Kajak-kenu: Bodonyi András kétszer is győzött C–1-ben 1000 méteren

A férfikenusok olyan érdeklődéssel hajoltak a Magyar Kajak-kenu Szövetség egészségügyi stábjának dokumentumai fölé a Holt-Tisza partján kedden, mintha egy mindent eldöntő viadal célfotós időeredményeit vizslatnák. Ezúttal azonban egy másik mutatóra voltak kíváncsiak, történetesen arra, mit jeleznek a kétpercenként elvégzett laktátszint-mérések, amelyekből a savasodás mértékéről, ezáltal az aktuális állapotukról kapnak tájékoztatást a sportolók, s amelyekre alapozva tervezhetik tovább edzőik a felkészülést. Merthogy alapvetően a felkészülés, a tesztek, a kísérletezés időszakát éljük kajak-kenuban – is.

„Elfáradtam” – mondta Bodonyi András (DVTK), miközben a délelőtti futam levezetéséhez visszakászálódott a hajójába, utalva arra, hogy azért verseny is zajlik mostanság Szolnokon; ezúttal az edzésverseny-sorozat első körének záró számában, C–1 1000 méteren rendeztek két futamot.

Az ifjú kihívók a tesztviadal előtt „megüzenték” a 25 éves diósgyőri versenyzőnek, hogy „fájni fog” a győzelem, mert nem fogják olcsón adni a bőrüket. A C–2 1000 méteren győztes egység tagjai, Fejes Dániel (Merkapt-Mekler) és Adolf Balázs (Óbudai Ganz) pedig állta a szavát, az első futamon alaposan megszorongatta Bodonyit, aki a második versenyt már jó egy hajóval nyerte.

„Az első pályám nagyon görcsös volt, általában ez jellemzi az év első versenyhelyzetét; ennek megfelelően rendkívül szorosra, küzdelmesre sikerült – kezdte a nap értékelését a déli, szakadó esőben is boldog mosollyal Bodonyi András. – Az első futamban volt egy kis helyzeti előnye a riválisaimnak abból adódóan, hogy ők két héttel ezelőtt párosban már kaptak visszacsatolást, míg nekem eddig hiányzott az évből a versenyrutin. A második viadalon azonban már érződött, hogy felszabadultan, nyugodtan tudtam versenyezni. Nagyon jó utazótempót találtam a pálya közepére, ahol rendkívül fontos a higgadtság, és ebből szépen tudtam indítani ötszáz méternél és az utolsó kétszázötven előtt is.”

A Tiszaújvárosban, zömükben kajakosokból álló csoportban készülő kenus edzőjével, Betlenfalvi Istvánnal kíváncsian várta az új alapokra helyezett közös edzésmunka első éles tesztjének eredményét, a végén mindketten egyetértettek abban, hogy: „Nagyon sok tapasztalattal és jó visszajelzéssel gazdagodtunk.”

Bodonyi hozzátette: a magyar férfikenu-szakág érdeke, hogy minél többször olyan szoros küzdelemben hirdessenek győztest, mint a keddi első futam.

És hogy hogyan alakult a laktátszintmutató?

„Érdekes és elgondolkodtató amit láttunk, egészen más eredmények születtek, mint az edzéseken, ahol ugyancsak mérjük. A futamok mellett ebből is lehet építkezni.”

A mindkét alkalommal második Fejes Dániel is elégedett volt, ám miközben Bodonyi továbbra is az egyesre koncentrál, az ő figyelme újra a párosra összpontosul.

„Még jobban is ment, mint ahogy vártam, főleg az első futamban. A másodikban András jobban taktikázott, ezért is tudott ellépni a végén. Két hét múlva jön az újabb párosviadal, a folytatásban a C–2 1000 méteren lesz a hangsúly. Utána majd újra az egyes kerül előtérbe. Most van időnk tesztelni, miként lehet kéthetente formát időzíteni” – jegyezte meg Fejes.

A kenus programban a jövő év kvótaszerzésre esélyes egységeit kereső Hüttner Csaba szövetségi kapitányt nem lepte meg a végeredmény, ugyanakkor elismerte, volt, akiktől többet várt, mint amit kapott.

„András győzelme nem meglepetés, két éve világbajnoki induló volt, és tavaly is éppen csak lemaradt a vébéről. Örvendetes lenne, ha a jövőben is megszorongatnák egymást az élmezőny tagjai, mert az mindannyiukat még több munkára sarkallná. Fejes Dániel és Adolf Balázs a páros után egyesben is igazolta, hogy megéri sok munkát fektetni a kenuzásba. Újfent bizonyították, érdemes együtt dolgozniuk, ezért nem fogok »belenyúlni« a párosukba a második edzésversenyre – hangsúlyozta Hüttner. – Bakó Tamástól ugyanakkor többet vártam, miként a két balos versenyzőtől, Hajdu Jonatántól és Kiss Balázstól is, őket egyelőre nem tudom egy jó jobbos kenussal egy hajóba rakni, nehogy úgy érezzék, már kellően előrehaladtak az úton – messze van még az út vége.”

EDZÉSVERSENY, SZOLNOK
FÉRFIAK. C–1, 1000 M
1. futam: 1. Bodonyi András (DVTK) 4:08.73, 2. Fejes (Merkapt-Mekler) 4:08.85, 3. Adolf (Óbudai Ganz) 4:12.30.
2. futam: 1. Bodonyi 4:01.15, 2. Fejes 4:02.77, 3. Adolf 4:03.47