A japán kenusok 1990 óta nem tudtak érmet szerezni az Ázsia Játékokon, de a Szekszárdi Ferenc vezette szakág ezüstéremmel térhetett haza a Hangcsouban rendezett multisporteseményről.
„Sikerült egy olyan áttörést hozni az elmúlt év gyakorlatával és munkásságával, ami sajnos a világbajnokságon nem jött ki. Ennek többnyire a tapasztalathiány volt az oka. Edzésről edzésre, versenyről versenyre tanul egy sportoló, és most sikerült hozni egy olyan, a szintünknek megfelelő tökéletes pályát, amit begyakoroltunk és amiért dolgoztunk” – mondta a Kossuth rádiónak a japán férfi kenusok szakágvezetője, miután tanítványai mindössze két tizedmásodperccel maradtak le C–2 500 méteren az aranyéremről.
A szegedi sportoló elmondása szerint amikor befejezte magyarországi pályafutását, nem találta a helyét, és türelmetlenségből hagyta el az országot. Ausztráliáig meg sem állt, majd 2016-ban kijutott a riói olimpiára, ahol C–2 1000 méteren tizedik lett. Ezt követően saját „márkáját építgette”, amikor a nemzetközi szövetségen keresztül megkeresték egy kínai álláslehetőséggel, ennek keretein belül pedig 10-15 sportág erőnléti edzésével kezdett foglalkozni és egyáltalán nem gondolt arra, hogy kenuedző legyen.
Szekszárdi időközben családot alapított, és Kínába szeretett volna visszatérni feleségével, a világ- és Európa-bajnok öttusázó Földházi Zsófiával, valamint a tavaly született közös gyermekükkel, de az utolsó pillanatban a japán szövetség munkát ajánlott neki.
„Zsófiával meghánytuk vetettük a dolgot és a rendelkezésre álló információkat, ennek szellemében pedig úgy döntöttünk, hogy próbáljuk meg Japánt” – idézte fel a 44 éves szakember, majd hozzátette, most már szakmailag is látszik az a fejlődés, amiért Japánba költözött.
Mind a 23 gyorsasági Eb-döntőben szerepel magyar sportoló
