Kajak-kenu maratoni vb: finomhangolás a vízen és a parton

A győri vízitelepen mindig történik valami. Nem tudtunk olyan korán érkezni szerda reggel, hogy ne pezsegjen az élet a parton: fél kilenckor már javában melegítettek az utánpótlás képviselői, majd vezényszóra az árnyékos fák alól a hajókhoz szaladtak, hogy mielőbb vízre szállhassanak. A Mosoni-Duna túlpartján a maratoni kajak-kenu világbajnokságra készülő felnőttek sprinteltek – ezúttal nem az evezésen volt a hangsúly, kisebb köröket tettek meg, hogy a futószakaszt gyakorolhassák.

„A versenyen száznyolcvanas pulzussal kell majd megoldanunk a feladatot, muszáj figyelnünk a ki- és beszállásra, hogy ne ezen múljon a jó eredmény – ecsetelte világbajnok kajakosunk, Boros Adrián, aki tíz éve már átélhette, milyen érzés hazai környezetben a dobogó tetején állni. – Ahogy ránéztem az épülő lelátóra, elöntöttek az emlékek: Győrben a válogatókon is elképesztő a hangulat, nagy élményt jelent nekünk a szurkolók támogatása. Szeretnénk lazábban rajthoz állni, hogy ne bénítson meg minket a nyomás – versenydrukkot egyelőre nem érzek, mert a következő négy-öt napot még edzéssel töltjük.”

A többes szám nem véletlen, Boros ugyanis győri klubtársával, Erdélyi Tamással indul K–2-ben – tapasztalt, erős párosról beszélünk, amely a tavalyi vb-ről és az idei Eb-ről is éremmel tért haza. A sportág örökös bajnoka, Kiszli Vanda nemkülönben, ráadásul a másfél hete befejeződött csengtui világjátékokon is kitett magáért. Rövidkörön és a klasszikus, hosszabb távon egyaránt a legnagyobb esélyesek között tartják számon, amit nem él meg teherként, de…

„…minden verseny előtt kicsit ideges vagyok, ráadásul ez hazai vébé lesz, ami rátesz még egy lapáttal az izgulásomra – hangsúlyozta az Atomerőmű SE versenyzője. – Amint ellövik a rajtot, már az adrenalin hajt, mert onnantól azt csinálhatom, amire az egész szezonban készültem. Konkrét célokat nem szoktam meghatározni – persze vannak elvárásaim magammal szemben, ám azokat csak a világbajnokság után árulnám el. Örülök, hogy Győrben, hazai közönség előtt versenyezhetünk, a családom és a barátaim kijöhetnek megnézni a futamokat. Valamelyest változtattak a pályán, de azért edzőtáborozunk itt, hogy a lehető legjobban megismerjük az új szakaszokat.”

A kajakosok úgy tartják, hogy lejtmenetben nagyjából mindenkinek egyforma a pálya, de azért akad egy-két pontja, amelyen előnyt jelent a helyismeret. Miközben a versenyzők a vízen végzik a finomhangolást, a parton is gőzerővel zajlik a munka, hogy világbajnoksághoz méltó infrastruktúra fogadja a klasszisokat Győrben. A szervezőbizottság elnöke, Weisz Róbert szerint az ideiglenes kiszolgáló létesítmények nyolcvan százalékát felhúzták, vagyis időarányosan jól haladnak az előkészületekkel.

„Elkészült a mobillelátó, állnak a csapatok és a VIP-vendégek sátrai, kiépítettük a kameraplatformokat is – sorolta Weisz Róbert, aki az európai szövetségben bizottsági elnökként dolgozik. – A pálya adottsága egyedülálló, ugyanis a város közepén található, ráadásul az első, 1999-es győri világbajnoksághoz hasonlóan ismét bekanyarodik a Rába folyóra, mert a gönyűi zsilip szabályozza a vízszintet. A maratoni szakágnak nagy hagyományai vannak Győrben, ezúttal is sok érdeklődőre számítunk – már csak az időjárásnak kell a kegyeibe fogadnia bennünket.”

Egyelőre nem lehet panasz az égiekre: ragyogó napsütésben készülnek a versenyzők a hazai megméretésre, amely a megnyitóval már jövő szerdán elkezdődik, míg a futamokat csütörtöktől vasárnapig bonyolítják le.