Kajak-kenu: „Kritikán aluli” – Hüttner élesen bírálta a vb szervezését

– Mielőtt a futamok eredményére térnénk, milyenek a körülmények Németországban?
– Kezdem az étkeztetéssel, kritikán aluli. A hétfői érkezésünk után az első néhány napban a versenyzők nagyjából húsz százalékának, köztünk nekünk sem jutott kaja. Azóta saját kontónkra oldjuk meg, ez is egy váratlan többletköltség a Magyar Kajak-kenu Szövetségnek – felelte lapunk kérdésére a szövetségi kapitány, Hüttner Csaba. – Nem tartom etikusnak, tekintve, milyen összegeket fizettünk be a szervezőknek. Irgalmatlan sorok állnak, és az étel mennyisége sem elegendő. Javult a helyzet az első naphoz képest, de még mindig nem méltó egy olimpiai kvalifikációs világbajnoksághoz. A pálya rendben van, de a hely túl kicsi a gyorsasági és a para-számok egyidejű befogadásához. Egyetlen stég van a versenyre szállón kívül, azon tömegnyomor van, lehetetlen vízre kerülni. Ez is minősíthetetlen. A szállásunk rendben van, mivel éjszakára lehűl a levegő, de ha nagyobb forróság lenne, megsülnének a versenyzők, hiszen nincs légkondíconáló berendezés. Többet fizettünk érte, mint amit Szegeden el szoktunk kérni, és ott háromszor ennyit kapnak cserébe.

– Evezzünk kicsit vidámabb vizekre, mennyire volt elégedett a szerdai teljesítményekkel?
– Messzemenő következtetéseket inkább csak a középfutamok után lehet levonni, de amelyik számokban egyből döntőbe lehetett jutni, többségében kvalifikálták magukat a versenyzőink. A férfi kenu kettes ezer méteren lehetett volna jobb, Kollár Kristóf és Fejes Dániel a táv háromnegyedéig „párbajozott” a német egységgel, aztán elengedte, mert Kristóf mostanában az U23-as versenyekkel volt elfoglalva, és jót fog tenni az egységnek, hogy még egy futamot megy.

– Kiemelt figyelem övezi a kajak négyesek versenyét, azok meggyőzték?
– A nőknél volt egy technikai hiba a rajtnál, nem is kicsi, ezt nem tudták orvosolni menet közben. Ezt ki kell javítani a döntőre, ebben a mezőnyben túl nagy luxus. A férfiak a szerbek mögött a második legjobb idejét hozta az előfutamban, de az igazi verseny a középfutamban kezdődik.

– Mi a helyzet az egyéni ezres férfiversenyzőkkel?
– Varga Ádám és Adolf Balázs is kiválóan teljesített, Balázs esetében külön öröm, hogy már az első futamban kiemelkedőt nyújtott, mert a nemzetközi versenyeken ezzel meg szokott gyűlni a baja. Ádám hozta a kötelezőt, bár nagy erőkifejtés nem szükségeltetett, jól elosztották a hét előfutam között az esélyes kajakosokat, de ez esetben is keményebb középfutamra számítok.

– Ha már a kemény középfutamokat említette, bár nincsenek könnyű ellenfelek, három olimpiai számban is az átlagosnál nehezebb mezőnyből kell továbbjutnia a magyar egységnek. Kezdjük Bragato Giadával és Nagy Biankával, akik C–2 ötszázon az Európai Játékok arany- és bronzérmesével, Ukrajnával és Spanyolországgal került össze.
– Mindkét említett ország magas szintet képvisel, de hárman jutnak a döntőbe a futamból, és más top versenyzők nincsenek benne, nem hiszem, hogy gondot okozna nekik.

– A férfi kajak négyes a spanyol, német és cseh hajóval is viaskodik a döntőért, milyennek látja az esélyeit?
– Tény, hogy a világbajnoki és az olimpiai címvédő ellen megy, de ebben a számban egyáltalán nincs könnyű középfutam. Tíz-tizenöt egység is esélyes. Teljesíteni kell a kötelezőt, be kell jutni a döntőbe.

– Talán Balla Virág dolga lesz a legnehezebb, hiszen bivalyerős kínai, lengyel és ukrán kenus is rajthoz áll ellene. Megoldható a feladat?
– Lehetett volna egyszerűbb... Nincs mit taktikázni, ha kvótát akar szerezni, nincs mese, tovább kell jutni. Virágnak is volt egy kisebb megingása, a rajt után kicsit lassúnak érezte magát, utána jól teljesített. Szerintem sikerülni fog.