A Graboplast Győri Vízisport Egyesület 29 éves sportolója a magyar szövetség honlapjának elmondta: több oka is van annak, hogy már most így döntött.
„Egyrészt elkezdtem nyitni a civil élet felé, állást kaptam egy cégnél, ahol hosszú távon terveznek velem, ezt pedig egy nagy lehetőségnek tekintem. Emellett edző is vagyok a Váci Karakánban, hét-tíz éves gyerekekkel foglalkozom. A lényeg, hogy elkezdtem kifelé tekintgetni az élsportból” – mondta, majd hozzátette: eredetileg az volt terve, hogy a szeptemberi, győri világbajnokságon még indul, de hogy ez nem így lesz, abban egy sérülés is közrejátszott.
„2023 őszén megműtötték a térdemet, ami a korábbi szalagsérülésem következtében addigra már elkerülhetetlen volt. Az operáció jól is sikerült, de utána folyamatosan küzdöttem mikrosérülésekkel annak ellenére, hogy mindenre odafigyeltem az edzéseken és versenyeken, a prevenciótól kezdve egészen a rehabilitációig. Tavaly novemberben elkezdtem a felkészülést, de hiába éreztem azt decemberre, hogy a lábam újra megerősödött, egy erdei futás során úgy kiment a bokám, hogy három hétig nem bírtam ráállni. Olyan is volt, hogy a kondiban elkezdett fájni a vállam, de nem tudtam az okát. Jobbnak láttam ezt most itt abbahagyni. Egyébként két korábbi győri világbajnokságon is ott voltam, mint önkéntes, 2015-ben a médiasátorban dolgoztam, 2007-ben pedig a hajókat törölgettem, illetve a mérlegelésnél segítettem és most is ott leszek. Úgy fogalmaznék, hogy csak az élsporttól búcsúzom, a kajak-kenu továbbra is az életem része marad” – közölte Czéllai-Vörös Zsófia, aki 2018-ban és 2019-ben K-2-ben nyert maratoni világbajnokságot Csay Renátával.
Kajak-kenu: 78 magyar versenyző indul az ORV-n
