebbre: abszolút értékben a francia bajnoknál legmagasabbak a személyi költségek a futball világában (668 millió euró), lényegesen megelőzve a Real Madrid bértábláját (505 millió euró), de ami igazán problematikus, az a bevételekhez viszonyított arány, amely eléri a 83 százalékot. De akkor mit mondjanak a Sportingnál, amelynél ugyanez az érték 89 (!) százalékra kúszott fel.

Ebben a statisztikai adatban korábban pengeélen táncoló Barcelona jelentős csökkentést (–26 százalék) végrehajtva sokkal egészségesebbé tette a költségvetését, igaz, a 476 millió eurós személyi költséggel továbbra is a közvetlen élmezőnyben van, gyakorlatilag az angol bajnok Manchester Cityvel egy szinten, és nem sokkal lemaradva a rekordbevételeket halmozó Real Madridtól, amely egyébként a bajnokok halmazából messze a leghatékonyabb: a személyi költségek a teljes bevétel mindössze 47 százalékát teszik ki.

ADÓZÁS, NYERESÉG ÉS VESZTESÉG

Az idény utáni számadások természetesen az adózást követő nyereségekkel vagy veszteségekkel válnak teljessé. A bajnokok közül csak két klub zárta negatív mérleggel a 2023–2024-es évadot: a Paris Saint-Germain mínusz 60, az Internazionale pedig mínusz 36 millió euróval. Ezek a veszteségek azonban messze elmaradnak más európai klubok, például a Juventus (199 millió euró), a Manchester United (132) vagy a Barcelona (91) deficitjétől. A túloldalon, a pozitív mérleget tekintve a Manchester City végzett az élen 86 millió eurós nettó nyereséggel, ráadásul az égszínkék-fehérek sorozatban negyedik éve nyereségesek. Az egy évvel korábbi mérleghez képest pedig a Sporting bizonyult a leghatékonyabbnak, a portugál bajnok 12 százalékos növekedéssel 12 millió eurós nyereséget termelt az elmúlt idényben.

A labdarúgóklubok egyik legértékesebb tőkéje a játékoskeret piaci értéke. Ebben a rangsorban a Football Benchmark játékosértékelő platformja a 2025-ös januári állapotokat tekintve a Real Madridot hozta ki az abszolút első helyre 1364 millióra taksálva a játékosok összértékét. Érdekes módon a hat bajnokot tekintve mindegyik a legértékesebb kerettel rendelkezik hazája bajnokságában. Kivételt csak a Bundesliga jelenthetne, amelyben a Leverkusen 789 millió eurós értékelése jócskán elmarad a Bayern München 943 milliós játékoskeretétől.

A Football Benchmark idei jelentése külön figyelmet szentel az utánpótlás fejlesztésének, olyan mutatókat értékelve, mint az akadémiai játékosok eladásából származó bevételek a 2019–2020-as és a 2024–2025-ös idény között, az akadémiai növendékek létszáma a 2024–2025-ös első csapatban, valamint az U21-es játékosok által játszott percek aránya 2023 áprilisától 2024 márciusáig. Talán meglepő, de az eladási listát megint csak a Real Madrid vezeti 200 millió eurót meghaladó bevétellel, az viszont már kevésbé rendkívüli, hogy a tehetségfejlesztés terén élenjáró és az utánpótlásra építő portugál és holland bajnok jócskán felülmúlja az olasz, a francia és az angol bajnokot.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. február 22-i lapszámában jelent meg.)